189320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés eltérő névleges frekvenciájú nagyszámú rádiófrekvenciás csatorna közül időosztott ciklusonként meghatározott számú csatorna szekvenciális üzemeltetésére

1 189320 2 programkészlete is sokféleképpen variálható, de ahhoz legalább egy applikációs programcsomag­nak kell tartoznia, amely a találmány szerinti eljá­rás modellje szerinti algoritmust realizál. A mik­roprocesszor programkészlete rendszerint ala­csonyszintű, előnyösen gépi kódolású, de annak magasszintű programnyelven való kifejezéséből egyértelműen azonosítható lesz a találmány szerinti eljárást modellező feladatra készített algoritmus. A 4. ábra olyan algoritmust reprezentáló folya­matdiagramot mutat, amelynek révén a 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezéssel ekvivalens szolgál­tatást nyújtó 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezés a fentiekben leírt eljárásváltozatok valamelyikét futtatja. Bár a találmány szerinti eljárás széleskörű variál­hatósága már az eddigi ismertetésből is kitűnik, a teljesség kedvéért egy további példaképpeni sajátos alkalmazást mutatunk be: Előfordulhat, hogy a nagyszámú N darab csator­na közül elegendő ciklusonként mindössze M da­rabcsatorna ismétlődő szekvenciális adása; a ciklu­­sonkénti K szám tehát egyenlő lesz az alkalmazott szintézerek számával: K = M, de természetesen az M darab csatorna nem szükségszerűen egyező ösz­­szetételű, illetve sorrendű a teljes üzem tartamára; bármikor bármelyik addig üzemeltetett csatorna helyébe az M-tagú szekvenciában más csatorna léptethető a lehetséges N darab közül. Ebben az esetben az eszközkészlet is kisebb lehet (legfeljebb M csatorna üzemel ciklikusan), a cilkusidő is jelen­tősen rövidülhet és/vagy a ciklusidőn belüli idősá­vok tartama jelentősen növelhető az N darab csa­torna közüli tetszőleges csatorna választási lehető­ségének megtartásával, s a hangolási igény (az üzem folyamán szükséges hangolások eredő szá­ma) is jelentősen csökkenhet, hiszen mindaddig nem kell áthangolni a mindenkori szintézert, amíg a programadó nem ad utasítást az addig üzemelte­tett csatorna mással való felváltására: ebben az esetben is M darab (1., 2., ..., M-ik) szintézert alkalmazunk, amelyeket M darab (1., 2., ..., M-ik) különböző idősávban kapcsolunk adóra (akár va­lamennyit egy adóra, akár közülük többet is párhu­zamosan más-más adóra); az M darab szintézert az üzem indításakor a programadó által kijelölt M darab csatornafrekvenciára hangoljuk és az így - kvázi-fix csatornákra - hangolt M darab szintézer közül ciklusonként egymást követően a mindig so­­ronkövetkező szintézert kapcsoljuk az adó(k)ra, s amikor programutasítás érkezik az eddig üzemelte­tett M darab csatorna közül egy vagy több helyett más csatorná(k) üzemeltetésére, a mindenkori fel­váltandó csatornára hangolt szintézert a szokásos ütemben választjuk le az adóról, a leválasztás után megkezdjük annak áthangolását a felváltó csator­nára és az áthangolás befejezése után a felváltó csatornára hangolt szintézert a soronlévő ciklusban részére fenntartott idősávban kapcsoljuk az adóra és ezután (újabb kvázi-fix csatornaként) cikluson­ként ezt a csatornát üzemeltetjük, amíg ennek a szintézernek az újabb áthangolására nem érkezik programutasítás. Ha pl. a cikluson belüli sorrendben a második (2.) idősávban az adóra kapcsolandó szintézert má­sodik (2.) szintézernek nevezzük és azt az üzem megindulásakor adott frekvenciájú, továbbiakban: második (2.) csatornának nevezett csatornára han­goltuk, akkor mindaddig a 2. idősávban a 2. csator­nát üzemeltetjük, amíg a programadóról nem érke­zik olyan utasítás, hogy a 2. csatornát a következő ciklustól kezdve nem kell üzemeltetni, helyette egy újabb, eltérő frekvenciájú csatornát kell üzemeltet­ni; minthogy az újabb csatornára a 2. szintézert hangoljuk és az a cikluson belüli 2. idősávban fog üzemelni, az addig a 2. idősávban üzemeltetett 2 csatornától megkülönböztetendő, ezt 2; csatorná­nak nevezhetjük. A találmány szerinti eljárást ek­kor úgy foganatosítjuk, hogy a 2. csatornára han­golt szintézert a szokásos ütemben, a 2. idősáv végén választjuk le az adóról, a leválasztás után megkezdjük áthangolását a 2'. csatornára és az áthangolás befejezése után a most már a 2'. csa­tornára hangolt - 2. szintézert a soronlévő ciklus­ban a 2. idősávban kapcsoljuk az adóra és ezután (újabb kvázi-fix csatornaként) ezt a 2’. csatornát üzemeltetjük, amíg a 2. szintézernek a programadó nem ad utasítást újabb csatornára való áthangolás­ra. Tranziens zavaróhatások kizárása érdekében célszerűen az áthangolás megkezdésétől annak be­fejezéséig tiltójelet adunk a 2. csatorna jelkimeneté­re, így biztosítva, hogy hangolás közben ez a szinté­zer semmiképpen sem kapcsolódhassék az adóra. Ez a tiltójel általában nem vezet üresjárathoz, a találmány szerinti folyamatosságot továbbra is biz­tosítjuk, hiszen ha pl. a 2. szintézernek az adóról való lekapcsolása után megkezdjük annak a 2’. csatornára hangolását, ezt a (2.) szintézert is csak (M— 1) idősáv [illetve (M — p) idősáv] eltelte után kell újra az adóra kapcsolni, addig pedig az áthan­golás általában már befejeződött. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás egymástól eltérő névleges frekvenciájú N darab (N természetes egész szám, pl. 600) rádió­­frekvenciás (RF) csatorna közül időosztott ciklu­sonként - külső programadó által sorrend szerint kijelölt, egymást cikluson belül szekvenciálisán kö­vetően adóra kapcsolt K darab (K < N, pl. 20) csatorna üzemeltetésére, amelynek során a csator­najeleket frekvencia szintézer segítségével úgy állít­juk elő, hogy annak csatornaválasztó bemenetére mindenkor a program szerint soronkövetkező, i-ik (1 è i S K) csatorna frekvenciáját választó vezér­lőjelet kapcsolunk és a hangolás befejezése után - az e csatorna számára a mindenkori ciklusban fenntartott, i-ik idősáv tartamára - az i-ik csatorna­jelet kapcsoljuk adóra, azzal jellemezve, hogy egye­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents