189360. lajstromszámú szabadalom • Megnövelt hőszigetelő képességű könnyűbeton építőelem, különösen falazóblokk, valamint eljárás ilyen építőelemek előállítására
1 189 360 2 A találmány megnövelt hőszigetelő képességű konnyűbeton építőelemekre, különösen kohósalakbázisú építőelemekre, például falazóblokkokra, valamint ilyen építőelemek előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. A vas- és acélgyártás melléktermékeként keletkező kohósalakot - mint hulladékanyagot - az építőiparban cementkötésű építőanyag, a kohósalakbeton adalékanyagaként hasznosítják. A kohósalakbeton építőelemek gyártástechnológiája egyszerű, és az is előnye, hogy környezetszennyező hulladékanyagot hasznosít. Problémát jelent viszont, hogy a salakbeton-falak a szokványos falvastagságok mellett a velük szemben támasztott hőszigetelési követelmények kielégítésére nem alkalmasak. A hőszigetelő képesség egyrészt a falvastagság növelésével, másrészt járulékos, utólag felhordott hőszigetelő szerkezettel fokozható. Az előbbi módszer túlságosan nagy többlet cement felhasználásával jár; az utóbbi igen költséges és munkaigényes. A találmány feladata, hogy megnövelt hőszigetelő képességű kohósalak-bázisú építőelemeket, valamint ilyen elemek előállítására olyan el járást szol gáltasson, amely elemek a falvastagság lényeges növelése, valamint járulékos hőszigetelési intézkedések nélkül teszik lehetővé a korszerű, magas hőszigetelési követelményeknek megfelelő falszerkezetek létesítését. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy amennyiben magát a kohósalak-bázisú, cementkötésű építőelemet tesszük hőszigeteltté, az egész falszerkezet hőszigetelő képességét a lehető legegyszerűbb módon tudjuk biztosítani. A találmány további alapja az a felismerés, hogy ha egy, a kohósalak-betonnal szomszédos térben könnyűbetont készítünk, a kétféle keveréket elválasztó elemet még a cement kötése előtt eltávolítjuk, és a keverékeket így egymással érintkezésbe hozzuk, azok az érintkezési felület mentén mintegy egymásba kötnek, így egyetlen testként megjelenő, de az. egyik oldalán könnyűbeton-réteget, vagyis jó hőszigetelő réteget tartalmazó építőelem jön létre a betonok megszilárdulása után. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan építőelem segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy kisebb hőszigetelő képességű, célszerűen kohósalakbeton által alkotott elemrészből, valamint azzal cementkötésű kapcsolat útján egy egységgé egyesített, nagyobb hőszigetelő képességű könnyűbeton által alkotott elemrészből áll, amely utóbbi az építőelem egyik oldalán, az építőelem teljes keresztmetszetét kitevő kiterjedésben helyezkedik el, és vastagsága kisebb, mint a kohósalakbeton-elemrész hosszúsága; előnyös, ha egyrészt a nagyobb hőszigetelő képességű könnyűbeton-elemiészt mintegy 300 kg/m3 térfogatsúlyú polisztirolhab-beton réteg alkotja, másrészt pedig a kisebb hőszigetelő képességű, célszerűen kohósalakbeton-elemrészt mintegy 1450-1900 kg/m3 térfogatsúlyú kohósalakbeton-test alkotja; és a kisebb hőszigetelő képességű, célszerűen kohósalakbeton elemrész szélessége a nagyobb hőszigetelő képességű könynyűbeton-rész vastagságát legalább mintegy kétszeresen meghaladja. Egy további találmányi ismérv szerint az építőelem kisebb hővezető képességű, célszerűen kohósalakbeton része ki van üregelve, előnyösen oly módon, hogy az elem felső lapjára kitorkolló, lefelé keskenyedő, alul betonréteggel lezárt iirege(ke)t tartalmaz. A találmány szennti eljárás során cementet, vizet és könnyű adalékanyagot, pl. kohósalakot tartalmazó keveréket sablonba töltünk, tömöritünk, és a formázott kveréket — legalább részben - megszilárdulni hagyjuk, majd az építőelemet és a sablont egymástól elválasztjuk Erre az eljárásra az jellemző, hogy az építőelem beépített helyzetben az épületfaí külső felületére, pl. a. homlokzatra kerülő oldalán a kisebb hőszigetelő képességű, pl. kohósalakbetonból készült elemrész hőszigetelő képességénél nagyobb hőszigetelő képességű cementkötésű utószilárduló anyagból, például polisztirolgyöngy bázisú könnyűbetonból réteget alakítunk ki oly módon, hogy a kisebb hőszigetelő képességű, pl. kohósalakbetont és a nagyobb hőszigetelő képességű anyagot egymástól különálló, egymással szomszédos sablonterekben dolgozzuk be, és szilárdulásukat, célszerűen a kötésük megindulását megelőzően a közöttük levő elválasztóelem eltávolítása közben vagy/és ezt követően egymással vibrálás és/vagy sajtolás útján formázott építőelemmé egyesítjük. Az eljárás egy foganatosítási módja szerint elválasztóelemkéht üregképző elemet, pl. két átellenes oldalán nyitott dobozt helyezünk el a gyártósablonban; a kisebb hőszigetelő képességű anyagot, pl. kohósalakbetont bedolgozzuk és tömörítjük, az üregképző elemet még a helyén nagyobb hőszigetelő képességű könnyűbetonnal megtöltjük, és ennek bedolgozása és nyomás alatt tartása közben az üregképző elemet felhúzzuk; végül a gyártósablont a kész elemtől elválasztjuk. Egy másik foganatosítási módra az jellemző, hogy elválasztó-elemként üregképző elemet, pl. két átellenes oldalán nyitott dobozt helyezünk el a gyártósablonban; a kisebb hőszigetelő képességű anyagot pl. kohósalakbetont bedolgozzuk és tömörítjük, majd az üregképző elemet eltávolítjuk, ezt követően pedig annak a helyére nagyobb hőszigetelő képességű könnyűbetont töltünk, amelyet bedolgozunk és tömöritünk; végül a gyártósablont a kész építőelemtől elválasztjuk. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesebben, amely az eljárással készült építőelem egy lehetséges kiviteli alakját szemlélteti. A rajzon az 1. ábra az építőelem felünézetben látható; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett metszet; a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszet; a 4. ábrán az 1—3. ábra szerinti építőelem kisebb méretarányban, axonometrikusan tüntettük fel. A találmány szerinti eljárással készült, az 1-4. ábrákon egészében 1 hivatkozási számmal jelölt építőelem ebben az esetben téglatest alakú falazóblokk, amelynek példakénti méretei a következők lehetnek: az a hosszúság 30 cm, a b szélesség 10 cm, a c magasság pedig ugyancsak 10 cm lehet. Az 1 építőelem két különböző hőszigetelő képességű részből áll. A 2 rész salakbetonból, a 3 rész pedig a salakbetonénál jobb hőszigetelő képességű könnyűbetonból kés?ül. A 2, 3 elemrészek egyetlen, osztatlan, összefüggő testet alkotnak, tehát szilárdsági-mechanikai szempontból egyetlen, egymással cementkötésű kapcsolat útján egyesített egységként jelennek meg. A 2 elemrész kivan üregelve, abban két 4 üreg van kialakítva, amelyek lefelé kissé elkeskenyednek, és amelyek nem törik át teljesen a testet; a 4 üregeket alul 5 salakbeton réteg zárja le. A 3 elem-rész d szélessége (vastagsága) a teljes a elem5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
