189362. lajstromszámú szabadalom • Felületkezelt műfa ajtó- vagy bútorelem

1 189.362 2 A találnrny tárgya: felületkezelt mú'fa ajtó- vagy bútorelem. Ismeretesek olyan síkfelületű faajtók, amelyeknél fenyő fűrészáruból fűrészeléssel és gyalulással keret­­alkatrészeket alakítanak ki, ezeket faipari kötések, vagy- kapcsok alkalmazásával keretté egyesítik, a ke­ret által körülhatárolt belső mezőbe farostlemez-, vagy papírrács kitöltést helyeznek el, majd az így kialakított és kitöltött keretet kétoldalún ragasztó­­anyaggal bevont lemezzel borítják le és hőprésben síkfelületű ajtóvá egyesítik. F. faajtók hátránya, hogy à fenyő fűrészáruból kialakított keretek vetemedésre hajlamosak, mind­amellett jó minőségű és drága alapanyagot igényelnek. Hátránya az is, hogy az üreges kitöltőszerkezet (fa­rost- vagy papírrács) szilárdsága a további gépi felület­kezelés szempontjából nem kielégítő, de betörés-biz­tonsági szempontból nem nyújt elégséges biztonságot a könnyen átbontható üreges szerkezet. Isiiét további hátránya a síkfelületű faajtónak, hogy az üreges, de farost, vagy papír bordázattal mégis összekapcsolt borítólemezek a zaj hatására a rezgéseket az egyik felületről a másikra könnyen átadják, ezért ezen ajtók zajszigetelő képessége a legalacsonyabb igényfokozatokat sem elégíti ki. Ismeretesek olyan sima felületű ajtók, ahol köny­­nyített szerkezetű műfa lapból (például üreges rendszerű faforgácslapból) az ajtó külméreténél kisebb méretű táblát (alaptest) vágnak le, majd - mivel a műfa lapok lágy szerkezetű éleibe a zárak és pántok tartósan nem rögzítlíetők — természetes fával (például machagóni, sipo, vagy lucfenyő) keretezik körül és a felületet mindkét oldalán lemez­zel (például rétegelt falemezzel vagy farostlemezzel) borítják és ilymódon ajtólapot képeznek ki. E sima felületű tömör ajtótípus hátránya, hogy a műfa alaptest és a természetes fa keretező rész egy­mástól eltérő tulajdonságú anyaga a változó légned­vesség hatására eltérő módon változtatja méretét és a felületen az esztétikai hatást rontó felületi egyenet­lenségek (beszívódások) jelennek meg, mindamellett a keretező rész és alaptest összedolgozása sok mun­kával jár. Hátrány az is, hogy ezen ajtótípusok csak az ajtó szerkezeti kialakítása után — kis felületi egységekben ezért gazdaságtalanul — felületkezelhetők. Ismeretesek olyan felületkezelt műfa lapokból kialakított ajtók is, ahol a pántokat és zárószerkezetet az ajtó lapfelületébe mélyített furatokban, vagy iá­tétek formájában helyezik el. Hátránya, hogy a lap­­felületen megjelenő vasalatok az esztétikai hatást rontják és mindemellett csak viszonylag kisméretű ajtók készíthetők alacsonyabb használati (dinamikai) igénybevételek kielégítése céljából. Ismeretesek olyan ajtók is, ahol az ajtó-tokokat nagy térfogatsúlyú, tehát műfaféleségekből (például felületkezelt forgácslapból) alakítják ki (ilyen megol­dásokat ismertet a Bauen mit Holz című folyóirat 1981. 