189319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elektród építmények,különösen épületek falszerkezeteinek nedvességmentesítésére
1 189.319 2 környezeti állapotokhoz, így az eltérő talajszinthez és épületszinthez. Ez az előny mindenekelőtt akkor lényeges, amikor az eljárást átnedvesedett épületek szanálásánál alkalmazzuk. Minthogy a hálónak vezető műanyaggal történő bevonásával a feszültségleadás az elektróda teljes felületén egyenletesen történik, nagyfelületű elektrokinetikai hatást, tehát nagyfelületű elektoozmózist érünk el. A találmány szerinti elektród egy további előnyös kiviteli alakjánál gondoskodunk arról, hogy a hálót képező, ill. ezt körülvevő műanyag, pl. egy akrilát, legalább részben térhálós polimérekkel, nagy felületi érdességgel, valamint csekély lágyítóanyag tartalommal rendelkezzék, és előnyösen oxigént redukáló fémmel, pl. titánnal, borral legyen dotálva. A nagy felületi érdességnek az az előnye, hogy biztosítja a háló és a körülvevő kötő, ill. burkolóanyagok, különösen a vakolóhabarcs közötti együttdolgozó kapcsolatot. A csekély lágyítóanyag tartalommal azt érjük el, hogy ez az együttdolgozó kapcsolat fenn is marad és nem következik be zsugorodás, ilymódon hosszú időn keresztül biztosítható az elektród-háló érintkezése a környező kötő-, ill. burkolóanyagokkal. A tartós érintkezést oxigént redukáló fémekkel dotált műanyagok használatával tovább fokozhatjuk, minthogy ezáltal az anódháló passziválását kikapcsoljuk. Előny továbbá, hogy a szálalakú hordozóanyagot körülvevő műanyag félvezető tulajdonságú, valamint csekély mennyiségű, célszerűen 50%-nál kevesebb szenet tartalmaz, és benne a szén alkotóelemek rendezetlenül helyezkednek el. A félvezető tulajdonságokkal rendelkező műanyag használata azért előnyös, mert a töltésátvitel elektronokkal és lyukakkal történik, szemben az úgynevezett ionos félvezetőkkel, melyeknél a töltéstranszporthoz anyagtranszport is kapcsolódik. A vezetőképesség mindenekelőtt az épülettestekben előforduló hőmérsékletviszonyok mellett előnyös. Minthogy ezekben a félvezetőkben a széntartalomnak a vezetőképesség növeléséhez nem kell vázat képeznie, csekély széntartalom mellett megtalálható az az elégséges állapot, miáltal az ilyen műanyagbevonatok kevésbé törékenyek. A találmány egy további kiviteli alakjánál a hálóhoz áramellátó vezetékek is tartoznak, melyek több hajlékony egyedi sodraiból összeállított lapos szalagok. Ezek lehetővé teszik a háló egyenletes áramellátását feszültség alá helyezés után. A találmány szerinti erősítő-, ill. hordozóelemként kialakított elektródok alkalmazásakor ezek utólag bármikor feszültség alá helyezhetők az épülettestekben elektromos mezők kialakítása végett, pl. hogy nedvességszigetelés vagy hasonló célból vízszintes lezárásokat építsünk be. A találmány keretében továbbá az is lehetséges, hogy az áramellátó vezetéket a hálófonalakba beépített, előnyösen ezüsttel bevont szénszálakkal, ill. fémszálakkal, pl. titánból vagy hasonlóból valósítsuk meg. minthogy ezáltal az áramellátó vezetékek növelik a hálók szilárdságát mechanikai igénybevétellel szemben és egyidejűleg vezetőképességét is javítják. Ezen túlmenően a titán alkalmazása azért tűnik előnyösnek, mert a hidrogénnel szemben csekély a potenciálkülönbsége, miáltal annak veszélye, hogy galvánelem alakulhat ki, szintén kisebb lesz. A találmány szerint továbbá az is lehetséges, hogy az áramellátó vezetéket a szalagalakú háló hosszirányában és a háló hosszirán i szélei közötti középtartományban helyezzük el. Ezáltal biztosítjuk a háló különböző részeinek egyenletes áramellátását és mindenekelőtt a sérült hálórészek áthidalását. A találmány egy további kiviteli alakja szerint a §záltávolság a hálót körülvevő kötő-, ill. burkolóanyaghoz van illesztve, vakolattartóként történő kialakításakor a száltávolság előnyösen 5 mm. Ezáltal lehetséges az erősítő-, ill. hordozóelemként kialakított elektródokat alkalmazási területükhöz illeszteni, hogy a kötő-, ill. burkolóanyagok felhordásakor a háló ne sérülhessen meg. Előnyös továbbá, ha a háló visszarugózásmentesen, és lágyan hajlítható, flexibilis műanyagból van, minthogy ezáltal a bevakolás, ill. az elektród-hálók bedolgozása a kötő-, ill. burkolóanyagokba lényegesen könnyebb, ami által elérhető az elektródhálók jó felfektetése az épülettestek felületeire. A találmány keretében az is lehetséges, hogy az elektródháló elektrokinetikai berendezéshez szolgáló feszültségellátó készülék katódját, ill. anódját képezze, és hogy a két háló függőleges irányban egymás felett legyen elhelyezve úgy, hogy a talajhoz közelebb levő háló egy egyenfeszültségforrás mínusz pólusával, a másik háló pedig a plusz pólussal van összekötve, és a plusz pólusra csatlakozó háló és az egyenáramú feszültségforrás közé kapcsolótag van beiktatva. Hasonló elektródák alkalmazásával kiküszöbölhetők az építményekben meglévő potenciálkülönbségeken alapuló elektrolitikus leépülés hátrányos hatásai. Ezen túlmenően viszonylag kis feszültségekkel lehet dolgozni, ha az erősítőelemként kialakított elektródokat alkalmazzuk az úgynevezett aktív elektrokinetikai berendezéseknél, minthogy a kapcsolótag alkalmazásával elkerülhető az anódon az elektrolitikus leválás, és ezáltal a plusz pólusra kapcsolt háló passziválódása, ill. elszigetelődése nem következik be. A találmány szerint az is lehetséges, hogy a kapcsolótag egy egyenirányító kapcsolás szürődiódájával párhuzamosan elhelyezett impulzus kapcsolóval rendelkezik, amelynek bemenete hozzá van kötve egy egyenáramú feszültségforrás mínuszpólusához, kimenete pedig az anódhoz van csatlakoztatva vezetékkel, miközben az impulzuskapcsoló záróérintkezője egy időzitön keresztül van bekötve. Ilyen kapcsolás nagyon egyszerűvé teszi a különböző technológiákban a vezérlés, mint például a jelfogós-, a tranzisztoros- és az integrált áramkörös vezérlés megvalósítását, és így az illesztés a különböző alkalmazási esetekhez egyszerűen lehetséges. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 ÖG 4
