189334. lajstromszámú szabadalom • Fenoxi-alkil-amin-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás fenoxi-alkil-amin-származékok előállítására
1 189 334 2 nusolaj 10 tömegrésznyi addíciós termékéből készült elegyben. Az oldatot 100 000 tr vízben egyenletesen eloszlatva 0,021% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk. IV. példa 20 tr 29. hatóanyagot feloldunk 25 tr ciklohexanolból, 65 tr 210-280 °C forráspontú ásványolaj frakcióból, valamint 40 mól etilén-oxid és 1 mól ricinusolaj 10 tömegrésznyi addíciós termékéből készült elegyben. Az oldatot 100 000 tr vízben egyenletesen eloszlatva 0,021% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk. V. példa 20 tr 37. hatóanyagot alaposan összekeverünk 3 tr diizobutil-naftalin-a-szulfonsav-nátriumsóval, szulfitszennylúgból származó 17 tr ligninszulfonsav-nátriumsóval és 60 tr porított kovasavgéllel, majd kalapácsmalomban összeőröljük. A keveréket 20 tr vízben egyenletesen eloszlatva 0,11% hatóanyagot tartalmazó permetlevet kapunk. VI. példa 3 tr 18. hatóanyagot alaposan összekeverünk 97 tr porított kaolinnal. 3 t% hatóanyagot tartalmazó porozószert kapunk. VII. példa 30 tr 19. hatóanyagot alaposan összekeverünk 92 tr porított kovasavgéllel és a kovasavgélre permetezett 8 tr paraffinolajjal. Jó tapadóképességű szert kapunk. Vili. példa 20 tr 87. hatóanyagot alaposan összekeverünk 2 tr dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsóval, 8 tr zsíralkohol-poli(glikol-éter)-rel, fenol, karbamid és formaldehid kondenzátumának 8 tömegrésznyi nátriumsójával és 68 tr paraffinos ásványolajjal. Stabil, olajos diszperziót kapunk. A találmány szerinti szereket kikelés előtt vagy kikelés után alkalmazhatjuk. Ha egyes hatóanyagokat a haszonnövények kevésbé tűrnek, olyan kijuttatási módszert választhatunk, amellyel a szert a permetező készülékkel úgy juttatjuk ki, hogy az érzékeny haszonnövények leveleire lehetőleg ne kerüljön, csak az alattuk tenyésző gyomnövényekre és a szabad talajfelületre. A találmány szerinti szer mennyisége a hatóanyagra vonatkoztatva 0,1-5 kg/ha vagy több, előnyösen 0,25-3 kg/ha az évszaktól, az irtandó gyomoktól és fejlettségüktől, valamint a talaj jellegétől függően. A találmány szerinti szerek gyomirtó hatását növényházi vizsgálatok révén határoztuk meg (I-VI. táblázatok). Tenyészedényként körülbelül 1,51% humuszt tartalmazó agyagos homokkal töltött 300ml-es műanyag virágedények szolgáltak. A talajba a kísérleti növények magvait fajtánként elkülönítve sekélyen vetettük el. A kikelés előtti kezelést közvetlenül a vetés után végeztük és a szert a talaj felületére juttatjuk. A hatóanyagot tartalmazó szert (készült az I—VIII. példák bármelyike szerint) vízben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk és finom elosztású porlasztóval permeteztünk. Ennél a kezelési módszernél a hatóanyag mennyisége 2,0 vagy 3.0 kg/ha volt. A szerrel való kezelés után az edényeket kissé meglocsoltuk, hogy a magvak csírázását és fejlődését megindítsuk. Ezután az edényeket átlátszó műanyag tetővel lefedtük, amíg a növények kifejlődtek. A lefedés elősegítette a kísérleti növények magvainak egyenletes csírázását, amenynyiben azt a szer nem befolyásolta. A kikelés utáni kezeléshez a növényeket fejlődési jellegüknek megfelelően 3-15 cm magasra hagytuk nőni és a kezelést ezután végeztük. A kikelés utáni kezeléshez közvetlenül vetett és azonos edényben kifejlett növényeket használtunk vagy a növényeket először külön csíráztattuk és a kezelés előtt néhány nappal ültettük át a kísérleti edényekbe. A kikelés utáni kezeléshez felhasznált mennyiség a hatóanyagtól függően változott, és 0,5, 2,0 vagy 3.0 kg/ha hatóanyag volt. A kikelés utáni kezelésnél a lefedést mellőztük. A kísérleti edényeket növényházban tartottuk és a melegkedvelő növényeket a melegebb részen (20-35 °C) és a mérsékeltebb hőigényű növényeket 15-25 °C-on tartottuk. A vizsgálati időszak 2-4 hét volt. Ezalatt a növényeket ápoltuk és a kezelésekre mutatott viselkedésüket figyelemmel kísértük. A kiértékelést 0-tól 100-ig terjedő számsor alapján végeztük. 0 azt jelenti, hogy a növények nem károsodtak és rendesen fejlődtek; 100 jelentése, hogy a növények nem keltek ki, illetve legalább a föld feletti részek teljesen elpusztultak. A vizsgálatokhoz alkalmazott növények a következő fajokból származtak: Amaranthus spp., Avena sativa (zab), Cassia tora, Centaurea cyanus, Chenopodium album, Euphorbia geniculata, Galium aparine, Gossypium hirsutum (gyapot), Ipomoea spp., Sinapis alba, Solanum nigrum, Viola spp., Viola tricolor. Összehasonlító szerként az ismert 3-(4-klór-fenoxi)-l-dietil-amino-n-propánt (A hatóanyag; 1 928 606. számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat) vagy az l-(4-klórfenoxi)-l-dietil-amino-n-butánt (B hatóanyag; 1 928 606. számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat) tartalmazó gyomirtószereket használtuk. Kikelés előtti kezelés esetén például a 21., 29. vagy 37. hatóanyagot tartalmazó szerek jobb gyomirtó hatást mutattak, mint az A vagy B hatóanyagot tartalmazó összehasonlító szer. Zabban szelektív hatásúak voltak a 2., 15., 18., 26., 28. vagy 31. hatóanyagokat tartalmazó szerek 3,0 kg/ha hatóanyag mennyiségben. Kikelés utáni kezelés esetén például a 25., 29. 33. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