9. szám 587-589 oldal). Hátránya, hogy a pántok tartós és szilárd rögzítése a faforgácslapban csak sok munkával elhelyezhető, további csavarozott fém, vagy műanyag-elemek közbeiktatása útján lehetséges. Az alacsony térfogatsúlyú és ezért olcsó-műfa lapféleségek (len- és kenderpozdorja-, valamint laza szerkezetű faforgácslap) ajtó vagy bútorelem céljára történő tömeges alkalmazása mindeddig azért nem volt lehetséges, mert e műfalapok laza szerkezetű középrésze a vasalatok (például pántok, zárak) élek felől történő tartós rögzítését (például becsava­rását, vagy facsavarok útján történő berögzítését) nem tette lehetővé. A vasalatok beépítése csak to­vábbi — főként természetes fa - elemek felragasztá­sa (például vastagító toldás) útján volt lehetséges, ami további anyagfelhasználás mellett sok munkával járt, az esztétikai hatást általában rontotta és nem tette lehetővé nagyüzemi eljárással előre felületke­zelt, alacsony térfogatsúlyú műfalapok alkalmazását. Nem volt lehetséges a könnyű .műfa lapféleségek alkalmazása annek ellenére sem, hogy egyéb tekintet­ben a lapféleségek megfeleltek a szilárdsági és alak­­állósági követelményeknek. A találmány szerinti felületkezelt műfa ajtó- vagy bútorelem - mely lehet ajtókeret, tokszár vagy egy­­anyagtestű tele ajtóelem is — alacsony térfogatsú­lyú, laza szerkezetű műfaféleségekből is készülhet és az ajtó súlynövekedése nélkül helyetteátheti a jó minőségű természetes faanyagból készített ajtó alkatrészeket. Mindemellett lehetséges az ajtóelemek nagylap-állapotban történő termelékeny felületkeze­lése is. Ezt olymódon valósítja meg, hogy a nagymére­tű (akár ajtó, akár bútor-alkatrész többszörös méretét kitevő) lapokba — felületkezelés előtt — a lapok felől - szabványos pánt és zármagasságoknak megfe­lelő helyeken - mélyített hengeres furatokat és ke­ményfából vagy műanyagból kialakított és a furatok­ba beragasztott és/vagy besajtolt betét-csapokat al­kalmaz. A lapfelületek felületkezelését, majd az ajtó­elemek méretrefűrészelését és az élek lezárását köve­tően az ajtó vasalások tartós be rögzítése (csavarozása) az előre elhelyezett betét-csapokon keresztül a laza szerkezetű élek felől történhet. Az előre meghatározott helyeken mélyített fura­tokba épített betét-csapok alkalmazhatók olyan esetekben is, amikor a felületkiképzés utólagos la­minálással (például dekoritlemez, fólia, felületkezelt farostlemez stb. felragasztásával) történik. Keresztmetszetükhöz képest hosszú (200 cm-t meghaladó) felületkezelt műfa ajtó- vagy bűtor-al­­katrészek (például betétes ajtók-, vagy ajtótokok kerete) tömegesen kialakíthatók olymódon is, hogy a nagyméretű (az ajtóelemek többszörös méretének megfelelő) műfa lapok felületébe a furatokat több­szörösen ismétlődően mélyítjük és betétezzük, majd' ezt követő felületkezelés utón vágjuk fel az ajtókeret, vagy tokszár szélességi méretének megfelelően. Ily­módon az élek felületkezelése után tömegesen nyer­hetők olyan felületkezelt műfa ajtóalkatrészek, ame­lyekbe a vasalások (pántok, zárak) helyén a betétek - kívülről nem látható módon - már előre elhelye­zést nyertek. Mivel a hengeres betét-csapok a lap sjkjára merő­legesen helyezkednek el, az élről becsavarozott vasa­­lat húzó-, vagy nyomóereje a hengeres betéten keresz­tül - igen előnyös módon nyíró-erő, illetve palást­nyomás formájában adódik át a lapszerkezetnek. Mindez lehetővé teszi az igen alacsony térfogatsúlyú, laza szerkezetű-műfa lapok - akár nagy dinamikai igénybevételnek kitett - ajtók céljára történő alkal­mazását is. Lehetővé válik (adott lapleemelő szi­lárdságú és adott kp/m3 térfogatsúlyú) laza szerke­zetű műfa lapok tömeges felhasználása is, A találmány szerinti tömör műfa ajtóelem egyik kiviteli alakja szerint szabványos minőségű 28 nun vastag 580-600 kp/m3 térfogatsúlyú kendetpozdor-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents