189495. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 189 495 2 val szemben, mint a D és E hatóanyagok a 6 hetes, és 1,5-ször akkora aktivitással a 9 hetes kiértékelésnél. A D hatóanyag tüskés rostmályvával szemben gyapotnál a 6 és 9 hetes kiértékelés szerint nem volt szelektív. Az E hatóanyag szelektív értéke a 6 és 9 hetes kiértékelésnél 1,1, illetve 1,2 volt, szemben az 1. példa szerinti hatóanyagok 3,3, illetve 1,8 értékével. Bár a vizsgált hatóanyagok aktivitása pirókujjas moharral szemben lényegében azonos volt a 6 hetes kiértékelésnél a 9 hetes megfigyelésnél az 1. példa szerinti hatóanyag jóval aktívabb volt az E hatóanyagnál és szelektívebb (azaz SF >4,0), mint a D hatóanyag, melynek SF-értéke 2,8. Vetés előtti beforgatásos módszert alkalmazva a 9 hetes kiértékelésnél az 1. példa hatóanyagának több mint kétszer hatékonyabb volt sárga palka ellen, csaknem kétszer hatékonyabb pirókujjas mohar ellen, és több mint EH-szor hatékonyabb tüskés rostmályva ellen, mint a referencia vegyületek. Ezekben a szántóföldi vizsgálatokban az 1. példa szerinti hatóanyag szelektíven gátolta a sárga palkát gyapot mellett még 6 héttel a kezelés után is, míg a referencia hatóanyagok már a 2 hetes kiértékelésnél mutattak szelektivitást. Jóllehet, a vizsgált vegyületek egyike sem gátolta szelektíven a tüskés rostmályva fejlődését az 1. példa szerinti hatóanyag jóval közelebb állt a szelektivitáshoz, mint a többi hatóanyag. Az 1. példa szerinti, valamint az E hatóanyag enyhén gátolta a pirókujjas mohart a 2 hetes kiértékelésnél, de ezután nem voltak szelektívek; a D hatóanyag egyik kiértékelés szerint sem volt szelektív pirókujjas mohar ellen. A fent említett gyapotföldön végzett kísérletekből megállapítható, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag jóval hatékonyabb volt a sárga palka és 5 tüskés rostmályva ellen, mint a referencia hatóanyagok, hosszabb ideig tartotta meg ezt az aktivitását, és jóval nagyobb szelektivitási faktorral rendelkezik ezekkel a gyomokkal szemben. További összehasonlító kísérletet végeztünk az E hatóanyag, a D hatóanyag, valamint az 1. példa 0 szerinti hatóanyag alkalmazásával, hogy meghatározzuk sárga palka és a tarackbúza elleni relatív herbicid aktivitásukat és élettartamukat a talajban. A D és E hatóanyagok a legaktívabb 2-halogén-acetanilid-típusú szelektív herbicidek voltak, és 5 standardnak is alkalmazták azokat más herbicidek számára palka, tarackbúza és más gyomnövényekkel szembeni hatás vizsgálatokban. A jelen kísérlet során minden kezelést két párhuzamosban végez- 2 tünk, 25 sárga palka gumóval, és 25 tarackbúza rizóma-törmelékkel. A herbicideket a talaj borítórétegébe dolgoztuk be olyan mennyiségben, hogy meghatározhassuk a GR50 értéket, azaz azt a minimális dózist (kg/ha), amely a gyomnövények fejlődésének 50%-os gátlásához szükséges. Az alkalma- 25 zott dózisoknál 11,2 kg/ha volt a maximum, és 1,4 kg/ha a minimális használt mennyiség. A kiértékelést 3, 6, 12 és 18 héttel a kezelés után végeztük. Minden kiértékelés után a talaj felső rétegét eltávolítottuk, az idős gumókat és rizóma-fragmentumo- 30 kát átültettük, majd üvegházban helyeztük el. Kísérleti eredményeket az V. táblázatban mutatjuk be; a „HKU” rövidítés a kezelés után eltelt hetek számát jelenti. V. Táblázat Élettartam talajba Hatóanyag GRjo (kg/ha) Sárga palka Tarackbúza HKU 1. példa <1,4 <1,4 3 <1,4 <1,4 6 1,4 1,4 12 8,4 11,2 18 D <1.4 <1,4 3 1,12 <1,4 6 5,9 5,6 12 >11,2 >11,2 18 E 1,4 < 1,4 3 1,4 1,7 6 7,8 11,2 12 >11,2 >11,2 18 Az V. táblázatnak a sárga palka gátlására vonatkozó adatai azt mutatják, hogy 3 héttel a kezelés után minden hatóanyag GR50 értéke kisebb volt, mint 1,40 kg/ha ugyanakkor 6 hét elteltével már eltérés jelentkezett. 12 hetes megfigyelésnél az 1. példa szerinti hatóanyagból csak 1,40 kg/ha volt szükséges a gyom fejlődésének 50%-os gátlásához, míg a D hatóanyagnál ehhez 5,9 kg/ha-ra az E hatóanyagnál 7,8 kg/ha-ra volt szükség. Hasonlóképpen a 18 hetes kiértékelésnél az első példa szerinti hatóanyagból csak 8,4 kg/ha volt szükséges a palka fejlődésének 50%-os gátlásához, míg a D és E hatóanyagokból, a maximálisan alkalmazott 11,2 kg/ ha-nál is többre lett volna szükség. Az Y. táblázatnak a tarackbúzára vonatkozó adatai szerint 6 héttel a kezelést követően az 1. példa szerinti hatóanyag és a D hatóanyag valamivel hatékonyabb volt, mint az E hatóanyag. 12 héttel a bevetés után azonban az 1. példa szerinti hatóanyagból csak 1,40 kg/ha volt szükséges ugyanolyan gátlás eléréséhez, amelyhez a D hatóanyagból 5,6 kg/ha az E hatóanyagból 11,2 kg/ha volt szükséges. Az 1. példa szerinti hatóanyag kimagasló herbicid aktivitása 18 héttel a kezelés után is megmutatkozott. A találmány szerinti herbicid készítmény előnye, hogy igen sokféle talajtípusban is hatékony. A VI. táblázat az 1. példa szerinti hatóanyag sárga palka fejlődésére kifejtett hatását mutatja 60 gyapot és szójabab mellett, különböző szervesanyag-tartalmú és agyagtartalmú talajokon. A kísérletet a herbicidnek talajba keverésével végeztük, a növényeket 0,95 cm mélyre ültettük, majd 0,64 cm felületi öntözést kaptak. A megfigyeléseket 65 18 nappal a kezelés után végeztük. 10
