189419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és mérőelrendezés tömegáram meghatározására

1 . 189419 2 A találmány tárgya eljárás és mérőelrendezés áramló folyadék tömegáramának áramláscsator­nában való meghatározására korrelációs mérés­­technika segítségével. Ismertek olyan áramlási sebesség, és/vagy tö­megáram meghatározására alkalmas eljárások, amelyek során áramló folyadék valamely fizikai jellemzőjének esetleges ingadozásait legalább két, egymástól az áramlási irányban meghatározott tá­volságban fekvő helyen érzékelik, és korrelációs eljárás céljából elektromos jellé alakítják. Ismertek továbbá az eljárás foganatosítására al­kalmas berendezések is. Az eljárás alapja az, hogy az eljárásban szto­chasztikusan fellépő meghatározott ingadozás pro­filjának időbeli eltolódását érzékelik, és meghatáro­zott erősítés után korrelátorba táplálják. Korrelációs méréstechnika alkalmazása az áramlástechnikában nem új. Széles körű gyakorlati elterjedését azonban hosszú időn keresztül a költsé­ges méréstechnika hátráltatta, amely hagyományos kiviteli formájában ráadásul csak lassú folyama­toknál volt alkalmazható. A mikroelektronika el­terjedésével a számítástechnika költségei jelentősen csökkentek, és lehetőség nyílt gyors lefolyású folya­matoknál történő alkalmazására úgy, hogy korre­lációs méréstechnika áramlástechnikai mennyisé­gek meghatározásánál az érzékelők által leadott jelek kiértékelési eljárásaként nagy jelentőségre tett szert. Az ismert eljárásokhoz kapcsolódó berendezé­sek, különösen az érzékelők, különböző fizikai jel­lemző mennyiségekkel dolgoznak. így a 1798182 sz. NSZK-beli közzétételi iratban ismertetett eljá­rás során a dielektromos állandó változását hasz­nosítják, a mérőberendezésnek pedig kapacitív mé­rőátalakítóként kialakított érzékelői vannak. A tö­megmérésre ezenkívül sugárzásforrást és detektort alkalmaznak. A 2618064 sz. NSZK-beli közzétételi iratban ismertetett eljárás összehasonlító gáz áram­lásba vezetésén, és infravörös sugárzási impulzusok futásidő különbségeinek mérésén alapult. Az infra­vörös sugárzási impulzusokat sugárzásforrások su­gározzák ki, és interferenciaszűrőn keresztül sugár­zásérzékelők fogadják. A 2209413 sz. NSZK-beli közzétételi iratban ismertetett eljárás szerint az áramlásban két forróvezeték van elrendezve. Ek­kor adott hőmérséklet tartása mellett az energiabe­vezetés különbsége jelként korrelálható. Az ismert eljárások és berendezések alkalmazása technikailag meghatározott feltételekhez van köt­ve, és ezért alkalmazási lehetőségük korlátozott, így például optikai eljárások és berendezések olyan esetekben alkalmazhatók, ahol szennyeződések nem léphetnek fel. Radioaktív jelzőszereken alapu­ló eljárás bizonyos esetekben ugyancsak nem alkal­mazható. A hőmérséklet érzékelésen alapuló eljárá­sok és berendezések dinamikai jellemzői gyengék, ezért csak lassú folyamatoknál alkalmazhatók. Ka­pacitív eljárások alkalmazása tudományos szem­pontból csak ott megalapozott, ahol az áramlás dielektrikum változásai megfelelően nagyszintűek. Kis kapacitások érzékelése igen magas építőelem- és illesztési ráfordítást igényel. Robbanásveszélyes alkalmazási területeken, mint például a vegyi eljá­rástechnikában, némely eljárás teljesen alkalmaz­­hatatlan. így például a hőmérsékleti eljárások nem jelentenek megfelelő biztonságot. Nem alkalmaz­hatók továbbá az anyagjelzésen alapuló eljárások sem. Az ismert eljárások, berendezéseikkel valamely áramló anyagfajtához kötődnek. A kapacitív eljá­rások például gázban szállított szilárd anyagokra alkalmazhatók, folyadékoknál azonban azonos módon nem felelnek meg. Az optikai eljárások nem alkalmazhatók fényátnemeresztő folyadékoknál, de megfelelőek szennyezett gázok esetében. Az ismert megoldások hiányosságai tehát arra vezethetők vissza, hogy az áramlás tömegáramá­nak és/vagy sebességének mérése indirekt fizikai mennyiségek, mint fény, kapacitás, radioaktivitás, hőmérséklet, vagy törésmutató által történik. Ezen mennyiségek alkalmazása önmagában hordozza az eljárás hiányosságait, és a berendezések szempont­jából korlátozó hatásúak. A találmánnyal célunk olyan tömegáram és/vagy áramlási sebesség mérésére alkalmas eljárás, vala­mint az azt foganatosító berendezés kifejlesztése, amely univerzálisan alkalmazható, és alacsony be­rendezési és üzemi ráfordítást igényel. A megoldandó feladat lényegében olyan eljárás kifejlesztése volt, amely alapján az áramlás tömeg­árama, és/vagy sebessége az áramló anyagtól füg­getlenül, és anyagjelzések nélkül meghatározható. A feladat másik része az ennek megfelelő berende­zés kialakítása volt, amely egyszerű felépítésénél és megfelelő működésénél fogva az eljárás által meg­határozott követelményeknek megfelel. A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan eljárás kifejlesztésével oldottuk meg, amelynek so­rán áramláscsatomában áramló anyagban ismert berendezés segítségével diszkontinuitásokat ho­zunk létre, amelyeket tömegérzékelők által egymás­hoz képest időben eltolt időfüggvényekként érzéke­lünk. Az áramló anyag valamely fizikai jellemzőjé­nek sztochasztikus ingadozását áramlási irányban egymástól meghatározott távolságban elhelyezett érzékelők által méljük és elektromos jellé alakítjuk, amelyet korrelációs eljárás és további feldolgozás céljából számítógép bemenetére adunk. Az eljárás foganatosítására alkalmas berendezést olyan mérő­­elrendezésként alakítottuk ki, amelynek az áramló anyag anyagmentes megjelölésére szolgáló beren­dezése van, és a találmány szerint az érzékelők csatomafalba épített, és/vagy abban elrendezett nyelvként vannak kialakítva, amelynek tágulásér­zékeny elektromos mérőátalakító eleme van, to­vábbá a nyelvek és az áramló folyadék között tömí­tés van elrendezve. A tömeghatású diszkontinuitá­sok áramló anyagban való létrehozására szolgáló, önmagában ismert berendezés a találmány szerint elektromos, mechanikus, és/vagy akusztikus beren­dezés. Ennek alkalmazása abban az esetben szüksé­ges, ha az áramló anyagban egyébként diszkonti­nuitások nincsenek jelen. A találmány szerinti eljárás lényeges jellemzője, hogy az anyagáramlás tömegáramának, és/vagy áramlási sebességének meghatározására nem indi­rekt fizikai mennyiségeket, hanem magukat a tö­megjellemző mennyiségeket használja fel. 5 10 18 20 25 30 35 40 45 5(1 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents