189470. lajstromszámú szabadalom • Tekercselt kondenzátor, háromfozisú kondenzátortelep, valamint eljárás a tekercselt kondenzátor, illetve a háromfázisú kondenzátortelep előállítására

1 . 189 470 2 kondenzátor is, ha egymás mellett három darab 24 vezetőréteget rendezünk el. A 3. ábrán a hagyományos elrendezésű háromfá­zisú kondenzátortelep kialakítását, a 4. ábrán pedig ennek elvi kapcsolási vázlatát mutatjuk be. A kon­denzátortelep 6 házban elhelyezett lapított teker­cselt 5 kondenzátorokból épül fel oly módon, hogy az egyes lapított tekercselt 5 kondenzátorok hagyo­mányos kétpólusú tekercskondenzátorok, ame­lyekből a három fázisnak megfelelően három cso­port van összeállítva. Az egyes csoportokon belül a lapított tekercselt 5 kondenzátorok egymással párhuzamosan vannak kapcsolva, és 9 összekötő­sínnel kivezetve. A 4. ábrán látható, hogy minden egyes kétpólusú lapított tekercselt 5 kondenzátor egyik fegyverzete 7 tekercsbiztosítóval van ellátva. A találmány szerinti háromfázisú kondenzátor­­telep közös házban elhelyezett, lapított formájú tekercselt kondenzátorokból épül fel, és az egyes kondenzátorok kivezetéssel és tekercsbiztosítóval vannak ellátva, és az egyes fegyverzeteket képező vezetőrétegek között dielektrikumréteg helyezke­dik el. Az alábbi példákban deltakapcsolású há­romfázisú kondenzátorokat mutatunk be, ezeknek három fegyverzete és közöttük elhelyezkedő di­elektrikumrétegei vannak. A kondenzátortelep úgy épül fel az egyes tekercselt kondenzátorokból, hogy azok első, második illetve harmadik fegyverzete a közös házban lévő összes többi tekercskondenzátor megfelelő sorszámú fegyverzetével összekötősín se­gítségével össze van kötve. A közös házban lévő összes tekercskondenzátor külön-külön el van lát­va tekercsbiztosítókkal, így meghibásodás esetén a telepben lévő tekercskondenzátorokat a saját te­kercsbiztosítójuk, mely például olvadóbiztositék le­het, kioldja. A kondenzátorok kivezetései és a te­kercsbiztosítók elhelyezési módja különböző lehet, éspedig :- mindhárom fegyverzethez egy-egy kivezetés csatlakozik, tekercsbiztosító nélkül;- mindhárom fegyverzethez egy-egy kivezetés és kettőhöz pedig tekercsbiztositó is csatlakozik;- két fegyverzethez csatlakozik kivezetés és te­kercsbiztosító, a harmadik fegyverzet kivezétését magának a vezetőrétegnek a legkülső menete képe­zi. Az első, tekercsbiztosító nélküli megoldást fő­ként az 1. ábra szerinti kisteljesítményű kondenzá­toroknál célszerű alkalmazni. A második megoldá­si módot a 7. ábrán, a harmadikat pedig a 6. ábrán mutatjuk be, míg a 8. ábrán látható elvi kapcsolási vázlat egyaránt érvényes a 6. és 7. ábrákon látható kondenzátortelep esetében. A fenti ábrákból vilá­gosan kivehető, hogy a kondenzátortelepet alkotó lapított tekercselt 15 kondenzátorok a házon belül nagyobbik, lapos felületük mentén csatlakoznak egymáshoz, és egymással 9 összekötősíneken ke­resztül vannak összekötve. Az 5. ábrán mutatunk be egy lapított tekercselt 15 kondenzátort, amely 8 kivezetéssel és két darab 7 tekercsbiztosítóval van ellátva, külső felületét pedig 10 vezetőréteg képezi. A 9. ábrán szemléltetjük a hagyományos kon­denzátorgyártási eljárást, amelyben