189480. lajstromszámú szabadalom • Állítóberendezés vágóművek motollájához
1 189 480 2 A találmány tárgya állítóberendezés a motollatartó párhuzamos felemeléséhez és a vágómű motollájának egyidejű vízszintes és függőleges beállításához nagy beállítási tartomány megvalósítására, különösen hosszúszárú termények, mint kukorica, napraforgó és hasonlók aratásakor. Ismeretesek a vágóművekhez olyan motollaállítók, amelyeknél mindkét motollatartót párhuzamosan lehet állítani, azonban a függőleges vagy a vízszintes mozgáshoz külön müködtetőelemek alkalmazása szükséges. Egy ilyen készülék ismerhető meg például a 2 128 737 sz. NSZK-beli közrebocsájtási iratból, amelynél a vágómű mindkét oldalán csuklós négyszög helyezkedik el, melynek hátsó vége az oldalfalhoz csuklósán van kapcsolva és az elülső vége egy hidraulikus emelővel csuklósán támaszkodik az oldalfalra. A két csuklós négyszög, melyek tartókarból, lengőkarból és úgynevezett vezetőrudakból vannak kialakítva, a vezetőrudakon elhelyezett, csavarással szemben ellenálló keret útján vannak összekötve. Egyidejűleg a súlykiegyenlítéshez a vezetőrudak felső végén és a vágómüasztalon tehermentesítő rugók vannak. A motolla függőleges vagy vízszintes beállítása két hidraulikus emelő útján történik. Ez a beállítórendszer az erőzáró építésmód miatt nagy épitési teret igényel, ami nagy anyagigényt, valamint bonyolult kezelést jelent. Ismeretes továbbá az 1 457 927 sz. NSZK-beli közrebocsájtásí iratból olyan beállítórendszer, amelynél a motolla körül húzórudak helyezkednek el, amelyek szögdarabok útján csuklósán vannak egymással összekötve. A tartókar mentén elhelyezkedő húzórudak a lengőkarokként kialakított emelők felső végéhez vannak csuklósán csatlakoztatva, míg a motolla egyik oldalán a lengőkar alsó végéhez hidraulikus henger, az átellenes oldalon pedig húzórugó kapcsolódik. Az említett henger működtetésével a rendszer vízszintesen állítható, amikor is az állítási mozgás a húzórudak révén történik, míg a húzórugó rugóereje lehetővé teszi a motollaoldalak párhuzamos beállítását. Egy második hidraulikus henger, amely a motollatartókaron és a. vágóműkereten van csuklósán elhelyezve, a motolla függőleges irányú állítását végzi. Az ilyen elrendezés hátránya a húzórudak, feszítőrugók, keresztirányú összekötés és hidraulikus hengerek miatti nagy anyagigény, továbbá a két henger külön kezelési igénye. A 208 119 sz. osztrák szabadalmi leírás olyan motollabeállítást ismertet, ahol a vágóműkerethez tartókar csatlakozik, melynek felső végéhez csatolórúd van csuklósán hozzákapcsolva, ez viszont az alsó végével a motollát tartja. A tartókart a vágóműkerettel összekötött rögzíthető irányítórendszer segítségével magassági irányban kézzel lehet szabályozni, miközben a csatolórúd, amely az ugyancsak a vágómükeretre csuklósán erősített teleszkóprúddal van összekötve, hidraulikus úton állítható. Ezeknél a motollabeállító rendszereknél hátrányként jelentkezik az elkülönített beállítás, ahol a függőleges irányú állításhoz kézi beavatkozás, illetve kezelés szükséges. Az 1 757 896 sz. NSZK-beli közzétételi irat olyan motollabeállítást ismertet, amelynél a tartókaron lévő csomólemezhez két hidraulikus henger van csuklósán csatlakoztatva, amelyek közül a függőleges állításhoz szolgáló henger a vágómű teknőjéhez van erősítve, míg a vízszintes irányban való állítást végző henger a vágómű teknőjén lévő csomólemezhez csatlakozik csuklósán. Ugyancsak ebben a csomólemezben van ágyazva a kulissza, amelyben a tartókar a beállításkor vezetődik. A két henger a beállítási folyamat során az „ellenirányban mozgás” elve szerint dolgozik. Ehhez hasonló, de csúszóvezetékes rendszert ismertet a 164 038 sz. csehszlovák szabadalmi leírás. Az ilyen motollabeállitó rendszereknél hátrányt jelent a beállítókarok eltolódásához szükséges nagy anyagráfordítás, illetve a tartók csúszóvezetéke, amely nagymértékű kopásnak van kitéve, ami miatt rövid az élettartama. A találmány célja ezek után a vágómüvek motollájához olyan állítóberendezés létrehozása, melynek kicsi a beépítési helyszükséglete, minimális az anyagigénye és magas az élettartama, ugyanakkor kezelése egyszerű. A találmány alapját azon feladat képezi, hogy létrehozzunk egy olyan állitóberendezést a vágómüvek motollája számára, amely egyetlen állítóegység segítségével lehetővé teszi a motolla egyidejű vízszintes és függőleges beállítását, kevés a kopásnak kitett helye és kis helyet foglal el. A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a lengőkarhoz, amely a tartókar felső forgáspontjában csuklósán van ágyazva, ezen csuklópont alatt a hidraulikus emelőhenger csatlakozik, amely ugyancsak a tartókarral van csuklósán öszszekötve, s ily módon háromszög alakul ki. A hidraulikus emelőhenger elrendezése révén, amely a tartókarral hegyesszöget alkot és csaknem annak tengelyirányában helyezkedik el, a tartókar túlnyomórészt nyomásra van igénybevéve, miáltal a tartókar keresztmetszetét kisebb méretűre választhatjuk meg. Mivel a lengőkar felső forgáspontja egy csatolórúddal van összekötve, amely csuklósán támaszkodik a vágóműkeretre, a motolla, amely a lengőkar alsó végében van ágyazva, az emelöhenger működtetésekor egyidejűleg vízszintes és függőleges irányban is állítódik. Ez a dugattyú kijárásakor történik, miáltal a lengőkar a motollával felfelé vezetődik, s ezzel egyidejűleg a tartókar a csatoiórúdon keresztül felfelé húzódik, állítódik. Az állítóberendezésnek forgócsuklókkal és emelőkarokkal való kialakítása révén, amelyek a motollaállításhoz nem igényelnek csúszóvezetéket, a kopás is csekély lesz, ami az élettartamot megnöveli. A találmányt a továbbiakban annak egy példaképpel kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:- az 1. ábra a motollaáilitó berendezés oldalnézetét;- a 2. ábra a motollaáilitó berendezés felülnézetét mutatja. Egy közelebbről nem ismertetett és nem ábrázolt aratógép 1 vágóművén 2 forgócsukló található, amelyben a 3 tartókar van ágyazva, s egy további 4 forgócsukló is van, amelyben az 5 csatolórúd van ágyazva. A 3 tartókar felső 6 forgáspontjában 7 5 to 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
