189342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintermagnezit kinyerésére
1 . 189 342 2 A találmány eljárás finomszemcsés dolomitból szintermagnezit kinyerésére, ahol a dolomitból ismert módon szuszpenziót készítünk, ahol első lép-, csőben a szuszpenziót nyomás hatására folyékony magnéziumkarbonát tartalmú fázisra és szilárd kalciumkarbonát tartalmú fázisra választjuk szét, majd egy második lépcsőben a folyékony fázisból magnéziumkarbonát tartalmú szilárd anyag válik ki nyomásmentesítés hatására és a második lépcsőben képződő szilárdanyag-folyadék keverék szilárdanyagát a folyékony fázistól elválasztjuk és égetési folyamatnak vetjük alá. Ismeretes eljárás szintermagnezit kinyerésére, hogy a dolomitból nyert szuszpenziót szakaszosan működő szűrőkbe vezetik, és az itt leválasztott magnéziumbikarbonát tartalmú folyékony fázist egy levegőztetőben nyomásmentesíti, miközben a magnéziumkarbonát tartalmú szilárdanyag kiválik. Ez a szilárdanyag tü alakú kristályok formájában jelenik meg. A levegőztetőt elhagyó szilárdanyagfolyadék keveréket elősűrítés után a szilárdanyag aprítása céljából egy malomba vezetik, míg a szilárdanyagot a keverék további sűrítése után szűrővel leválasztják és magnéziumoxid kinyerése céljából égetési folyamatnak vetik alá. Ennek az eljárásnak a hátránya, hogy nyomás alatt szakaszosan működő szűrőt alkalmaznak, amelynek megközelítően folyamatos üzemeltetéséhez igen nagy mérési szabályzásra és vezérlési beruházásra van szükség. Erre többek között a ciklikus nyomásmentesítés, az ismételt nyomás alá helyezés, az utóvíztelenítés, a tisztítás stb. miatt van szükség. Továbbá a nagy szűrési nyomás miatt a szűrőre tapadt kalciumkarbonát iszapot gyakorlatilag csak nagyobb mennyiségű és nyomás alatt álló víz felfecskendezésével lehet leoldani. A levegőztetőt elhagyó szilárdanyagfolyadék keverék szedimentációs tulajdonságai csak egy 400 g/1 sűrűségre történő besűrítést tesznek lehetővé és ezért az utánkapcsolt malmot megfelelő nagyra kell méretezni. Az égetési folyamat gazdaságos üzemeltetése érdekében a magnéziumkarbonát tartalmú szilárdanyag folyadéktartalma egy határértéket nem léphet túl, ami viszont a malomból kilépő anyag besűrítésével nem érhető el, és így járulékosan szűrőre van szükség. Ezért az ismert eljárás összességében nagy szerkezeti, mérési, vezérlési és szabályzási ráfordítást igényel. A találmány célja az ismert eljárás oly mértékű javítása, hogy annak hátrányait ki lehessen küszöbölni és ugyanakkor gazdaságos üzemet lehessen biztosítani. A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy legalább a szuszpenzió az első lépcsőben nyomás alatt végzett szétválasztásakor centrifugálással egy magnéziumkarbonát tartalmú folyékony fázist, és egy kalciumkarbonát tartalmú szilárd fázist választunk ki. Szűrő és sűrítő helyett, folyamatosan működő elválasztó berendezésként, centrifuga alkalmazása egyszerűsíti a berendezést és csökkenti a szükséges mérő- és szabályzószerveket, jobb helykihasználást tesz lehetővé, és nagyobb átbocsájtást biztosít a centrifugális gyorsulás függvényében. Ugyanakkor az elválasztási folyamat is javul, még igen finomszemcsés szilárdanyag esetén is. A beruházási költségek csökkenése mellett még költségmegtakarítás jelentkezik az energiafelhasználás és a személyzet oldalán is. A találmány szerinti eljárás foganatosítási módja szerint az első lépcső kalciumkarbonát tartalmú szilárd fázist széndioxiddal telített vízzel legalább egyszer összekeverjük, majd elválasztási folyamatnak, előnyösen centrifugálásnak vetjük alá, és ennek folyékony fázisaként magnéziumkarbonát tartalmú és szilárd fázisaként kalciumkarbonát tartalmú anyagot kapunk, ahol is a magnéziumkarbonát tartalmú folyékony anyagot az első lépcső magnéziumkarbonát tartalmú folyékony fázisával szükség szerint összevezetjük. Ez az intézkedés a magnézium kinyerés javítására szolgái, mivel ilyen módon a kalciumkarbonát tartalmú szilárd anyaggal elvezetett magnéziumkarbonát tartalmú folyadékot felhasználáshoz vezetjük el. Ez a további felhasználás azáltal történik, hogy az ily módon nyert magnéziumkarbonát rész az első lépcső folyékony fázisával együtt kerül nyomásmentesítésre, amikor magnéziumkarbonát tartalmú szilárd anyag válik ki, amit végül centrifugálással leválasztunk és utána égetünk. Szükséges esetben az első lépcső kalciumkarbonát tartalmú maradványa több menetben kerülhet egymás után utókezelésre és így különlegesen kedvező magnézium kinyerés érhető el. A találmány szerinti eljárást részletesen az ábra alapján ismertetjük, amely az eljárás folyamatábráját szemlélteti. 1 -sei önmagában ismert és az alábbiakban részletezett eljárás lépést jelöltük, ahol a 2 nyíl irányából bevezetett nyers dolomitból szuszpenziót készítünk, amelynek folyékony fázisa magnéziumkarbonátot tartalmaz, és amelynek szilárd anyagrésze kalciumkarbonátból áll. Ezen nyomás alatt álló szuszpenziót 3 vezetéken keresztül 4 centrifugába juthatjuk, amelynek centruma 5 vezetéken, míg szilárd fázisa 6 vezetéken keresztül lép ki. Természetesen a készülék nagyságától függően több. erre a célra megfelelő, egymással párhuzamos centrifuga is alkalmazható. A nyomás alatt álló centrátum 7 nyomótartályon keresztül 8 levegőztetőbe kerül, amely 9 keverőművel van ellátva. A 8 levegőztető a 7 nyomótartályból kikerülő folyékony fázisnak a környezeti nyomásra történő nyomáscsökkentésére szolgál, miközben a magnézium-karbonát, magnézium-karbonát tartalmú szilárdanyagként válik ki. Az így, a 8 levegőztetőben képződött szilárdanyagfolyadék keverék 10 szivattyú segítségével 11 centrifugába kerül, amelynek centráluma mint visszavezetett víz további felhasználásra kerülhet és 12 nyíl irányában kerül elvezetésre. A keverék szilárdanyag tartalma, nevezetesen magnéziumkarbonát tartalmú anyag, víztelenítésre kerül oly módon, hogy annak gazdaságos felhasználása közvetlenül 13-sal jelölt égetési folyamatban lehetségessé válik. Ezen égetési folyamat hulladékanyagként 13' nyíl irányában magnézium-oxid, illetve szintermagnezit válik ki. A 11 centrifugának ezen a helyen, szűrő helyetti alkalmazása különös előnnyel jár, mégpedig azzal, hogy az elválasztási folyamat közben a 8 levegőztetőben a tü alakú kristályok megfelelő aprításra kerülnek és így a találmány szerinti eljárásnál nincs szükség külön aprítóberendezés alkalmazására. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
