189462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aerosolok kiszórásához

1 189 462 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés aeroso­­lok kiszórásához nagy hatótávolságban, elsősor­ban istállókban, melegházakban és hasonlókban. A fertőtlenítést és immunizálást zárt terekben széleskörűen alkalmazzák. A tárgyakat és a levegőt a legfinomabban elosztott csíraölő aerosolok segít­ségével kell csíramentessé tenni. A gyógyászatban alkalmazott készülékek - éppen az alkalmazási te­rületük miatt - kis hatótávolságúak az aerosolok kiszórása tekintetében. Az aerosolok másik alkal­mazási területe a növények gombás megbetegedésé­nek leküzdése, különösen melegházakban. A per­­metezéses fertőtlenítéssel szemben itt igen finom ködöt hoznak létre és azt hosszabb ideig lebegésben tartják. A levegő javítására vagy a rovarok elleni védekezésre nyomás alatt álló tartályok ismerete­sek, amelyeknél az aerosolt túlnyomással nyomják át egy fúvókán, ott elporlasztják és járulékos nyo­mólevegő útján hordják ki a térbe. A nagyobb készülékek háton hordozhatók és vagy nyomás alatt álló palackokkal, vagy kis belsőégésű moto­rokkal vannak ellátva a légáramlás létrehozásához. Ezeket a készülékeket főképpen a gyümölcsösök­ben alkalmazzák. Ezekkel finom eloszlású ködöt lehet előállítani és messzire kiszórni. Hátrányként jelentkezik a kis teljesítőképesség, ami miatt túl nagy az időigény akkor, ha nagy a marhaistállókat, melegházakat és hasonlókat kell velük fertőtleníte­ni. A porlasztók korlátozott kibocsájtóképességűek. A porlasztófúvókák ennél nagyobb keresztmetsze­te már túl nagy cseppecskéket, vagy elviselhetetle­nül nagy levegőszükségletet eredményez. Ezek után több fúvókának kell a hordozó-levegőáramba bele­torkollnia, hogy a szükséges porlasztóteljesítményt elérhessük. Például a 2 334 515 sz. NSZK-beli sza­badalmi leírásban olyan fúvókaelrendezést ismer­tetnek, amelynél központosán négy fúvóka helyez­kedik el a légcsatornában. Egy ezek mögött elhe­lyezkedő ventilátor szállítja a szétporlasztott folya­dékot tovább. Itt rendkívül eltérő cseppelosztási kép alakul ki, többek között a hordozó levegő­áramlatban fellépő túlságosan nagy örvénylés miatt és a nagyobb cseppek hamar kiesnek, így a készülék körül folyadékfelesleg jelentkezik. A hatótávolság sem kielégítő. Ismeretesek olyan fúvókaelrendezések, amelyek­nél az egymásra helyezett porlasztónyílásokban fordított cseppeloszlás jön létre. Ezeknek a készülé­keknek az a hátrányuk, hogy az első zóna túlada­gol, a másik zóna megfelelő, míg a harmadik zóna már nem kielégítően adagol. Az első zónában kelet­kező felesleg a drága aerosol pazarlását és káros mellékhatásokat eredményez, ugyanakkor az utol­só zónában fellépő nem kielégítő adagolás nem elégséges a csírák elpusztításához. A találmány célja, hogy finom és egyenletes cseppelosztási képet mutató aerosolt hozzunk létre és azt messzire, homogén módon tudjuk kiszórni, kijuttatni. A műszaki feladat ezzel kapcsolatban az, hogy egyrészt meg kell akadályozni, hogy a szétporlasz­tott aerosolcseppecskék tehetetlensége következté­ben a hordozó-levegőáramban nagyobb cseppekké egyesüljenek, másrészt, hogy a finom aerosolcsep­pecskék megmaradjanak ebben a formában, azaz el ne párologjanak, hogy így az áramlás útjába eső felületeken lecsapódhassanak és ott hatásos fertőt­lenítést hajtsanak végre. A berendezésnek alkal­masnak kell lennie a levegő fertőtlenítésére és im­munizálására. Alkalmas szer használatával el kell tudni érni, hogy egyrészt az aerosolt nagy sebesség­gel lehessen kiszórni annak érdekében, hogy nagy hatótávolság legyen biztosítható, másrészt, hogy az aerosolnak mérsékelt gyorsulása legyen, miáltal a finom, tömegükben egymástól elkerülhetetlenül különböző cseppecskék a különböző tömegtehetet­lenségüknél fogva nem fognak újból egyesülni. A célt a találmány értelmében azáltal érjük el és a feladatot úgy oldjuk meg, hogy egy ventilátor által keltett levegőáramot egy csőben vezetünk és egy keskenyedő, ezen csőben központosán rögzített betét útján úgy osztjuk fel, hogy az áramlás magjá­nak lényegesen nagyobb legyen az áramlási sebes­sége, mint az ezen magot körülfogó levegőgyűrű­nek. Az említett gyűrüalakú térben koncentrikusan fúvókák vannak elhelyezve, amelyek finomeloszlá­sú aerosolt állítanak elő. Mind az áramlási mag, mind az azt körülvevő levegőgyürü párhuzamos tengelyű vezetőkészülékekben van vezetve és így lamináris áramlási kép alakul ki. A lassúbb külső levegőáramlás abban a helyzetben van, hogy az aerosolködöt a cseppecske elosztási spektrum ron­tása nélkül felvegye és magával vigye. Mivel a két áramlás a vezetőkészülék elhagyása után újból egyesül, így az aerosolt hordozó levegőáram foko­zatosan felgyorsul és létrejön a sebességek „össze­keveredése”, kiegyenlítődése. Az eljárás megvalósí­tásához szolgáló berendezés csőanyagból készült, amelynek végénél ventilátor helyezkedik el. A ven­tilátortól meghatározott távolságnyira központo­sán elhelyezkedő, elkeskenyedő, elkeskenyedő töl­csér van a csőpalást belsejében. A tölcsér kisebbik átmérőjéhez csatlakozik egy vele azonos átmérőjű cső, amely teljes hosszában egymással párhuzamos vezetőcsatornákkal van ellátva, amelyek kör-, négyszög- vagy méhsejtalakú keresztmetszetűek le­hetnek. A tölcsér elkeskenyedéséből adódóan a külső, gyűrűalakú tér kibővül. Ebbe a kibővült gyűrűalakú térbe szintén párhuzamos tengelyű ve­zetőkészülék van beépítve, amelynek külső átmérő­je megegyezik a csőpalást belső átmérőjével, s mely­nek belső átmérője nagyobb, mint a belső vezetőké­szülék külső átmérője. Ilyen formán marad egy áramlásmentes gyűrűs tér a külső és a belső vezető­készülék között. A külső és belső vezetőkészülék egymáshoz képest tengelyirányban eltoltan helyez­kedik el, éspedig úgy, hogy a belső vezetőkészülék a külső vezetőkészülékhez képest előreugrik. A külső gyürüalakú térben elhelyezkedő porlasztó­fúvókák torkolata a belső cső vége előtt, azonban a ház mögött van. A porlasztófúvókák egy elosztó­gyűrűn keresztül a sűrített levegő-vezetékkel és kü­lönválasztott folyadék hozzá vezetéseken át a folya­déktartállyal vannak összekötve. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a pár­huzamosan irányított légáramlási magnak nagy a sebessége, s ezáltal nagy a hatótávolsága, miközben a külső, ugyancsak párhuzamosan irányított leve­­gőgyűrü sebessége kisebb, s így abban a helyzetben 5 IC 1E 20 25 30 35 40 4E 50 55 60 Ç5 2

Next

/
Thumbnails
Contents