189424. lajstromszámú szabadalom • Kiegészítő berendezés állítható magasságú munkaállványokhoz

1 189 424 2 A találmány tárgya kiegészítő berendezés állítha­tó magasságú munkaállványokhoz, amely célszerű­en az építőiparban alkalmazható, s ott mindenek­előtt a lakó-, kommunális- és ipari létesítmények felújítási munkálatai során használható fel. Ismertek az olyan emelő-állványok, amelyeknél a munkapadozat egy többnyire háromszög kereszt­metszetű tartóoszlopra van felszerelve úgy, hogy magassága állítható. A kézi emelőműre szerelhető tartóoszlop olyan oszlopelemekből áll, amelyek a szükséges munkamagasságnak megfelelően egy­másra helyezhetők és adott távolságokban az épít­mény falához erősíthetők. Ezeket az emelő-állványokat szerkezetileg és biz­­tonságtechnikailag úgy alakították ki, hogy azok csak munkaállványként használhatóak. Ezek az állványok munkavédelmi szempontok miatt anyag­szállításra nem használhatók. Az állítható magas­ságú padozat sem megfelelő emelőszerkezettel nem rendelkezik, sem az anyagok épületen belüli szállí­tásának lehetőségét nem biztosítja. Éppen ezért az anyagszállításra például a régi építmények felújítá­sánál olyan speciális eszközöket kell használnunk, mint például az építési felvonó és hasonló szerkeze­­tek. Az ilyen építési felvonók legkülönfélébb formái ismertek. Az egyik ilyen szerkezet esetében egy tar­tóoszlopon függőlegesen egy darugémet mozga­tunk, amely terheletlen állapotban be tud nyúlni az épület ablakába. Az épület belsejében a darugémről egy lengőtámaszt billentenek le. Ezután a terhet a gémen futó futómacskával emelik függőlegesen és továbbítják vízszintesen be az épületbe. Ezen típu­sú szerkezetek legfőbb hátránya, hogy nagy a hely­igényük, az egyes emeleteknél előszerelésre van szükség s csak a nagy ablaknyílások esetében hasz­nálhatóak, amelyek viszont gyakran nem található­ak meg a régi épületeken. Egy másik ismert típusú felvonó esetében a felvo­nó tartóoszlopán két, raklapok vagy tartályok fo­gadására alkalmas munkapadozatot mozgatnak függőlegesen. A teher vízszintes mozgatása billenő lemezeken vagy az épületre szerelt konzolokon ke­resztül történik, amelynek az a hátránya, hogy a szállított áru ezen szerkezettel nem továbbítható az épület belsejébe és az áru a vízszintes mozgatás során nincsen biztosítva. A működtetéshez szüksé­ges konzolok ugyanakkor megakadályozzák, hogy a szerkezet lakott épületek felújítása során is hasz­nálható legyen. Nem használható a szerkezet az épületek tetőterében sem. Emellett minden ismert megoldás hátránya, hogy az épület homlokzatán, illetve a tetőtérben az anyag épületen belüli szállítá­sára külön szerkezetet kell alkalmazni. Ez a magas alapanyag-felhasználás és az ezzel kapcsolatos költ­ségek mellett nagyfokú szerelési igénnyel és sok esetben a szerkezet kihasználtsági fokának a csök­kenésével jár együtt. Célunk a találmánnyal az alapanyagigény csök­kentése, a meglevő szerkezetek kihasználtsági foká­nak növelése és ezáltal, különösen a régi építmé­nyek felújításánál a munkaidő- és anyagfelhaszná­lás csökkentése. A találmány által megoldandó feladat, hogy olyan kiegészítő berendezéssel lássuk el az állítható magasságú munkapadozattal rendelkező hordoz­ható munkaállványokat, amely lehetővé teszi, hogy ezeket hol munkaállványként, hol pedig az anyag vízszintes és függőleges mozgatására alkalmas szer­kezetként üzemeltessük, amelynek során a szállított árut még a kis ablaknyílásokon át is egészen az épület belsejébe tudjuk szállítani. A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldottuk meg, hogy a munkapadozatra csuklósán egy függőleges teherkarokból, egy vízszintes teher­­rúdból és egy a teherrúdon keresztirányban eltolha­tó tartólapból álló teheremelő szerkezet van felerő­sítve. A teherkarok az ugyancsak a munkaállvány­ra szerelt tehemyomaték-biztosítók ütközőire fek­szenek fel. A munkaállvány tartóoszlopa egy beállí­tófejből, konzolból és rögzítőorsóból álló beállító­szerkezet segítségével van összekötve az építmény falával. A tartólap keresztirányú eltolása célszerű­en támasztó görgőkön történik, amelyek a teher­­rúdra vannak felszerelve, s az előtolást mechaniku­san, hajtóműfékes motorral végezzük. A két teherkar mindegyikéhez a másikától füg­getlenül kapcsolt tehemyomaték-biztosító van hoz­zárendelve, ahol az egyik tehemyomaték-biztosító a teheremeld szerkezet függőleges mozgatásához, míg a másik a tartólap vízszintes mozgatásához tartozik. Annak érdekében, hogy a teheremelő szerkezetet tetszés szerint jobb és bal oldalon egy­aránt elhelyezhessük, a két keskenyebbik oldalon a teherkar csuklós felerősítésére szolgáló két-két csapágybak, valamint két-két tehemyomaték-bizto­sító van felszerelve. A tartóoszlop pontos beállítá­sát lehetővé tévő beállítófej célszerűen egy a kon­zolra erősített belső csőből és egy ezen hosszirány­ban eltolható külső csőből áll. A külső cső csuklós csapszegek segítségével mozgathatóan van egy ház­ba beépítve és hosszanti tengelye mentén állítócsa­varok segítségével állítható. A ház egy olyan szek­rényt hordoz, amely egy négyszögcsőre eltolhatóan van felszerelve, amely a tartóoszloppal megint csak egy rögzítő sínen és csapszeges kötésen keresztül állítható magasságúan van összekötve. A négy­szögcső másik végére szerelt rögzítő orsó segítségé­vel támasztjuk ki a konzolt az épület falához. A belső cső a függőleges sasszegek fogadására al­kalmas furatokkal rendelkezik, miközben a négy­szögcső és a szekrény a vízszintes sasszegek fogadá­sára alkalmas furatokkal van ellátva. A találmányt részletesebben az alábbi kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy mozgatható emelő-állvány nézete a rászerelt találmány szerinti kiegészítő berendezés­sel, a 2. ábra az 1. ábra oldalnézeti képe, a 3. ábra egy padozathosszabbítóval ellátott mun­kapadozat és a tartórúdra szerelt beállitószerkezet felülnézete, a 4. ábra a beállítófej felülnézete, kinagyítva, az 5. ábra a 4. ábra oldalnézeti képe, 90°-kal elfor­gatva, a 6. ábra egy tehemyomaték-biztosító metszete, kinagyított ábrázolásban. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents