189410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntőfejek tömítésére
189410 2 öntőfejek körüli rések tömítésére többféle eljárás ismert. Elterjedt módszer például a rések azbesztzsinórral való tömítése. A jó tőmíthetőség következtében azonban, ami egyébként maradandó tömörítést eredményez, az anyag gyakran kilép a résből, és hosszas újratömítésre van szükség. Az azbeszttartalmú tömítőanyagok hátránya ráadásul, hogy nagy mértékben szennyezik a berendezés egyes alkatrészeit, és egészségre káros hatásuk van. Az azbeszttartalmú anyagokkal végzett tömítési 0 eljárások hiányosságainak kiküszöbölésére kidolgoztak olyan eljárást is, amelynek során a rések tömítését papirtömítéssel oldják meg. Erre a célra erősen víztaszító erőpapirból sodort zsinórt használnak, amelyet a résekbe ragasztanak. A víztaszító tulajdonságra azért van szükség, hogy vízzel való érintkezéskor a papírzsinór átvizesedését ezáltal elkerüljék, mivel a folyékony, illetve izzó fémhez víznek nem szabad kerülnie. Ezáltal azonban a 2Q papírzsinór viszonylag könnyen éghető. Hogy a tömítés elégését a fém kristályosodásáig megakadályozzák, nagyobb mennyiségű hűtőanyag (alumínium-, illetve vashulladék) felhasználására van szükség. Az eljárás további hiányossága, hogy a papírzsinór boltozatos felülete nem tesz lehetővé opti- 25 málisan alakzáró tömítést, továbbá a papírzsinór merevsége következtében viszonylag nagy munkaráfordítást igényel, és a felhasznált nyersanyagbetét miatt viszonylag drága. A találmánnyal célunk megfelelő eljárás kidolgo- 3C zásával az ismert eljárások hiányosságainak kiküszöbölése. A megoldandó feladat tehát olyan, öntőfejek tömítésére alkalmas eljárás kifejlesztése volt, amelynek során éghető, nem tapadó lerakódásokat 3S hátrahagyó anyagokat úgy rendezünk el, hogy azok kisebb felületi egyenetlenségek esetén is alakzáró tömítést biztosítsanak, felső rétegükben a levegő oxigénjéből származó zárványokat nem tartalmaznak, és lehetőség van saját hűtésükre, ezáltal 1 járulékos hűtőanyagok alkalmazását, egészséget károsító hatásokat és a berendezés alkatrészeinek fokozott szennyeződését elkerüljük. A kitűzött feladatot azáltal oldottuk meg, hogy öntőfej és kokilla közötti réseket a találmány sze- 45 rint főleg cellulózszálakat tartalmazó, finom szövetből készült, lazán elrendezett kötéssel tömítjük úgy, hogy a kötés tömítési sűrűsége a reakciófelület irányában növekszik, és a kötés tömörítését fokozatosan, több szakaszban végezzük. 50 A rés tömítését szövetszalagból, illetve rostszerű, vagy csíkalakú szövetből kialakított kötéssel végezzük. A finom szövet jól összenyomható, ugyanakkor rugalmas. A lazán elrendezett, szálszerű, erősen 55 osztott felületű kötéssel meglehetősen nagy illeszkedési szilárdságú tömítés érhető el, mivel az öntőfej és a kokilla egyenetlenségeit is képes kitölteni. Ezáltal alakzáró tömítés valósul meg. A reakciófelület körzetében, a folyékony fém és 60 a kötés között a tömítési sűrűség igen nagy, ami meggátolja a levegő oxigénjének behatolását, illetve zárványok kialakulását, és ezáltal a tömítés azonnali elégését is. Ez a hatás azáltal is növelhető, hogy a kötés folyékony fémmel nem érintkező sza- 85 kaszai nedvességet szívnak fel, és ennek következtében hűtőhatást fejtenek ki. Fentiekből következik, hogy a tömítés alumínium-, illetve vashulladékkal történő lefedése az öntőfej károsodásainak megelőzése céljából nem szükséges. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy mivel éghető anyagok alkalmazhatók, lehetőség van másodlagos textilnyersanyagok felhasználására. Ezekből egyszerűen tágszemű szerkezetben laza kötést képezünk, és összefogjuk, úgy, hogy szálszerű, erősen osztott felületű szerkezetének előnyei érvényesülhessenek. A tömítőanyag éghető tulajdonságának akkor van jelentősége, amikor a fémkohászati eljárás következő lépése során az ömőfej elmozdul, ennek következtében a tömítés a levegő oxigénjével kapcsolatba kerül és elég. Mivel az égési maradványok nem tapadnak, igen könnyen eltávolithatók. A korábban alkalmazott azbeszttartalmú tömítőanyagok a találmány szerinti eljárás alapján kiválthatók, ezáltal az egészségre káros hatások kiküszöbölhetők. Ugyancsak kiküszöbölhető a berendezés alkatrészeinek éghetetlen, tapadó égési maradványok általi szennyeződése. A találmány szerinti eljárást részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon: Az 1. ábrán olyan példaként! berendezés részletének metszeti képét ábrázoltuk, amelyben a találmány szerinti eljárás foganatosítható; A 2. ábrán az 1. ábra szerinti berendezés „ Y” jelű részletét tüntettük fel, nagyított léptékben. Amint a rajzon látható, 5 kötés 2 kokilla rézlemeze és 4 öntőfej közötti tömítendő 6 résekben rétegesen van elrendezve. A 2 kokilla 3 hűtőcsatornán keresztül hűthető. Az 5 kötés 8 reakciófelület irányában növekvő tömítési sűrűséggel van elrendezve. Az alul elrendezett 5' szakasz csekély tömítési sűrűsége következtében a közvetlen hűtésből származó 7 vízpárát viszonylag nagy mértékben magába szívja, ami az 5 kötés hűtését eredményezi, és ezáltal annak elégését gátolja. Nagyobb tömítési sűrűségű szakaszok (5"; 5") a vízfelszívódást és a levegő oxigénjének behatolását fokozatosan megakadályozzák, ezáltal semleges zóna alakul ki. A legnagyobb tömítési sűrűségű 5" szakasz közvetlenül az 5 kötés és folyékony 1 fém közötti 8 reakciófelületen van elrendezve. Az 5 kötés fölött a 4 öntöfej letakarására szolgáló 9 réteg van elrendezve, amely előnyösen öntvényforgácsból, illetve fémhulladékból áll. A 4 öntőfej 10 húzásirányban történő elmozdítása után lehetővé válik a levegő oxigénjének az 5 kötéssel való érintkezése, aminek következtében az 5 kötés maradéktalanul elég, így az égési maradványok könnyen eltávolithatók. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás öntőfejek tömítésére, amelynek során résekben kötélszerű anyagokat rendezünk el, azza! jellemezve, hogy a rési: (6) főleg cellulózszálakat 2
