189260. lajstromszámú szabadalom • Önhitelesítő mérőber forgásjellemzők és szöghelyzetek digitális mérésére

1 189 260 2 A találmány tárgya önhitelesítő mérőberendezés forgó tengelyek mozgásjellemzőinek és diszkrét forgási szöghelyzeteinek digitális mérésére. A változó szögsebességű forgómozgások pontos időbeli lefolyásának mérése egyre gyakrabban és hangsúlyosabban felmerülő feladat a különféle robbanómotorok és szerszámgépek kísérleti vizsgá­latainál, diagnosztizálásainál. A forgómozgás for­dulaton belüli egyenlőtlenségének, a torziós rezgé­seknek mérésére analóg és digitális mérési módsze­rek ismertek^ A digitális mérési módszerek előnyei a következőkben foglalhatók össze:- közbenső tengelykeresztmetszetekben is lehe­tővé teszik a közvetlen mérést, nemcsak tengely vé­geken,- a mérési eredmények feldolgozását és kiértéke­lését rendkívüli módon meggyorsítják és pontosab­bá teszik ; a digitálisan tárolt mérési adatok közvet­lenül számítóberendezésbe vihetők át, ill. a mikro­processzort is tartalmazó mérőberendezések a köz­vetlen feldolgozást és kiértékelést is elvégzik,- a mérési tartományt nagymértékben kiszélesí­tik, melyet az analóg mérőberendezés műszereinek alsó és felső sajátfrekvenciái korlátoznak; felső frekvenciahatár a digitális méréseknél is létezik, de lényegesen magasabb értéken,- a mérések elvégzése egyszerűbbé és könnyeb­ben automatizálhatóvá válik. Az eddig ismert és használt digitális torziósrez­gést mérő módszerek többségének az a jellemzője, hogy a vizsgált keresztmetszetben kialakított ismert értékű diszkrét szöghelyzetek forgásakor előállított mérőjelek a mérési értékek hordozói. A mérési módszereknek két alapvető változata különböztet­hető meg. Az időtartam-mérő módszernél az ismert diszkrét szöghelyzetek közötti' időtartamokat méri digitálisan a berendezés. (THEISZ Péter-BÖHM János: Digitális torziós rezgésmérő berendezés. Magyar szabadalom, száma: 157 187, BÖHM Já­nos: Tengely vezetékek torziós rezgéseinek kísérleti vizsgálata. Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 17. évfolyam 1970. 8. szám. 289-293. old., DUN­­WORTH, A. : Digital Instrumetation for Angular Velocity and Acceleration IEEE Trans, on Instru­mentation and Measurement Vol. IM-18., No. 2., June, 1969. pp. 132-138., WALLINGFORD, E. E.-WILSON, D. J. : High Resolution Shaft Speed Measurements Using a Microcomputer IEEE Trans, on Instrumentation and Measurement 1977. No. 2 pp. 113-116.) Ebben az esetben a forgó szerkezet forgásának harmonikus összetevői miatt százas nagyságrendben kell mérést végezni fordula­tonként. Az eseményszámláló módszernél megha­tározott időtartamokhoz tartozó diszkrét szögel­fordulásokat számlálva adódnak a mérési értékek (MEYER, J. P. : Tachymètre accéléremètre numé­rique Mesures, Régulation, Automatisme, 1974. No. 1/2. pp. 53-61.). Ebben az esetben a mérési pontosságtól függően százszor, ill. ezerszer több diszkrét szöghelyzetet kell kialakítani, mint az idő­tartam-mérő módszernél. A két alapvető mérési módszerrel lehetővé vált nagyon pontos digitális mérőműszerek kialakítása. Kisebb mérési pontosság esetén - például határér­tékek ellenőrzésére - szellemes mérési módszer ta­lálható, az 1 482 797 számú angol szabadalomban (G 01 P 3/00), amelynél a mérési időtartam csak egy szűk tartományban változhat, és a nagyobb mérési átfogást azzal biztosítják, hogy közben a mérés diszkrét szögtartománya automatikusan be­állítódik és a mérési érték részét képezi. Az időtartam-mérő módszernek olyan változata is ismert, amelynél egy szűk szögtartomány (rés, kettős rés) forgását figyelik a forgó tengelyen kívül a forgási keresztmetszetben elhelyezett több érzéke­lővel (Kiss József-Solymoss Endre: Impulzus jel­adós szerkezet forgómozgás jellemzőinek mérésére. Magyar szabadalom, száma: 162 993 G 01 P 3/36). Ez a módszer a több érzékelővel meghatározott diszkrét szöghelyzetekben teszi lehetővé Aa szögel­forduláshoz tartozó időtartamok mérésével a for­gómozgás jellemzőinek meghatározását. Itt is fon­tos a diszkrét szöghelyzetek és a Aa szöget megha­tározó elemek (árnyékmaszk, fényforrás és érzéke­lők) pontos beállítása. A szabadalmi leírással ellen­tétben ez a módszer sem mentes azonban az excent­­ricitási hibától, míg a sok érzékelő elhelyezése és költsége további hátrányokat jelentenek. A mérések kezdő szöghelyzeteinek meghatározá­sára különféle megoldások ismertek. A sok érzéke­lőt alkalmazó módszernél a kezdő szöghelyzetet a kiválasztott érzékelő jele egyértelműen kijelöli. Amennyiben a diszkrét szöghelyzetek forgását csak egy érzékelő figyeli, akkor a leggyakrabban azt a megoldást alkalmazzák, hogy egy másik forgási keresztmetszetben elhelyezett egyetlen diszkrét szöghelyzetet külön érzékelővel figyelve, határoz­zák meg a mérési keresztmetszet kezdő szöghelyze­tét. Kialakíthatók a diszkrét szöghelyzetek a mérési keresztmetszetben oly módon is, hogy az egyetlen érzékelővel figyelt jelekből egyértelműen meghatá­rozható a kezdő szöghelyzet is. Érdekes megoldást ismertet a fordulatszámtól független tisztán digitá­lis szelekcióra az 1 596 605 számú angol szabada­lom (G 01 P 3/00). A diszkrét szöghelyzetek pontos ismerete az elő­zőekben tárgyalt valamennyi mérési változatnál a mérés pontosságát közvetlenül befolyásolja. Ez két vonatkozásban is komoly problémát vet fel. Egyik a pontos diszkrét szöghelyzetek kialakításának bo­nyolult és költséges volta (pontosság, kis méretek, egyszerű felerősítési és/vagy alkalmazási lehetőség, időbeli stabilitás). A másik probléma a pontos mé­rőtárcsa centrikus felerősítése a forgó szerkezetre. Az excentricitás ugyanis további járulékos mérési hibát okoz. Ennek hatása ugyan diametriálisan elhe­lyezett érzékelőkkel csökkenthető, amely azonban további korlátozást jelent a mérési keresztmetszet kiválasztásában, megnehezíti az érzékelők elhelye­zését, továbbá a méréseket, valamint a kiértékelés módját is bonyolítja. A találmány célja az ismert és alkalmazott digitá­lis mérési módszerek említett hátrányos tulajdonsá­gainak kiküszöbölése. Erre lehetőséget ad az önhi­telesítési elv alkalmazása, mely szerint közvetlenül a mérési elrendezésben hitelesítő méréssel egyszerre határozható meg a diszkrét szöghelyzetek értéke és a forgásjellemzők időbeli változása. Ily módon lé­nyegesen egyszerűbben és olcsóbban alakíthatók ki a diszkrét szöghelyzetek a mérési keresztmetszet­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 80 85 2

Next

/
Thumbnails
Contents