189469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás daganatellenes, ellenanyag-hatású ricin-A alegységet tartalmazó immunoglobulin-származékok előállítására
2 A találmány tárgya eljárás új daganatellenes ellenanyag hatású ricin A alegységet tartalmazó immunoglobulin-származékok előállítására. Pontosabban a találmány tárgya eljárás az I általános képletű új immunoglobulin-származékok előállítására, amelyek magukban foglalnak egyrészt egy oldalláncot, amely lényegében egy daganatellenes immunoglobulin Fab fragmense, másrészt egy olyan oldalláncot, amely egy növényi toxin, a ricin A alegysége. Az új származék különösen rosszindulatú daganatok gyógyítására használható fel. Ez idáig számos gyógyszer (daganatellenes szer) vált ismertté rosszindulatú daganatok a rák kezelésére, azonban ezek a gyógyszerek azzal a hátránynyal rendelkeznek, hogy a daganatsejte elpusztítására nem adagolhatok kellő mennyiségben, minthogy nemcsak a daganatsejtekkel, hanem az egészséges sejtekkel szemben is jelentős mérgező hatásuk van. Az említett hátrány leküzdése céljából már több kísérletet végeztek daganatellenes szernek vagy citoxikus fehérje toxinoknak valamilyen specifikus hordozóval való kombinálására, hogy ezáltal szelektív abszorpciót érjenek el a daganatsejteken. Rákbetegek vérében vagy a daganatsejtek felületén létezik - jóllehet igen kis mennyiségben - egy daganatellenes ellenanyag (daganatellenes immunoglobulin). Daganatellenes ellenanyagot is is kinyerhetünk, hogy egy állatot daganatsejtekkel immunizálunk, és a kapott antiszérumot egészséges emberi sejtekkel abszorbeáltatjuk. A daganatellenes ellenanyagok - amelyek eredetüket tekintve lehetnek autochtonok, allogének vagy xenogének - nem mindig alkalmasak citotoxikus hatás kifejtésére; azonban van egy közös jellemvonásuk, mégpedig az, hogy daganatsejtekkel rendkívül nagy szelektivitással egyesülnek. Ezért a daganatellenes ellenanyagokat hordozóként használják abból a célból, hogy a daganatsejteken szelektíven megkötődő daganatellenes szert vagy fehérje toxint állítsanak elő. Például a 144 723/76. sz. japán közrebocsátási iratban ismertetnek egy ellenanyag-daganatellenes gyógyszer párosítást mint daganatellenes szert, amelyben egy daganatellenes szert - például dauno«30 mycint stb. - vegyértékes kötéssel összekapcsolnak daganatellenes immunoglobulin Fab’ dimerjével. Ezzel a konjugáttal azt érik el, hogy a daganatellenes gyógyszert szelektíven tudják eljuttatni a célba, vagyis a daganatsejtekbe; de mivel maga az ellen- 35 anyaggal összekapcsolt daganatellenes gyógyszer még mindig citotoxikus hatást mutat nemcsak a daganatsejtek, hanem az egészséges sejtek viszonylatában is, ez a megoldás ebből a szempontból nem kielégítő, továbbá magának a szernek a citotoxici- 40 tása sem mindig megfelelő. Kísérleteket folytattak a diftéria toxinnak - amely az erősebb toxicitással rendelkező fehérje toxinok egyike - daganatellenes gyógyszer helyettesítőjeként való felhasználására is. 45 Például F. L. Moolten és munkatársai állítottak elő egy olyan konjugátot, amelyben glutáraldehid mint összekapcsoló szer segítségével nyúl anti- SV40 ellenanyagot párosítottak diftéria toxinnal. így a konjugát hörcsögöknek való adagolásával 50 képesek voltak megelőzni a daganatok kifejlődését az SV40-transzformált 3T3 sejtekkel kezelt hörcsögökön (Journal of the National Cancer Institute, 55, 473-477 /1975/). P. E. Thorpe és munkatársai szerint a diftéria 55 toxin és antilymphocyta ellenanyag klórambucil segítségével való összekapcsolásával előállított konjugát nagymértékben csökkentette a humán lymphoblast sejtek (CLA4) fehérje-szintézisét [Nature, 271, 752-754 /1978/]. E kísérletek eredményei 60 azt mutatják, hogy a daganatsejtekkel szemben a diftéria toxin és az ellenanyag konjugátja szelektív toxicitással rendelkezik. Azonban e konjugátok daganatellenes gyógyszerként való felhasználása feltehetően több hátránnyal is jár. Először is a xenog5 gén ellenanyagnak (immunoglobulinnak) az embe-2
