189352. lajstromszámú szabadalom • Tetőszellőző berendezés, célszerűen szellőzőkürtők huzatnövelésére
1 A találmány tárgya tetőszellőző berendezés, amely elektromos energia nélkül is biztosítja szellőzőkürtők hatékony működését. Többszintes épületek belső ablak nélküli helyiségeinek (konyha, fürdőszoba, WC stb.) szellőztetéséről megfelelő építészeti vagy épületgépészeti megoldásokkal kell gondoskodni, nogy a szagok, illatok ne a többi, külső levegővel érintkező helyiség nyílászáróin keresztül távozzanak. Ezen helyiségek szellőzését korábban elsősorban ún. légudvarok vagy légaknák létesítésével oldották meg. Ezek általában 1 m2 vagy ennél nagyobb alapterületű, felül fedetlen kialakítású épületrészek, amelyekre a szellőztetendő helyiségek kisméretű ablakokkal nyílnak. Az épületek építési költségeinek, a hőveszteség csökkentése és az alapterület jobb kihasználása érdekében újabban légudvarok és légaknák építése helyett egyre széleskörűbben szellőztetőkürtőket alkalmaznak. A szellőzőkürtő általában 120 és 1200 cm2 közötti alapterületű kör vagy négyszög keresztmetszetű függőlegesen vezetett cső, amely legtöbbször gyűjtőmegoldású, vagyis az egymás felett levő szintek azonos helyiségei ugyanabba a csőbe vannak bekötve és azonos szintről is több helyiség szellőzéséről úgy egy cső gondoskodik. A természetes — a belső és külső levegő hőmérsékletkülönbségén, valamint a magasságból adódó nyomáskülönbség elvén működő — szellőzésű szellőzőkürtők által biztosított légcsere általában nem elégséges, különösen gyűjtőszellőzőknél, ezért legtöbbször huzatnövelő szerkezetek alkalmazása válik szükségessé. A legáltalánosabban alkalmazott huzatnövelő szerkezet a szellőzőkürtő felső, szabadba vezető végére szerelt szívóventilátor. A ventilátoros huzatnövelés gyakorlati szempontból számos problémát vet fel:- a ventilátort napi 24 órás üzemben kell működtetni. Az alkalmazott tetőventilátorok teljesítménysávja 0,25-2,2 kW közötti, így az üzemeltetés költség jelentős.- a tetőszellőző ventilátorok olyan napszakokban is működnek, amikor szellőztetésre nincs szükség. Ezzel felesleges energiát távolítanak el az épületekből.- a nyílászáró szerkezetek magas filtrációs vesztesége miatt a ventilátorok kapacitását a felső szintekről elszívható levegőmennyiség kimeríti és így az alsó szintek szellőzése nem kielégítő.- nem elhanyagolható a tetőventilátorok által okozott zajhatás, amely különösen a felsőbb szinteken lakókat zavarja. Találmányunk célja olyan tetőszellőző berendezés kialakítása, amely elektromos energia nélkül is üzemeltethető és amely az addigieknél hatékonyabban képes biztosítani a meglévő szellőzőkürtők felhasználásával az egyes szintek, helyiségek szellőzését. Találmányunk kialakításához az a felismerés vezetett, hogy megfelelő tetőszellőző konstrukció kialakítása esetén a szélhatás, valamint a napsugárzás mint energiaforrás felhasználható a szellőzőkürtők huzata növelésére. További felismerésünk az, hogy a szellőzőkürtőben a nyomáskülönböség, a nyomásgradiens csökkentésével az egyes szintek szellőzési teljesítményének különbsége csökkenthető. E felismerés alapján a kitűzött feladatot olyan tetőszellőző berendezés segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy külső csövében belső cső talál2 ható és a külső cső és/vagy a belső cső átlátszó. Egy találmányi ismérv szerint a tető forgástest alakú, szélein emelkedő kiképzésű, amely alsó peremmel van kiegészítve. Egy további találmányi ismérv szerint a külső csőnek felfelé bővülő, kúpos kiképzésű felső része van. Egy másik találmányi ismérv szerint a belső cső felfelé bővülő kúpos kiképzésű. Egy másik találmányi ismérv szerint a belső cső furatokkal van ellátva. Egy további találmányi ismérv szerint a külső cső vagy a belső cső fekete. A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével ismertetjük, amelyen a találmány példakénti kiviteli alakjai kerültek ábrázolásra. A rajzon az ]. ábra egy a találmány szerinti tetőszellőző berendezést mutat oldalnézetben, a 2. ábra egy másik, találmány szerinti tetőszellőző berendezést ábrázol oldalnézetben. Amint az 1. ábrán látható 10szellőzőkürtő felső vége gyűrű alakú 12 szerelő peremmel van lezárva. A Í2 szerelő perem középső 14 nyílásában van rögzítve a találmány szerinti berendezés 16 külső csöve. A 16 külső csőbe 18 távtartó gyűrűk segítségével 20 belső cső van szerelve. Mind a 16 külső cső, mind a 20 belső cső áttetsző, anyaga célszerűen üvegszálas poliészter. A 16 külső cső és a 20 belső cső közötti rés mérete célszerűen 10 mm, A 16 külső cső felső peremére forgástest alakú, szélein emelkedő kiképzésű 22 tető van erősítve. A 22 tetőhöz a 18 külső cső végének magasságában ugyancsak forgástest alakú lefelé hajló 23 alsó perem van csavarokkal erősítve. A 22 tető és az alsó 23 perem együtt áramlási irányban táguló keresztmetszetű diffuzort alkotnak. A 2. ábra szerinti tetőszellőző berendezés ugyancsak 12 szerelő perem segítségével van felerősítve a 10 szellőzőkürtő felső végére. Á 12 szerelő peremhez itt is 24 külső cső csatlakozik. A 24 külső cső 26 felső része felfelé táguló kúpos kiképzésű. A 24 külső csőben a 26 felső rész. magasságában szintén kúpos 28 belső cső található. A 28 belső cső kúpossága erősebb mint a 24 külső csőé, így a két cső közötti rés alul nagyobb mint felül.. A 28 belső cső palástja egyenletes osztásban 30 furatokkal van ellátva, és 32 perem segítségével illeszkedik felül a 24 külső cső tetejére. A 24 külső cső és 28 belső cső áttetsző, de előnyös lehet egy olyap kialakítás is, amikor az egyik fekete színű. A tetőszellőző berendezés felső véget 34lábakon álló forgástest alakú 36 tető zárja le. A 36 tető széle és a 28 belső cső felső vége felett körben szabad 38 kiáratnlási keresztmetszet marad. A találmány szerinti tetőszellőző berendezés működése a következő : Az 1. ábra szerinti esetben a levegő az "A" jelű nyilaknál lép be szerkezetbe. A szerkezet a külső sugárzó energiát hőcsapdaként elnyeli és közli az áramló levegővel. A levegő felmelegszik, és ez növeli a huzathatást. Amikor a külső sugárzás megszűnik, pl. éjszakai órákban, a kétrétegű csőszerkezet szigetelőként viselkedik, azaz biztosítja azt, hogy a 20 belső csőben levő levegő ne hüljön le. A szerkezet felső részébe jutó levegő "B" jelű nyilak irányában a 22 diffuzoron keresztül jut a szabadba. A 22 diffuzorban a levegő egyre növekvő keresztmetszetű részekbe jut, expandál, csökken sebessége, ezért maga mögött depressziót létesít. A tetőszellőző berendezés magassága tévén növeli a 189.352 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 80 2
