189378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beszédnek és egyéb más hangjelenségnek a beszédkeltés akusztikus csőmodelljén alapuló mesterséges előállítására

1 2 szegmensben a zönge geijesztő impulzus helyét, azaz azt, hogy a zöngés sorozaton beírni vagy kiejtést kez­dő első impulzus helyét is a paraméterkészletből vett paraméter határozza meg. Az egymásután! szegmenseket jellemző paraméter­csoport tartalmazhat különböző típusú elemeket. Az egyes paraméterek különböző pontossággal, például különböző darabszámú bittel adhatók meg. A para­méterkészlet helyfoglalása lehet például 600...8000 bit/sec. A találmány szerint a szövegelőkészítés menete a következő: A szövegelőkészitő egység a zöngés vagy zöngétlen jelleg és az alapreferencia értékének meg­állapítására az átlagos különbségabszolútérték függ­vényt (angolul: avarage magnitude difference function * MADF) vettük alapul, melynek definíciója s(m) mintasorozaton, k eltolás mellett n+K-1 AMDF (k,n, K) = C X [s(m+k)-s(m)] m=n ahol K a függvényképzésben résztvevő mintapárok da­rabszáma, c egy konstans, értéke legtöbbször 1 vagy 1/K. Zöngés jelleg kerül megállapításra egy szegmens esetén, ha a (0...0,5).N és (0,5...3)» közötti k-érté­­kekre és a szegmens első határa körüli n értékre kiér­tékelt AMDF (ahol N egy alkalmsán választott szám, például zöngeaszinkron szintézisnél a szegmensben lévő minták száma/k szerinti átalgának és minimumá­nak, vagy maximumának és átlagának, vagy maximu­ma és minimuma különbségének és átlagának hánya­dosa meghalad egy-egy alkalmasan választott kons­­tansot. Vegyes jelleg kerül megállapításra, ha ezek a jellemzők két-két alkalmasan választott konstans közé esnek. Ellenkező esetben zöngétlen jellegkerül megál­lapításra. Ez a megoldás ismert. Újszerű és a találmánnyal került megoldásra, hogy zöngés jelleg kerül megállapításra, ha az előzőek sze­rint kiértékelt AMDF függvény lokális minimumai között van kettő vagy több olyan, melyeknek absz­cisszái (aktuális k értékei) egymásnak jó közelítéssel kétszerei, háromszorosai, ei.t. Ellenkező esetben zön­gétlen jelleg kerül megállapításra. Az előző eljárások kiegészíthetők még egy második lépéssel, azzal hogy n úgy kerül megválasztásra, n+K-1 a szegmens hátsó határa környékére essen, és az AMDF függvény negatív k értékekre kerül kiérté­kelésre: jellegzetesen -(0...0,5)N és -(0,5 ...3)N értékek között. Az előzőekben leírt döntések bármilyen hierarchia szerinti bármilyen kombinációjának használata a zön­­gés-zöngétlen jelleg megállapítására, mint például az, hogy ha az ismert és a második eljárás ellentétes jel­legre mutat, akkor megtörténik a találmány szerinti vizsgálat, s ha az zöngés, akkor az elfogadásra kerül, míg ha zöngétlen, akkor a végső döntés a találmány szerinti két új eljárási lépés szerinti módosítása alap­ján születik meg. A következő eljárás az előző négy lépés olyan vál­tozata, amelyben a döntést a megelőzőleg vizsgált szegmensben hozott döntés befolyásolja, például úgy, hogy a találmány szerinti első és második lépés ellen­tétes jellegre utad, akkor a megelőző szegmensben ho­zott döntés lesz érvényes az éppen vizsgált szegmens­ben. Kis zajú zöngés esetben‘a periódusidő az AMDF abszolút minimumának abszcisszájaként kerül megál­lapításra. Zöngés esetben a periódusidő megállapítása ama AMDFminimum abszcisszájaként kerül megállapítás­ra, amelynek egészszámú többszöröseinél a két új lé­pés szerint jó közelítéssel szintén minimumok mutat­koznak. A korábban felsorolt eljárásokat ismételten is le­het alkalmazni úgy, hogy először csak k-ra és csak minden d-edik (d=»2,3,4...)/-ra történik meg az MADF kiértékelése, s csak ha ez zöngés jellegre utal, akkor történik meg a várható periódusidőnek megfelelő k értékek környékén az AMDF kiértékelése minden k-ra és nagyobb K-ra, miáltal lényeges számolási ener­gia szabadítható fel. A szegmensre vegyes jelleget állapítunk meg akkor, ha az előzőekben leírt eljárások zöngés jellegre utal­nak, ugyanakkor a beszédjelen a lokális szélsőértékek száma egy alkalmasan választott határértéket megha­lad. Mindegyik előbb ismertetett eljárás alkalmazható a hangmagassághoz illeszkedő ún. zönge-szinkron szeg­mentálás megvalósítására úgy, hogy egy-egy szegmens ideje a megállapított periódusidd, vagy annak egész­számú többszöröse. Zöngétlen szegmenst követő zöngés szegmens-so­rozat első szegmensében az első impulzus helye a szegmensben lévő legnagyobb abszolút értékű ordiná­ta abszcisszája, vagy az azt adott számmal megelőző abszcissza, vagy az azt közvetlenül megelőző nullát­­menet abszcisszája. Egy szegmenshez tartozó reflexiós tényezők meg­állapítása az irodalomból ismert analízis-összefüggé­sekkel úgy, hogy az analítis nemcsak a szőbanforgó szegmens mintáira terjed ki, hanem annál esetleg na­gyobb (és ez esetben a vizsgált szegmenset magába foglaló) beszédszakasz mintáira, mely szakasz a vizs­gált szegmenset megelőző és követő szomszédos szeg­mensekre kisebb mértékben terjed ki, ha e szegmens zöngés-zöngétlen jellege a vizsgált szegmenssel mege­gyezik, míg nagyobb mértékben ellenkező esetben. A kisebb mérték tipikusan a vizsgált szegmens Q...50%-a, míg a nagyobb mérték ugyanannak 50...100%-a. A szövegelőkészités folyamata az alábbi. Az elő­készítendő szöveget egy személy mikrofonba mondja, ahonnan az megfelelő analóg és digitális jelfeldolgozó 1 egység után - esetleg hangszalagról, hanglemezről stb. — a 2 szövegelőkészítő egység 5 memóriájába jut. A szöveg helyfoglalása a memóriában tipikusan 64 kbit sec-onként. A tárolt szöveget alkalmasan válasz­tott (tipikusan 5...200 msec hosszú)-szegmensekre osztjuk. A szegmentálás igazodhat a hangmagassághoz vagy lehet attól független. A 2 szövegelőkészítő egy­ség az 5 memóriához csatlakoztatott 6 analizátora a szöveget automatikus analízisnek veti alá, melynek eredményeként minden szegmenshez egy paraméter­­-csoportot rendel. A paraméter-készletből az 1. ábrán blokkvázlat­ban ábrázolt 9 szintetizátor, vagy a 9 szintetizátor működési algoritmusával felruházott szövegelőkészítő a szintetizált szöveget előállíthatja. A minőség általá­ban megfelelő. Különleges minőségi követelmények esetén a paraméter-készlet tetszőleges elemét emberi szakértelem vagy speciális automatikus algoritmusok 189.378 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents