189375. lajstromszámú szabadalom • Kódelőállító és azonosító egység és ennek felhasználásával kialakított rendszertechnikai elrendezés személyek és/vagy tárgyak felismerésére szolgáló készülékhez
1 189.375 2 szinkronizál ódik a K., kvarckristály rezonanciafrekvenciájára. Ez a megváltozott jel a 123 kódoló áramkör által meghatározott 122 összehasonlító áramkörben kiválasztásra kerül. Amennyiben a 121 oszcillátor indított, úgy a 11 primer kör csatolása nélkül rezgésmentes állapotban van, s ha a csatolás létre jön, akkor a 121 oszcillátor a 11 primer körre jellemző frekvencián hozható működésbe. Amennyiben a 11 primer kör több kvarckristályt tartalmaz, akkor a 121 oszcillátor egymás után fog rezegni az egyes rezonanciafrekvenciákon. Ilyenkor szükséges az azonosítás megkezdésétől a 121 oszcillátor működését folyamatosan vagy több lépcsőben az egyes rezonanciafrekvenciák közelébe kényszeríteni. A 122 összehasonlító áramkör több előnyös kiviteli alakban valósítható meg. Az első megoldás szerint a 122 összehasonlító áramkör egy rövid kapuidejű frekvenciamérőt tartalmaz, amely megméri a 121 oszcillátor frekveniáját és ezt összehasonlítja a 123 kódoló áramkörben előre beállított értékkel vagy értékekkel. Másik megoldás szerint a 122 összehasonlító áramkörben a 121 oszcillátor jele a 11 primer körrel megegyező frekvenciájú szűrőn kerül kiválasztásra. A harmadik, legcélszerűbb megoldás a keverés elvén alapul. A 11 primer kör tulajdonsága ugyanis, hogy rezonanciafrekvenciáját a Kj kvarckristály és a primerköri Lt induktivitás értékei együtt határozzák meg. A K, kvarckristállyal párhuzamos primerköri L, induktivitás a K, kvarckristályra jellemző frekvencia kismértékű (kb. 1/10 000) csökkenését eredményezi. Ez a csökkenés a gyakorlatban előnyként jelentkezik, mert a keverés elvét alkalmazva a kódelőállító 11 primer kör által meghatározott frekvenciájú 121 oszcillátor által előállított jelet a K, kvarckristállyal megegyező frekvenciájú belső oszcillátorral (célszerűen kvarcoszcillátorral) üttethetjük össze, s az így adódó különbségi jel a könnyen kezelhető hangfrekvenciás tartományba esik. A 4. ábrán az indított oszcillátor előnyös kiviteli alakja látható, amely tartamaz A erősítőt, amelynek bemenetére visszacsatoló L3 induktivitás egyik vége, kimenetére szekunderköri sávmeghatározó L2 induktivitás és ságmeghatározó C kapacitás egyik vége van kötve, a szekunderköri sávmeghatározó L2 induktivitás és sávmeghatározó C kapacitás másik vége a pozitív Ujtápfeszültségre, a visszacsatoló L3 induktivitás másik vége a negatív - UT tápfeszültségre csatlakozik. A szekunderköri sávmeghatározó L2 induktivitás és a visszacsatoló L3 induktivitás az 5. ábra szerint célszerűen egy kódlap (vagy rúd) fogadására alkalmas változtatható hosszúságú csőben, a 122 összehasonlító áramkör és a 123 kódoló áramkör pedig a hordozó dobozban van elhelyezve. A szekunderköri sávmeghatározó L2 induktivitás és sávmeghatározó C kapacitás egy rezgőkört alkot. A szekunderköri sávmeghatározó L2 induktivitást és a visszacsatoló L3 induktivitást egymáshoz képest meghatározott távolságban (előnyöscn a primerköri Lj induktivitás méreteihez igazodva) szükséges elhelyezni. Ha a visszacsatoló L3 induktivitás kivezetéseit megfordítanánk, akkor az oszcillátor a regökör által meghatározott frekvencián rezegne. Azonban a menetirány úgy van megválasztva, hogy a 11 primer kör csatolása hiányában negatív visszacsatolás (rezgésmentes állapot) áll fenn, s így a szekunderköri L2 induktivitásnak és C kapacitásnak csak frekvenciasábmeghatározó szerepe lesz. Azonosításkor a kódelőállító 11 primer kör csatolása a visszacsatolás pozitívba történő fordulását eredményezi, s így az oszcilláció a 11 primer kör frekvenciáján, a sávmeghatározó L2 induktivitás és C kapacitás által kijelölt frekvenciatartományon belül jöhet létre. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a 121 oszcillátort mágneses vagy nem mágneses anyag közelítésével sem lehet aktivizálni, s a 121 oszcillátor indítása csak meghatározott frekvenciasávon belül, nagy jósági tényezőjű hangolt körrel lehetséges. Az 5. ábrán a 12 szekunderkor célszerű felépítése látható indított 121 oszcillátor alkalmazása esetén. Ez a kiviteli mechanikai megvalósítás elsősorban nyílászáróknál (pl. ajtónál) használható előnyösen. A csővégződés a védeni kívánt nyílászáró külső oldalával egyszintbe, míg a hordozó doboz a belső felületre rögzíthető. Működtetéskor a kódlapot (rudat) a kívülről kialakított nyílásba kell helyezni, s kódazonosság esetén nyitást engedélye, elektromágneses zárat vezérel, stb. míg illetéktelen próbálkozásnál riasztószerkezetet működtet. A 6. ábrán a rendszertechnikai elrendezés blokk, vázlata látható, amely tartalmaz 4 szenzort, 2 vezérlő logikát, amelynek egy kimenete 3 működtető egység, hez, másik kiemenete 5 riasztó egységhez csatlakozik. A rendszertechnikai elrendezésre jellemző, hogy tartalmaz továbbá 1 kódelőállító és azonosító egységet, amely egyik bemenő- kimenő pontcsoportjával a 2 vezérlő logika bemenő-kimenő pontcsoportjához, másik bemenő-kimenő pontcsoportjával a 4 szenzor bemenő-kimenő pontcsoportjához csatlakozik. A rendszertechnikai elrencezés felépítése és működése a következő; A 4 szentor alkalmazása a 12 szekunder kör Lí induktivitásának közvetlen közelében azért célszerű, mert lehetővé teszi az azonosítás előtti állapotban a minimális áramfelvételt. 121 indított oszcillátor használata esetén az a szenzor szerepét is betöltheti. Amennyiben a kódelőállító 111 gyűrűvel, 112 kódlappal vagy 113 rúddal közelítés vagy nyomás történik a 4 szenzorhoz, úgy az felépítésétől függően infrafényváltozást, kapacitásváltozást stb. érzékel, s feszültség alá helyezi vagy egyéb módon előkészíti a 12 szekunder kört, a vezérlő logikát, a 3 működtető egységet, 5 riasztó egységet és ettől az időponttól kezdő dik az azonosítás. Ha meghatározott időn belül kódazonosság jön létre, akkor a 3 működtető egység ve-zérelhet különböző szerkezeteket, pl. elektromágneses zárat, gépet stb. Ha közelítés vagy nyomás a 4 szenzorhoz nem a 11 kódelőállítóval történik, illetve bármely más okból kódazonosság nem jön létre, úgy az 5 riasztó egység működésbe lép, s amíg riasztójelzést ad, addig újabb kísérlet nem kedeményezhető. A 12 vezrélő logika több különböző kód - értékének egymás utáni fogadására, tárolására, köztük meghatározott sorrendiség, és egyéb összefüggések analizálására alkalmassá tehető, sőt jelei számítógépes feldolgozásra és értékelésre is felhasználhatók. A találmány szerinti kódelőállító és azonosító egység és ennek felhasználásával kialakított rendszertechnikai elrendezés tehát kiküszöböli az ismert megoldások hiányosságait és ezek kiküszöbölése mellett az alábbi előnyöket nyújtja, nevezetesen;- a kombinációs szám több millió lehet,- a működtetés módja ki fi gy élhetetlen, ha a kódazonosító a nyílászáró szerkezet (ajtó, szekrény stb.) kilincsében van elhelyezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
