189317. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépjárművek sebességének és motorfordulatszámának elektronikus mérésére

1 189.317 2 A találmány tárgya berendezés gépjármüvek se­bességének és motorfordulatszámának elektroni­kus mérésére. A különféle gépjárművek sebességének, illetve motorfordulatszámának mérésére már ismeretesek különféle berendezések. Ilyen ismert berendezés pl. több póluspárral ki­alakított forgómágnest tartalmaz, amely egy álló tekercsben a fordulatszámmal arányos feszültséget indukál. A pillanatnyi értéket ezen feszültség egyenirányítása után egy lengőtekercses Deprez mérőmű jelzi ki. Az út összegezéséhez szükséges impulzusokat egy csiga-csigakerék rendszerrel mű­ködtetett pillanatkapcsolóval állítják elő, amelyek egy léptetőmotoros számlálót működtetnek. A fentebb ismertetett berendezés kedvezőtlen tu­lajdonsága viszont rövid élettartama, gyakori meg­hibásodása, az esetleges többletszámlálás és rádió­zavar. Adott esetben a forgómágnes és az állóte­kercs öregedéséből adódó értékváltozás is előfor­dul. A jelátalakító gyártása nagy mértékben ráfor­dítás- és tőkés import igényes. A gépjárműveken is egyre inkább előtérbe kerül az elektronika alkalmazása. Az alkalmazott megol­dások kompatibilitása megkívánja, hogy a jelátala­kító által biztosított jel digitális jellegű legyen. Ismeretesek a fenti követelménynek eleget tevő berendezések is. Az egyik ilyen ismert mérőberendezés jelátalakí­tója forgótárcsára szerelt mágnesekkel vezérelt re­­ed-érintkezőket tartalmaz. Ezen mérőműszer jelátalakítójának kedvezőtlen jellemzője a mozgórész lengésérzékenysége, vala­mint az okozott rádiózavar. További ismert megoldásnál forgótárcsára sze­relt vasmagokkal oszcillátort hangolnak el, általá­ban a rezgés teljes megszűnéséig. A? így kialakuló jel egyenirányítás útján négyszögimpulzusokká ala­kítható át. Ezen mérőműszerek jeladójának kedvezőtlen jel­lemzője, hogy érzékenyek a gépjárművekben fellé­pő tranziesek által okozott zavargásokra, amelyek autóbuszokon különösen nagyok lehetnek. Ezen jelátalakítókhoz ezért árnyékolt vezetéket alkal­maznak, illetve a zavarforrásokat helyi zavarcsap­dákkal látják el, ami többletráfordítást igényel. Gépjárművek gyújtóáramkörében már alkal­maznak optoelektronikus csatolókat, amelyek fényáramát a motor fordulatszámának függvényé­ben szaggatják. Ilyen megoldást ismertetnek pl. az 1 504 731 és az 1 539 454 sz. angol szabadalmi le­írások. Ezen jeladók azonban önmagukban nem alkal­masak a sebességi, ill. fordulatszám mérésére. A jelen találmány célja olyan megoldás biztosítá­sa, amely kiküszöböli a fenti kedvezőtlen jellemző­­ket. A fenti cél elérése esetén a mérőberendezés rádió­zavart nem okoz, villamos tranziens jelekre nem érzékeny, élettartama meghosszabbodik és előállí­tása a jelenleginél kisebb ráfordítást igényel. A jelen találmány feladata olyan berendezés ki­alakítása gépjárművek sebességének és fordulatszá­mának mérésére, amely a motor fordulatszámával, illetve a sebességgel arányos időben stabil, zavarér­zéketlen jeleket hoz létre villamos szikra képződése nélkül. A fenti feladatot a jelen találmány szerint olyan berendezéssel oldjuk meg, amely házban elrende­zett - célszerűen infravörös optoelektronikus im- v pulzusadót és ezzel összekapcsolt lengötekercses mérőművet tartalmaz, mimellett az impulzusadó kimenete szűrőkör bemenetéhez, a szűrőkor kime­nete Schmitt-trigger bemenetéhez, a Schmitt-trig­­ger kimenete monostabil multivibrátor bemeneté­hez, a monostabil multivibrátor kimenete áramge­nerátor bemenetéhez, az áramgenerátor kimenete pedig a lengőtekercses mérőműhöz van csatlakoz­tatva. A találmány szerinti berendezés egyik előnyös kiviteli alakjánál az áramgenerátorhoz osztó beme­neté van kötve, az osztó kimenete a kapcsolóüzemű teljesítményerősítő fokozat bemenetéhez, a kapcso­lóüzemű teljesítményerősítő fokozat kimenete pe­dig a léptetőmotorhoz van kapcsolva. A találmány szerinti impulzusadó szerkezetét és működését a mellékelt rajzok ábrái alapján részle­tesen ismertetjük. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés impulzusadójának keresztmet­szeti rajza, a 2. ábra az impulzusadó kapcsolási rajza, a 3. ábra az impulzusadó kimenőjelének alakja, míg a 4. ábra a találmány szerinti berendezés tömbváz­lata. A találmány szerinti berendezés impulzusadójá­nak 1. ábrán látható kiviteli alakja 2 házat, 1 záró­fedelet, 3 menesztőt, 4 záróalátétet, 5 árnyékolót, 6 tengelyt, 7 csúszócsapágyat, 8 alátétet, 9 tömítő­gyűrűt, 10 optójeladót és 11 optójelvevőt tartal­maz. A 2 háza a 1 zárófedéllel van lezárva, a 2 házban pedig a 7 csúszócsapágyban a 6 tengely van elren­dezve. A 6 tengelyre 5 árnyékoló van felszerelve, amelynek egyik oldalán a 10 optójeladó, másik oldalán a 11 optójelvevő van elrendezve. A 10 op­tójeladó és a 11 optójelvevő a hozzájuk tartozó elektromos kapcsolási elemekkel együtt célszerűen az 1 zárófedél belső oldalán van felerősítve. A 6 tengely 3 menesztővel van mechanikai összekötte­tésben, a 3 menesztőben pedig meghajtóprofil van kialakítva. A 8 alátétek a 6 tengely hosszirányú játékát biztosítják. A 4 záróalátét a 3 menesztőt kiesés ellen biztosítja, a 9 tömítőgyűrű pedig a 2 ház belső részét tömíti a 6 tengely mentén. A 2. ábrán látható kapcsolási elrendezésnél az optójeladó D2 LED, az optójelvevő pedig T2 foto­­tranzisztor. A D2 LED-del RÍ elsőelőtét-ellenállás, a T2 fototranzisztorral pedig F2 második előtétellen-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents