189430. lajstromszámú szabadalom • Szerkezeti elrendezés testek belső felépítésének, különösen állkapocsnak és fogsoríveknek panoramikus leképzésére alkalmas röntgen berendezésekhez
1 2 .189430 6. ábra A találmány tárgya szerkezeti elrendezés testek belső felépítésének, különösen állkapocsnak és fogsoríveknek panorámikus leképzésére alkalmas 30 röntgen berendezésekhez, amely szerkezeti elrendezésben egymáshoz képest rögzített távolságú, vizsgálandó testrész közrefogására alkalmas sugárforrásból és röntgenfilmtartóból álló forgórendszer egy, a forgórendszerhez képest változtatható for- 3g gástengely körül elforgathatóan van elrendezve, továbbá a forgástengely merőleges a vizsgálandó testrész középvonalának és a sugárforrásból kiinduló röntgensugárpályának a síkjára, míg egy, a forgástengelyre merőleges síkban levő, a röntgen- 4Q sugár pályára szimmetrikus kényszerpálya és egy, a forgástengellyel párhuzamos, a kényszerpályán elmozgathatóan kiképzett vezetöcsap közül az egyik, pl. a vezetöcsap rögzítetten, míg a másik, pl. a kényszerpálya a forgó rendszerhez rögzíthetően van elrendezve. 5 Mint ismeretes, az elmúlt 40-50 év alatt több különböző módszert dolgoztak ki a panoráma röntgengépek előállítására. A fogorvosi gyakorlatban az egyik módszer sze- gg rint kisméretű, speciálisan erre a célra kidolgozott röntgencsövet helyeznek úgy a vizsgált személy szájába, hogy a sugárzás centruma a - meglehetősen durva közelítéssel körívnek tekintett - fogsorív centrumába essék. A filmet a vizsgált személy arca gg köré helyezve, a készített kép több-kevesebb torzítással és átfedéssel nagyított képet ad a fogazatról és részben az állcsontokról. A módszer jelenleg is használatos. Egy másik módszernél a sugárforrás extraorálisan van elrendezve, míg a filmet ív alakban meghaj- 00 lítva a vizsgált személy szájába, a fogsorív belső részére helyezték. Később a film is extraoralis elhelyezést nyert, de ezen a még mindig kezdeti megoldásnál a pácienst forgatták a székkel együtt, a pácienssel együtt mozgó film és az álló sugárforrás között. A legkorszerűbb módszer szerint mind a sugárforrás, mind pedig a film extraorálisan a vizsgált személy fején kívül van elrendezve. A berendezés és a vizsgált személy feje a gyártók által legcélszerűbbnek tartott pályákon egymáshoz képest elmozog. Itt két fő megoldás lehetséges: a páciens mozog és a sugárforrást valamint a filmet tartalmazó rendszer áll, vagy fordítva: a páciens mozdulatlan és a sugárforrás, valamint a film forog körülötte. Az előbbi megoldást alkalmazza például az US-PS 4,168,633 lajstromszámú szabadalmi leíráson leírt megoldás, ahol az álló berendezésben a páciens forgózsámolya alá az alaplapba építenek be egy, a találmány szerinti bolygómechanizmust. Az utóbbi megoldásra található példa az US-PS 3, 743, 832 sz. valamint a DE-AS 2 252 579 sz. leírásokban. Az előbbi leírásban a páciens feje körül forog egy fix helyzetű forgástengelyre merőleges karon a sugárforrás és vele szemben a filmtartó. A kar a forgástengelyhez képest egy bonyolult mechanizmus segítségével elcsúsztatható. Ezt a módszert alkalmazó panoráma röntgenberendezéseket gyártó cégek gyártmányai elsősorban általában abban különbőznek egymástól, hogy a forgó rendszer forgástengelyét milyen görbe menetén mozgatják el önmagával párhuzamosan. Az egyik ismert módszer az 1. ábrán látható elvi rajz szerint a General Electric Co. cég Panelipse elnevezésű készülékénél alkalmazza. Az 1. ábrán látható 1 állkapocs és abba ágyazott 2 fogsorív keresztmetszetére 3 röntgensugár vetődik, mely a nyíl irányában 4 ívet lefutó centrummal mozog. A 3 röntgensugarat kibocsátó 6 sugárforrással 5 film mozog szinkronban, mely ezen kívül saját tengelye körül 7 nyíl irányában is forog. Ez a rendszer ellipszisnek tekinti az 1 állkapocs ill. a 2 fogsorív szerkezetet. A 2. ábra szerinti rendszer azonos gyakorlati-2
