189495. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 189 495 2 F. 2’-metoxi-6’-metil-N-(metoxi-etil)-2-klór-acetanilid (az említett 810 763. számú belga szabadalmi leírás 6. számú hatóanyaga). G. 2’-metoxi-6’-metil-N-(etoxi-etiI)-2-kIór-acetanilid (a 810 763. számú belga szabadalmi leírás 7. számú hatóanyaga). H. 2’-metoxi-6’-metil-N-(l-metoxi-prop-2-il)-2- -klór-acetanilid (az említett 810 763. számú belga szabadalmi leírás 9. számú hatóanyaga), és I. 2’-metil-6’-etil-N-(l-metoxi-prop-2-il)-2-klór-acetanilid (a 3 937 730. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; általános név „metolachlor”; ez a „Dual” kereskedelmi herbicid készítmény hatóanyaga, mely a Ciba-Geigy Corporation bejegyzett terméke). A preemergens herbicid vizsgálatokban különböző évelő és egynyári gyomokon összehasonlítottuk a találmány szerinti hatóanyagokat a szakirodalomban szereplő A-I vegyületekkel, fő hangsúlyt helyezve a nehezen kiirható gyom fajtákra, mint a szójabab, gyapot, amerikai mogyoró, repce és fehérbab ültetvényeken. A vizsgálat eredményeit az alábbiakban mutatjuk be. Az alábbiakban a „GR15” és a „GR85” herbicidhasználhatósági értékeket kg/ha-ban adjuk meg. A GRi5 érték (terménybiztonsági faktor) azt a maximális herbicid mennyiséget határozza meg, amely legfeljebb 15%-osan károsítja a terményt. A GR8S érték azt a minimális herbicid mennyiséget határozza meg, amely 85%-ban irtja a gyomokat. A GR1S és GR85 értékeket általánosan használják herbicidek értékelésére. Érthető természetesen, hogy a megfelelő, kereskedelemben kapható herbicid készítmények nagyobb, több-kevesebb növényi kárt okozhatnak ésszerű határokon belül. A hatóanyagok - mint szelektív herbicidek - további jellemzője a „szelektivitási faktor” („SF”), adott termény és gyomok esetén. A szelektivitási faktor a termény kímélése és a gyom károsítása közötti arány, és a GR1S/GR85 hányadossal fejezzük ki. Az alábbi táblázatokban a szelektivitási faktorok idézőjelben vannak a gyom után ; A „NS” jel jelzi azt, hogy a „nemszelektív”; a kötőjel a gyom után csekély vagy meghatározatlan szelektivitást mutat, és az üres hely azt mutatja, hogy a növényfaj nem szerepelt abban a bizonyos vizsgálatban, vagy nem végeztünk kiértékelést. Mivel a termény tűrőképessége és a gyom irtása összefüggésben vannak, általában kívánatos, hogy a herbicid tűrőképességi értékek nagyok legyenek, mivel a herbicid hatóanyaga magasabb koncentrációja gyakran kívánatos lehet. Ezzel ellentétében kívánatos, ha a gyomirtás hatásos koncentrációja kicsi. A preemergens vizsgálatok során üvegházi és szabadtéri vizsgálatokat végeztünk. Az üvegházi vizsgálatok során a herbicidet a talaj felületén használjuk - miután a magokat vagy a vegetatív szaporítóanyagokat elültettük - vagy meghatározott mennyiségű talajba keverjük, amelyet azután tálcákban lévő földre helyezett magokra rétegezünk. A szabadtéri vizsgálatok során a herbicidet használhatjuk a növények vetése előtt a talajba keverve („N.E.B.”). Ebben az esetben a herbicideket a talaj felületére szórjuk, majd a talajba keverjük és ezután vetjük el a magokat. Úgy is eljárhatunk, hogy a magok elültetése után adagoljuk a herbicidet. A talaj felületére történő felvitel esetén a vizsgálati eljárást üvegházban a következőképpen hajtjuk végre: A tartályokat - például 23,13 cm x 13,34 cm x 6,99 cm méretű alumínium edényeket; vagy 9,53 cm x 9,53 cm x 7,62 cm méretű műanyag cserepeket, melyek alja lyukas, szintig töltjük üledékes, márgás talajjal. A talajt a fazekak tetejétől számított 1,27 cm szintig tömörítjük. A fazekakat ezután a vizsgált növények magvaival beültettük, és a beletett talajok 1,27 cm vastag rétegével borítjuk. A herbicidet ezután a talaj felületére juttatjuk; 187 1/ha mennyiségben, 7 104 Pa nyomáson működő szóróval, a hatóanyag megfelelő mennyiségének actonos vagy dimetil-szulfoxidos, vízzel hígított oldataként. Más szóróeszközök például DeVilbiss szóró- alkalmanként ugyancsak használhatók. Minden edény 0,64 cm vizet kap felületi öntözéssel, majd a fazekakat üvegházi polcokra helyezzük, szükség esetén újból megöntözzük. Alternatív eljárásként a felületi öntözést elhagyhatjuk. A herbicid hatások megfigyelését a kezelés után körülbelül 3 héttel végezzük. A talajbakeveréses herbicid kezelést a növényházi r izsgálatok során a következőképpen végezzük: Jó minőségű felső talajréteget helyezünk alumíniumfazekakba, és a fazék tetejétől számított 1-1,5 cm mélységig tömörítjük. A talaj felszínére különböző növényfajták előre meghatározott számú magvait vagy vegetatív szaporítóanyagait helyezzük. A vetés vagy a vegetatív szaporító anyagok beültetése után a fazék teljes feltöltéséhez szükséges talajmennyiséget külön edénybe mérjük. A talajt és a hatóanyag oldatban vagy nedvesíthető porkeverékben lévő ismert mennyiségét alaposan összekeverjük, és ezzel fedjük be a fazékban lévő magokat. Kezelés után 6,4 mm-nek megfelelő vízzel locsoljuk a fazekakat felülről, majd a sarjadzáshoz és növekedéshez szükséges mennyiségű nedvesség biztosítására alulról öntözzük. Égy másik eljárás szerint a felülről végzett locsolást elhagyjuk. A megfigyeléseket a vetés és kezelés után 2 és 3 héttel végezzük. A 2. táblázatban a vizsgálatok első sorozatában a preemergens herbicid aktivitásokra vonatkozó adatokat mutatjuk be, összehasonlítva a találmány szerinti hatóanyagok relatív hatásosságát az irodalomban szereplő hatóanyagokéval, a sárga palka és tarackbúza ellen, szójabab, gyapot és kukorica kultúrákban. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6
