189362. lajstromszámú szabadalom • Felületkezelt műfa ajtó- vagy bútorelem
1 189.362 2 A találnrny tárgya: felületkezelt mú'fa ajtó- vagy bútorelem. Ismeretesek olyan síkfelületű faajtók, amelyeknél fenyő fűrészáruból fűrészeléssel és gyalulással keretalkatrészeket alakítanak ki, ezeket faipari kötések, vagy- kapcsok alkalmazásával keretté egyesítik, a keret által körülhatárolt belső mezőbe farostlemez-, vagy papírrács kitöltést helyeznek el, majd az így kialakított és kitöltött keretet kétoldalún ragasztóanyaggal bevont lemezzel borítják le és hőprésben síkfelületű ajtóvá egyesítik. F. faajtók hátránya, hogy à fenyő fűrészáruból kialakított keretek vetemedésre hajlamosak, mindamellett jó minőségű és drága alapanyagot igényelnek. Hátránya az is, hogy az üreges kitöltőszerkezet (farost- vagy papírrács) szilárdsága a további gépi felületkezelés szempontjából nem kielégítő, de betörés-biztonsági szempontból nem nyújt elégséges biztonságot a könnyen átbontható üreges szerkezet. Isiiét további hátránya a síkfelületű faajtónak, hogy az üreges, de farost, vagy papír bordázattal mégis összekapcsolt borítólemezek a zaj hatására a rezgéseket az egyik felületről a másikra könnyen átadják, ezért ezen ajtók zajszigetelő képessége a legalacsonyabb igényfokozatokat sem elégíti ki. Ismeretesek olyan sima felületű ajtók, ahol könynyített szerkezetű műfa lapból (például üreges rendszerű faforgácslapból) az ajtó külméreténél kisebb méretű táblát (alaptest) vágnak le, majd - mivel a műfa lapok lágy szerkezetű éleibe a zárak és pántok tartósan nem rögzítlíetők — természetes fával (például machagóni, sipo, vagy lucfenyő) keretezik körül és a felületet mindkét oldalán lemezzel (például rétegelt falemezzel vagy farostlemezzel) borítják és ilymódon ajtólapot képeznek ki. E sima felületű tömör ajtótípus hátránya, hogy a műfa alaptest és a természetes fa keretező rész egymástól eltérő tulajdonságú anyaga a változó légnedvesség hatására eltérő módon változtatja méretét és a felületen az esztétikai hatást rontó felületi egyenetlenségek (beszívódások) jelennek meg, mindamellett a keretező rész és alaptest összedolgozása sok munkával jár. Hátrány az is, hogy ezen ajtótípusok csak az ajtó szerkezeti kialakítása után — kis felületi egységekben ezért gazdaságtalanul — felületkezelhetők. Ismeretesek olyan felületkezelt műfa lapokból kialakított ajtók is, ahol a pántokat és zárószerkezetet az ajtó lapfelületébe mélyített furatokban, vagy iátétek formájában helyezik el. Hátránya, hogy a lapfelületen megjelenő vasalatok az esztétikai hatást rontják és mindemellett csak viszonylag kisméretű ajtók készíthetők alacsonyabb használati (dinamikai) igénybevételek kielégítése céljából. Ismeretesek olyan ajtók is, ahol az ajtó-tokokat nagy térfogatsúlyú, tehát műfaféleségekből (például felületkezelt forgácslapból) alakítják ki (ilyen megoldásokat ismertet a Bauen mit Holz című folyóirat 1981. 