189495. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 189 495 2 F és G vonatkozási hatóanyagok nem voltak szelektívek tarackbúza ellen szójababnál. További megjegyzésre érdemes megfigyelések a 2. táblázat adatai alapján: az összes vizsgált hatóanyag közül az 5., 6., 14. és 10. példa szerinti hatóanyagok rendelkeznek a legmagasabb biztonsági faktorral szójababnál mind sárga palkára, mind tarackbúzára vonatkoztatva. Az 5., 6. és .13. példa hatóanyagai gyapotra messze a legmagasabb faktorúak, sárga palkával szemben. Megállapítható továbbá, hogy az 5., 6., 10., 13. és 14. példa szerinti hatóanyagok kiemelkedő terménybiztonsági faktorait nagyon alacsony GR85 értékek kísérik, jelezve a magas aktivitást sárga palka és tarackbúza ellen. A fenti vizsgálatokban a legtöbb, találmány szerinti hatóanyag nem volt szelektív kukoricánál, míg a vonatkozási hatóanyagok közül három kivételével mindegyik szelektív volt. A 14. példa szerinti hatóanyag kimagaslóan jó szelektivitást mutatott kukoricánál mind tarackbúza, mind sárga palka ellen. További vizsgálatok során a C és D vonatkozási hatóanyagok valamint az 1. példa szerinti hatóanyag herbicid aktivitását vizsgáltuk különböző egynyári, széleslevelű gyomok ellen 3,36 kg/ha alkalmazási értéknél. A megfigyeléseket 6-7 héttel a vizsgálat után végeztük (HVU), és a gyomnövényfejlődés gátlásának %-os értékét feljegyeztük. A vizsgálatokból származó adatokat a III. táblázatban mutatjuk be. III. Táblázat Egynyári széleslevelü gyomgátlás, megjelenés előtt 6-7 HVU Százalékos gátlás 3,36 kg/ha értéknél Gy°m A hatóanyag sorszáma 1. C. D. Tüskés rostmályva 93 35 73 Pillangósvirág 100 ' 0 69 Disznóparéj 83 62 88 Borsos keserűfű 88 64 76 Libatop 75 61 81 Parlagfű 72 53 43 Csattanó maszlag 98 68 98 A III. táblázat adataiból világos, hogy az I. példa hatóanyaga kimagaslóan jó aktivitást mutatott a C hatóanyaghoz viszonyítva minden évelő, széleslevelü gyomnövénnyel szemben a vizsgálat során. Hasonlóan, az 1. példa hatóanyaga magas aktivitást mutatott a D hatóanyaghoz viszonyítva, tüskés rostmályva, pillangósvirág, borsos keserűfű és parlagfű ellen, míg megegyező aktivitást mutatott csattanó maszlag ellen, és kissé alacsonyabb aktivitású volt disznóparéj és libatop ellen. Szántóföldi vizsgálatokat végeztünk, hogy meghatározzuk az 1. példa hatóanyagának preemergens herbicid aktivitását és szelektivitását a C, D és E, valamint I referencia hatóanyagokhoz viszonyítva, kakaslábfű, tüskés rostmályva és pillangósvirág ellen szójababnál. Ezeket a vizsgálatokat elkülönített agyagos parcellákon végeztük, ahol a talaj 2,0 t% szerves anyagot tartalmazott, A parcellákat a herbicidek különböző koncentrációjú mennyiségével kezeltük, és a herbicideket emulziókoncentrátumként alkalmaztuk 280,5 kg/ha dózisban. A megfigyeléseket 4 és 7 héttel a kezelés után végeztük. Három ismétlés alapján a vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a háromhetes megfigyelés során csak az 1. példa szerinti hatóanyag gátolta szelektíven pillangósvirágot; ilyen gátlást (GR85) már 1,96 kg/ha értékkel értünk el, míg ez a GR85 érték mind a C, mind az E, mind az I hatóanyagokra 5,6 kg/ha és 5,0 kg/ha a D hatóanyagra. A GR15 érték szójababnál 3,9 kg/ha, amely kétszeres biztonsági értéket eredményezett az 1. példa szerinti hatóanyagnál. így szójababnál körülbelül háromszor annyi referencia hatóanyagra volt szükség - szelektivitás nélkül - ugyanazon GR85 érték elérésére, mint az 1. példa szerinti hatóanyagnál. A C és D hatóanyagok nem voltak szelektívek tüskés rostmályva ellen szójababnál 7 hetes kísérletsorozatban. Az I hatóanyagból 4,2 kg/ha és az E hatóanyagból 2,8 kg/ha volt szükséges, hogy elérjük az 1,1 GR85 értéket, és 1,5 szelektivitási faktort. Ezzel szemben az 1. példa hatóanyaga a GR85 értéke 0,8 kg/ha és a szelektivitási faktor 4,7-szeres szójababnál. A C, D és E hatóanyagok nem voltak szelektívek kakaslábfű ellen szójababnál 7 hetes kísérletsorozatnál. Az I hatóanyag és az 1. példa hatóanyaga lényegében megegyező termény biztonsági faktorral rendelkezik. (1,5, illetve 1,4). így a fenti, szántóföldi vizsgálatok azt mutatják, hogy az 1. példa hatóanyaga lényegesen alkalmasabb a C, D, E és I hatóanyagoknál a három egynyári gyomnövény szelektív gátlására szójababnál, 7 hetes kísérletsorozatban. Az egyetlen kivétel, hogy az I hatóanyag összehasonlítható mértékben gátolja a kakaslábfüvet. A herbicid aktivitás és szelektivitás hosszabb időtartam során történő meghatározására az előző vizsgálatokban alkalmazott herbicideket használtuk szántóföldi körülmények között, különböző talajú parcellákon. A talaj 3,0-3,5% szerves anyagot tartalmazó üledékes agyag és üledékes-agyagos márga volt. Párhuzamos vizsgálatokban a megfelelő herbicidek emulzió koncentrátumait a preemergens alkalmazással 280,5 kg/ha mennyiséget permeteztünk a talajra vagy beforgattuk, még vetés előtt. Ezekben a kísérletekben a herbicidek tarackbúza, valamint egynyári széleslevelű gyomnövények, parlagfű, disznóparéj és borsos keserűfű elleni hatását vizsgáltuk szójababnál. A vizsgálatok során a nagy esőzések következtében 4,45 cm esett a kezelés utáni 5. napon, („KUN”) és 2,29 cm, 1,52 cm, 1,27 cm és 1,27 cm eső az ezt követő napokon. A vizsgálatok eredményeit a IV. táblázatban mutatjuk be. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8