189495. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 189 495 2 VII. Táblázat Hatóanyag Fenyércirok Rezgönád GR85 érték (kg/ha) Brachiaria Vadköles ■ Vörösrizs Zászpa GR1S érték (kg/ha) Szójabab I. példa 0,140 0,84 0,28 0,56 0,96 0,84 —1,12 11. példa 0,28 0,28 0,140 0,56 1,12 0,28 >1,12 C 0.56 0,28 0,28 0,56 1,12 0,12 >1,12 I U2 1,12 0,56 > 1,12 >1,12 >1,12 >1,12 A VII. táblázat adatai alapján a következő megfigyeléseket tehetjük : 1) Az I hatóanyag mutatta a legkisebb aktivitást és szelektivitást az összes gyom ellen, és nem volt szelektív szójababban vadköles, vörösrizs és zászpa esetén : 2) a C hatóanyag és az 1. és 11. példa szerinti hatóanyagok egyformán hatottak vadkölesre, rezgőnádra és; 3) az 1. és 11. példa szerinti hatóanyagok hatásosabban gátolták fenyércirok és zászpa fejlődését, és 4) a 11. példa szerinti hatóanyag sokkal aktívabb volt alexandergrass ellen, és az 1. példa szerinti hatóanyag sokkal aktívabb volt vörösrizs ellen, mint a referencia hatóanyagok. Összefoglalva egyik vagy másik, vagy mindkét találmány szerinti hatóanyag legalább olyan herbicid aktivitást mutatott, mint a legaktívabb referencia hatóanyag két egynyári keskenylevelű gyomnövénnyel szemben (rezgönád és vadköles), és lényegesen aktívabb volt 4 további keskenylevelű gyomnövénnyel szemben (fenyércirok, Brachiaria, vörösrizs és zászpa). Különösen említésre méltó az 1. példa szerinti hatóanyag magas aktivitása fenyércirokkal szemben (GR85 = 0,14 kg/ha], és kimagasló szelektivitási értéke (8,0) szójababban, szemben a legjobb referencia hatóanyaga a C hatóanyag 2,0 15 értékével. Áll. példa szerinti hatóanyag kimagasló aktivitást mutatott Brachiaria, valamint zászpa ellen, 8,0, illetve 4,0 szelektivitási faktor mellett szójababban. A C vegyület megfelelő szelektivitási faktora 4,0 és 20 1,0 volt ez esetben. További kísérletben szójabab mellett Texas és Fali kölesmagokat, valamint más az előző vizsgálatban említett egynyári füveket vetettünk, és az 1., valamint 12. példa szerinti hatóanyagok preemer- 25 gens hatását hasonlítottuk össze a C, D és I hatóanyagokéval. A herbicideket a talajba forgattuk és szükség esetén a talajt öntöztük. A vizsgálatban használt legmagasabb herbicid mennyiség 1,12 kg/ ha volt. A megfigyeléseket 2 héttel a kezelés után 30 végeztük. A kísérlet eredményei a VIII. táblázatban láthatók. Vili. táblázat Hatóanyag Köles Fenyércirok Rezgönád GR85 érték , Brachiaria (kg/ha) Vadköles Köles Vörösrizs Zászpa GR,s érték (Lb/A) Szójabab 1. példa 1,12 <0,07 0,14 0,56 0,56 <0,07 0,28 0,56 >1,12 12. példa 0,28 <0,07 0,14 0,14 0,56 <0,07 0,21 0,07 >1,12 C 0,56 0,07 0,28 0,56 1,12 <0,07 0,28 >1,12 >1,12 D 0,140 0,07 0,28 0,07 0,56 <0,07 <0,07 0,56 1,12 1 >1,12 0,28 0,50 0,50 1,12 <0,07 0,56 0,24 >1,12 A VIII. táblázatból látható, hogy az 1. és 12. példa szerinti hatóanyagok mutatták a legmagasabb aktivitást fenyércirok és rezgőnád ellen; a 12. példa szerinti hatóanyag volt a leghatékonyabb és legnagyobb szelektivitású zászpa ellen. Az 1., valamint 12. példa szerinti hatóanyagok és a D hatóanyag aktivitása azonos volt vadköles és Fali köles ellen, azonban a találmány szerinti hatóanyagok szelektívebbek voltak szójabab esetén vadköles ellen. Látható tehát, hogy az egynyári füvek ellen a találmány szerinti hatóanyagok herbicid hatása nagyobb az ismert hatóanyagokénál például kakaslábfü, pirókujjas mohar (beforgatásos módszer) rezgőnád és zászpa ellen, és közel megegyező például pirókujjas mohar (felületi kezelés) a kölesek, Brachiaria és vörösrizs ellen. Üvegházban és/vagy szántófoldön végzett további kísérletekben kimutattuk, hogy a találmány szerinti hatóanyagok szelektíven gátolják más gyomnövényfajták fejlődését is szójababnál, gyapotnál és/vagy más terményeknél. Például az 1. példa szerinti hatóanyag szelektíven gátolja a bíborpalka és óriásmuhar fejlődését gyapot mellett, valamint az óriásmuhar és selyemmályva fejlődését szójabab mellett. Továbbá, összehasonlítva a meg- 45 felelő, szakirodalomban előzőleg leírt acetanilid herbicidekkel az 1. példa hatóanyaga nagyobb herbicid hatást mutatott rezisztens gyomok, így a parlagfű, hajnalka és párlófű ellen, mint az ismert halogénacetanilidek. Ugyancsak hatékonyak a ta- 5Q tálmány szerinti készítmények mezei ászát, apró mezei szulák, szőrös rozsnok, szulákkeserűfű stb. ellen is. Az eddigi kísérletek elsősorban a szójabab és gyapot melletti gyomnövény-gátlásra vonatkoztak. g5 További vizsgálatokat végeztünk más haszonnövényekkel is, az alábbiak szerint : Üvegházi kísérletben a 11. és 12. példa szerinti hatóanyagok preemergens herbicid hatását vizsgáltuk beforgatásos eljárással tarackbúza ellen, repce, futóbab, cirok és búza mellett. Mindkét vizsgált hatóanyag szelektíven irtotta a tarackbúzát a repce és futóbab mellett. All. példa szerinti hatóanyag szelektivitási faktora 3,5, a 12. példa szerinti hatóanyag szelektivitási faktora 3,0 volt mindkét termenynél. Ebben a vizsgálatban egyik hatóanyag. 12