kondenzátor­­tekercselő gép 13 lefutóorsóira 11 vezetőrétegeket és 12 dielektrikumrétegeket helyeznek, a 11 vezető­rétegek és 12 dielektrikum rétegek végeit 14 befogó­­szerszámba fogják oly módon, hogy a 11 vezetőré­tegek között 12 dielektrikumrétegek helyezkednek el. A 9. ábrán a tekercselt kondenzátor gyártásnak ez a fázisa látható. Ezután a 14 befogószerszámot az ábrán látható nyíl irányában elforgatva teker­cseléssel kondezátort készítenek. A 10. ábrán a találmány szerinti kondenzátor gyártási eljárásnak lényegében ugyanazt a fázisát ábrázoltuk, mint a hagyományos eljárásra vonat­kozó 9. ábrán, azaz kondezátortekercselö gép 13 lefutóorsóira 11 vezetőrétegeket illetve 12 dielektri­kumrétegeket helyezünk, majd ezek végeit 14 befo­gószerszámba befogjuk oly módon, hogy a 11 veze­tőrétegek között 12 dielektrikumrétegek helyezked­jenek el. Ezután a három vezetőréteg közül kettőt egyforma hosszúságban letépünk vagy levágunk. Az ábrából kitűnik, hogy ha a tekercselés iránya a folyamatos vonallal rajzolt nyílnak felel meg, kívül­re dielektrikumréteg kerül, míg ha a szaggatott vonallal rajzolt nyíl irányában hajtjuk végre a te­kercselést, kívülre vezetőréteg kerül. A tekercselés során a kívánt menetszám felénél a tekercselés irá­nyára merőlegesen kivezetéseket helyezünk el és tekercsbiztosítókat csatlakoztatunk a vezetőréte­gekhez. Amikor az egyes lapított tekercs 15 kon­denzátorok elkészültek, a 12. és 13. ábrákon látha­tó kapcsolási vázlat szerint villamos ellenállásmé­réssel ellenőrizzük az egyes tekercsek dielektriku­mait, mégpedig két lépésben:- két kivezetést rövidrezárva mérjük az ábrán szaggatott vonallal berajzolt 16 dielektrikumrész villamos szilárdságát úgy, hogy a rövidrezárási pont és a harmadik kivezetés közé U feszültséget kapcsolunk ;- a második lépésben a fenti rövidzárat meg­szüntetjük, és az eddig rövidrezárt két kivezetés között mérjük a 13. ábrán szaggatott vonallal be­rajzolt 17 dielektrikumrész villamos szilárdságát. Látható, hogy ezzel a módszerrel két lépésben tud­juk ellenőrizni mindhárom fázisban lévő kondenzá­torrész dielektrikumának villamos szilárdságát. A7 eljárás következő szakaszában a lapított te­kercskondenzátorokat közös házba helyezzük oly módon, hogy azok nagyobbik felületük mentén érintkezzenek egymással. A dielektrikumréteg anyagának vastagsága álta­lában eléggé nagy méretbeni szóródást mutat, így előfordul, hogy a házba nem fér be az előírt darab­számú tekercskondenzátor, mert a dielektrikumré­teg vastagsága a névleges értéknél nagyobb. A ta­lálmány szerinti háromfázisú kondenzátor szerelése két okból is egyszerűbb a hagyományos, kétpólusú tekercskondenzátorokból felépített kondenzátorte­lep szerelésénél :- ha az utolsó tekercskondenzátor nem fér be a házba, nem kell minden csoportból egy-egy kon­denzátort kiemelni, elegendő egyet, például az utol­só tekercskondenzátort,- utolsó tekercskondenzátorként a többinél ki­sebb kapacitásértékűt és így kisebb méretűt is lehet alkalmazni. Az így elért előnyös hatás is kettős: az előírt kapacitásértéket ezzel az eljárással pontosab­ban lehet tartani, viszonylag kis mennyiségű kisebb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents