189465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aril-alkil-éterek előállítására
1 189 465 2 A találmány tárgya javított eljárás aril-alkiléterek előállítására alifás halogénvegyületek és fenolátok reakciója útján. Hasonló típusú reakciókat már korábban is ismertettek a szakirodalomban. Az egyik ismert eljárásmód szerint az alkil-aril-étereket fázisátvívő katalizátorjelenlétében állítják elő úgy, hogy a megfelelő fenol-vegyület vizes oldatát kvaterner ammónium-vegyület és szervetlen bázis jelenlétében reagáltatják a halogénalkil-vegyület vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel készített oldatával (lásd például Synthesis 1973, 441-456, Angew. Chem. Int. Ed. Engl. 13, 170-179 /1974/). Az eljárás hátránya, hogy nagy mennyiségű vizet igényel, mert a képződő szennyvizet elvezetés előtt tisztítani kell. Egyes reakciókban a víz jelenléte kifejezetten hátrányos, mert a víz részben vagy teljes egészében elbonthatja a reagenseket, vagy mellékreakciók lezajlását segítheti elő. Ilyen mellékreakció lehet például a polifenolok C-alkileződése klóralkenil-vegyületekkel. A 2 255 279 sz. francia szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint az alkil-aril-étereket alifás halogenidek és fenolok lúgos reagens jelenlétében, poláris oldószerben végrehajtott reakciójával állítják elő. Noha a reakcióban nem használnak fel vizet, az eljárás nem alkalmas nagyüzemi megvalósításra, mert nehezen kezelhető, költséges oldószereket igényel. A találmány értelmében a fázisátvivő katalizátorok alkalmazásán alapulú ismert eljárások hátrányait kívánjuk kiküszöbölni. A találmány tárgya eljárás aril-alkil éterek előállítására alifás halogenidek és alkálifém-, alkáliföldfém- vagy ammónium-fenolátok szerves oldószerben végrehajtott reakciója útján. A találmány értelmében a reakciót legalább egy (I) általános képletű vegyület jelenlétében végezzük - ahol n értéke 1 vagy 2, és R5 legföljebb 6 szénatomos alkil ;soportot jelent. A találmány szerinti eljárás legfontosabb előnye, hogy a reakciót apoláris oldószerekben is végrehajthatjuk, amelyek nagyüzemi méretekben lényegesen kedvezőbben alkalmazhatók az eddig felhasznált oldószereknél. Egyes esetekben oldószerként magát az alifás halogenid reagenst is felhasználhatjuk. Nyilvánvaló, hogy a reakciót poláris oldószerekben is végrehajthatjuk, ekkor azonban jelentősen csökkennek az eljárás ipari előnyei. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az (I) általános képletű vegyületek komplexet képeznek a fenolátokkal, és a kialakult komplexek olyan oldószerekben is jól oldódnak, amelyekben a komplexben nem kötött fenolátok oldhatatlanok vagy igen rosszul oldhatók. A komplexképzödésnek kettős hatása van : a felhasznált komplexképző szer egyrészt szolubilizálja a fenolátot és így lehetővé teszi a reakció lezajlását, másrészt - eddig még pontosan fel nem derített mechanizmus szerint - aktiválja a reakcióelegyet. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek közül különösen előnyösek azok a származékok, amelyekben R5 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport. Az (I) általános képletű vegyületek közül példaként a következőket soroljuk fel : trisz(3,6-dioxa-heptil)-amin, trisz(3,6,9-trioxa-decil)-amin, trisz(3,6-dioxa-oktil)-am in, trisz(3,6,9-trioxa-undecil)-amin, trisz(3,6-dioxa-nonil)-amin, trisz(3,6,9-trioxa-dodecil)-amin, trisz(3,6-dioxa-decil)-amin és trisz(3,6,9,12-tetraoxa-tridecil)-amin. A találmány szerinti eljárásban felhasznált aminok ismert vegyületek. így például az 1 302 365 sz. francia szabadalmi leírás azN—(CH2—CH2—O—CH2—CH2—O—CH3)3 képletű tercier aminokat ismerteti, amelyek melléktermékekként képződnek a megfelelő primer és szekunder aminok előállítása során. Az 1 302 365 sz. francia szabadalmi leírásban felsorolt primer és szekunder aminok korróziógátló anyagokként, emulgeálószerekként, továbbá számos gyógyhatású anyag és mezőgazdasági vegyszer előállításának kiindulási anyagaiként használhatók fel. Az 1 302 365 sz. francia szabadalmi leírásban ismertetett alkalmazási területek teljes mértékben eltérnek a találmány tárgykörétől. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a felhasznált (I) általános képletű vegyületek desztillációval vagy extrakcióval könnyen elkülöníthetők a reakcióelegytől, és ismét visszavezethetők a reakcióba. A találmány szerinti eljárásban alifás halogenidekként (II) általános képletű vegyületeket használhatunk fel - ahol X klóratomot vagy brómatomot jelent, és R6, R7 és R8 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-6 szénatomos alkilcsoport, 2-6 szénatomos alkenil-csoport —CH2— —CH—CH2 képletű csoport szénhidrogén-O csoportot jelent. A találmány szerinti eljárásban felhasználható fenolátok a (III) általános képletnek felelnek meg - ahol Ar adott esetben szubsztituált fenil-csoportot jelent, M+ alkálifém-, alkáli földfém- vagy ammónium-kationt jelent, és r értéke 1, 2 vagy 3. A (III) általános képletű fenolátok közül példaként a (Illa) általános képletű vegyületeket említjük meg - ahol r értéke 1, M+ Li+, Na+, K + , NH4+, Ca2+ vagy 3a2+ iont jelent, és amennyiben a vegyület két M + kationt tartalmaz, az M + kationok azonosak vagy eltérőek lehetnek, és az R12 csoportok azonosak vagy eltérőek lehetnek, és hidrogénatomot, 1-6 szénatomos alkil-csoportot, hidroxil-csoportot vagy 1-6 szénatomos alkoxi-csoportot jelenthetnek. A (II) általános képletű alifás halogenidek közül példaként a következőket soroljuk fel : metilklorid, metilbromid, etilklorid, etilbromid, propilklorid, allilklorid, 2-metil-allil-klorid, terc-butil-klorid, 1 1-dimetil-propil-klorid, 1-metil-butil-klorid, npentil-klorid, n-hexil-klorid, 1-etil-butil-klorid, ndecil-klorid, n-decil-bromid, propargil-klorid, pent-3-inil-klorid, 2,3-epoxi-propil-klorid, 1-klór-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
