189496. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 189 496 2 A 4. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmény - a táblázat adatai szerint - 2,24 kg/ha hatóanyag-felhasználás esetén szelektíven irtja a fenyércirkot szójababban 8 héttel a talajbekeveréses kezelés után és 3,38-4,49 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál felületi alkalmazás esetén. Az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmény ugyancsak szelektíven irtja, a fenyércirkot 3,36 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál a kezelés után legalább 4 héttel. Az előző táblázatok adataiból láthatjuk, hogy az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítmények jól használhatók mind felületi alkalmazással, mind talajba való bekeveréssel. Az előnyös kezelési mód különböző tényezőktől függ, így a talajtól, az időjárási viszonyoktól és hasonlóktól, általában azonban a herbicid készítmények felületi alkalmazása előnyösebb, mint a talajbekeveréses módszerrel való felhasználása, Laboratóriumi vizsgálatot végeztünk annak érdekében, hogy meghatározzuk a találmány szerinti herbicid készítmények ellenállását a talajba való bemosással szemben és megállapítsuk a megmaradó herbicid hatást. Ezeknél a vizsgálatoknál az 1. példa szerinti hatóanyagot acetonban formáztuk, majd az edények alján lévő kifolyó nyílásra helyezett szűrőpapírral ellátott edényekbe töltött mért mennyiségű Ray-féle üledékes márgatalajra permeteztük rá különböző koncentrációkban. A kezelt talajt tartalmazó edényeket egy forgó korongra helyeztük és locsoltuk oly módon, hogy az asztalt víztartály alatt forgattuk, amelynek a két szórófeje óránként 2,5 cm vizet permetezett ki és így szimuláltuk az esőzést. Az eső mennyiségét, illetve a bemosódás mértékét a forgó korongon való tartózkodás idejének a változtatásával szabályoztuk. Az edényekben lévő talajra juttatott vizet a talajon és a szűrőpapíron keresztül az edények alsó nyílásán engedtük kiszivárogni. Az edényeket ezt követően 3 napig állni hagytuk szobahőmérsékleten, majd a talajt kivettük az edényekből és szétmorzsoltuk. Az ily módon kezelt talajt más edényekbe töltött Rayféle termőtalajba vetett kakaslábfű magjainak a betakarására használtuk. Ezután az edényeket melegházba vittük, alulról öntöztük és 2-3 hétig ott tartottuk azért, hogy a növények fejlődjenek. A százalékos növekedésgátlást szemrevételezéssel állapítottuk meg a kontroll (kezeletlen edényekhez viszonyítva a kezelés után 18 napra. A három párhuzamos vizsgálat átlagából kapott eredményeket a IX. táblázatban adjuk meg. IX. táblázat Kakaslábfű A hatóanyag példaszáma Menny. kg/ha Eső cm Százalékos gátlás Friss súly Kontroll százalék 1 2,24 0 100 0 0 0,64 100 0 o • 1,27 100 0 0 2,54 100 0 0 5,08 100 0 0 10,16 95 0 0 1 0,56 0 100 0 0 0,04 100 0 0 1,27 100 0 0 2,54 100 0 0 5,08 95 0 0 10,16 95 0 0 0,14 0 100 0 0 0,64 100 0 0 1,27 100 0 0 2,54 95 0 0 5,08 95 0,20 3,3 10,16 90 0,83 14,1 A IX. táblázat adatai azt mutatják, hogy az 1. példa szerinti vegyületet hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmény jól ellenáll a talajba való bemosódásnak erős esőzésnek megfelelő körülmények között és 90% feletti irtóhatást fejt ki kakaslábfű ellen 0,14 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál 10,16 cm esőben. A találmány szerinti herbicid készítmények különleges előnye az, hogy megtartják gyomirtó hatásukat különböző talajtípusokban. Ennek megfelelően a X. táblázatban olyan adatokat mutatunk be, amelyek az 1. és 3. példa szerinti hatóanyagok herbicid hatását szemléltetik szálkaperjével (ÁG) és kakaslábfűvel (BYG) szemben szójabab-kultúrákban különböző fajta és különböző szervesanyagtartalmú talajokban. A herbicid készítményekkel való kezelést felületi alkalmazással végeztük és a talajt az előzőekben leírt módon felülről öntöztük. A táblázatban a szelektivitási tényezőket a gyomnövényekre zárójelben adjuk meg a GR85 értékek után. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 12