9. szám 587-589 oldal). Hátránya, hogy a pántok tartós és szilárd rögzítése a faforgácslapban csak sok munkával elhelyezhető, további csavarozott fém, vagy műanyag-elemek közbeiktatása útján lehetséges. Az alacsony térfogatsúlyú és ezért olcsó-műfa lapféleségek (len- és kenderpozdorja-, valamint laza szerkezetű faforgácslap) ajtó vagy bútorelem céljára történő tömeges alkalmazása mindeddig azért nem volt lehetséges, mert e műfalapok laza szerkezetű középrésze a vasalatok (például pántok, zárak) élek felől történő tartós rögzítését (például becsavarását, vagy facsavarok útján történő berögzítését) nem tette lehetővé. A vasalatok beépítése csak további — főként természetes fa - elemek felragasztása (például vastagító toldás) útján volt lehetséges, ami további anyagfelhasználás mellett sok munkával járt, az esztétikai hatást általában rontotta és nem tette lehetővé nagyüzemi eljárással előre felületkezelt, alacsony térfogatsúlyú műfalapok alkalmazását. Nem volt lehetséges a könnyű .műfa lapféleségek alkalmazása annek ellenére sem, hogy egyéb tekintetben a lapféleségek megfeleltek a szilárdsági és alakállósági követelményeknek. A találmány szerinti felületkezelt műfa ajtó- vagy bútorelem - mely lehet ajtókeret, tokszár vagy egyanyagtestű tele ajtóelem is — alacsony térfogatsúlyú, laza szerkezetű műfaféleségekből is készülhet és az ajtó súlynövekedése nélkül helyetteátheti a jó minőségű természetes faanyagból készített ajtó alkatrészeket. Mindemellett lehetséges az ajtóelemek nagylap-állapotban történő termelékeny felületkezelése is. Ezt olymódon valósítja meg, hogy a nagyméretű (akár ajtó, akár bútor-alkatrész többszörös méretét kitevő) lapokba — felületkezelés előtt — a lapok felől - szabványos pánt és zármagasságoknak megfelelő helyeken - mélyített hengeres furatokat és keményfából vagy műanyagból kialakított és a furatokba beragasztott és/vagy besajtolt betét-csapokat alkalmaz. A lapfelületek felületkezelését, majd az ajtóelemek méretrefűrészelését és az élek lezárását követően az ajtó vasalások tartós be rögzítése (csavarozása) az előre elhelyezett betét-csapokon keresztül a laza szerkezetű élek felől történhet. Az előre meghatározott helyeken mélyített furatokba épített betét-csapok alkalmazhatók olyan esetekben is, amikor a felületkiképzés utólagos laminálással (például dekoritlemez, fólia, felületkezelt farostlemez stb. felragasztásával) történik. Keresztmetszetükhöz képest hosszú (200 cm-t meghaladó) felületkezelt műfa ajtó- vagy bűtor-alkatrészek (például betétes ajtók-, vagy ajtótokok kerete) tömegesen kialakíthatók olymódon is, hogy a nagyméretű (az ajtóelemek többszörös méretének megfelelő) műfa lapok felületébe a furatokat többszörösen ismétlődően mélyítjük és betétezzük, majd' ezt követő felületkezelés utón vágjuk fel az ajtókeret, vagy tokszár szélességi méretének megfelelően. Ilymódon az élek felületkezelése után tömegesen nyerhetők olyan felületkezelt műfa ajtóalkatrészek, amelyekbe a vasalások (pántok, zárak) helyén a betétek - kívülről nem látható módon - már előre elhelyezést nyertek. Mivel a hengeres betét-csapok a lap sjkjára merőlegesen helyezkednek el, az élről becsavarozott vasalat húzó-, vagy nyomóereje a hengeres betéten keresztül - igen előnyös módon nyíró-erő, illetve palástnyomás formájában adódik át a lapszerkezetnek. Mindez lehetővé teszi az igen alacsony térfogatsúlyú, laza szerkezetű-műfa lapok - akár nagy dinamikai igénybevételnek kitett - ajtók céljára történő alkalmazását is. Lehetővé válik (adott lapleemelő szilárdságú és adott kp/m3 térfogatsúlyú) laza szerkezetű műfa lapok tömeges felhasználása is, A találmány szerinti tömör műfa ajtóelem egyik kiviteli alakja szerint szabványos minőségű 28 nun vastag 580-600 kp/m3 térfogatsúlyú kendetpozdor-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
