189257. lajstromszámú szabadalom • Könnyűbeton építőelem és eljárás annak előállítására
1 189 257 2 A találmány könnyiibelon építőelem, főleg egytől három s/intig terjedő magasságú épületek külső határoló s/erke/eleihe/ és tetőfödéméihez. Az épületelem vasalással van megerősítve. Tárgya a találmánynak az építőelemek előállítására irányuló eljárás is. Ismeretesek már könnyűszerkezetes épületszerkezetek és falazóblokkok. így pl. a gázbeton falazóblokkok homok, erömüvi pernye vagy kohó/ hab salak töltőanyag és mész vagy cement kötőanyag felhasználásával készülnek, nagy hőszigetelő képességgel rendelkeznek, és szilárdságuk is kielégítő. Nagyobb elemek, ún. panelok gyártása ilyen könnyített anyagokból úgy történt, hogy vízszintes és függőleges teherhordó elemeket 3.0-6.0 m fesztáv és 12.5 25 ént vastagságnak megfelelő gázbetont un. SIPOREX és PORING technológiával vasalással láttak el. (Gázbeton - Porabeton Csehszlovákiában. ÉTI Bp. 1976.) A könnyiibeton vasalása az eddig ismert megoldásoknál több nehézséggel járt. nem volt kielégítő a korróziós ellenállása, s a roszdásodás folyamán a betont megrepesztette. Másrészt az ismert megoldások nem tudnak olyan igényeket kielégíteni, mint a teljes hőszigetelő és teherhordó funkció egységesítésére. Emiatt a szerkezetektől megkívánt tulajdonságokat külön-külön mindig egy-egy anyaggal elégítették ki. Tehát pl. külön anyag szerepelt hőszigetelőként. külön anyag a felületadóként és megint külön anyag tartószerkezetként. Például a panelos épitésmódban a panel külső felületét vékony kéregbeton alkotja, részben mészkőzúzalékos adalékanyaggal, hőszigetelését külön hőszigetelő réteg, s a tartószerkezet nagyobb vastagságú vasbeton falból áll. Ilyen konstrukciók hátránya, hogy össze kell kötni az egyes rétegeket, s e kötés minden esetben a hőszigetelő rétegen megy keresztül, ahol a rendszeres páralecsapódás következtében fokozott korróziós hatásnak van kitéve az összekötő betonacél. A nagyobb mechanikai szilárdsággal rendelkező könnyűbeton építőelemek területén végbement újabb kutatásokat tükrözi a 638 856 Isz.-ú svájci szabadalmi leírás. A benne található javaslat értelmében a gázbeton építőelemek szilárdságát azáltal javítják, hogy metilcellulóz és/vagy latex diszperziót tartalmazó habarcsrétegbe üvegszálpaplant ágyaznak be. Az önmagában helyén való elgondolás hátránya, hogy az üvegszálpaplan a teher hatására igen nagy alakváltozásokat szenved, emellett pedig nem lehet megbízható módon a betonba behorgonyozni. Az említett okok miatt az építőelem teherviselő tartószerkezetként nem alkalmazható. Habanyagból készült magrétegbe beágyazott betonacél armatúrák előállítására vonatkozó eljárás található a 641 232 lsz.-ú ugyancsak svájci szabadalmi leírásban. A leírás szerint szendvicspanel szerkezetet lehet cikk-cakk alakban meghajlított betonacélokból és habanyagból, valamint az utóbbit eltakaró betonhéjból kialakítani. A szerkezeti adottságok egyértelműen csak falelemekként való alkalmazást tesznek lehetővé. Kedvezőtlen, hogy a termék előállítása bonyolult és költséges, sok acélanyag kell hozzá, és az armatúra korrózióvédelme sincs kellőképpen megoldva. "> Figyelemreméltó megoldás található a 2 602 166 lsz.-ú NSZK közrebocsálási iratban. Ennek értelmében kis vastagságú konnyübeton lapokat állítanak elő olymódon, hogy egyik vagy mindkét határoló felületükbe fémhálót sajtolnak bele. Ezáltal az építőelem mechanikai sérülésekkel szemben ellenállóvá válik. Az elgondolás szellemes, de csupán felületvédelmi intézkedésnek tekinthető. A fémháló ugyanis a vasbetonnál szokásos mechanikai együttműködés nélkül szinte csak részlegesen van a gázbeton felületébe beágyazódva. Emiatt az ilyen könnyűbeton lemezek tartószerkezetként való alkalmazás szempontjából nem jöhetnek szóba. A találmány célja olyan könnyűbeton építőelem és annak előállítására irányuló eljárás kifejlesztése, amely egyetlen rétegként nem csupán térhatároló, hőszigetelő, hangszigetelő és esztétikus felületet nyújtó megoldást szolgáltat, hanem egyidejűleg teljes mértékű tartószerkezetet is képez. Azt találtuk, hogy fenti célkitűzést úgy teljesíthetjük, ha könnyübetont választunk anyagként, s gondoskodunk arról, hogy nagyelemek formájában legyenek gyárthatók, amikor az elemek a manipulációból vagy a végleges - a beépített helyzetükből származó húzó-, hajlító-, nyíró-, csavaró-, nyomó-igénybevételeken is fel tudják venni. Könynyűbetonként célszerűen gázbetont alkalmazunk, melyet az igénybevételek felvétele érdekében vasalással látunk el olyan elrendezés szerint, ahogy azt a későbbiekben részletesen tárgyaljuk. Itt említjük meg, hogy a könnyűbetonok, így a gázbeton vasalása ezideig nem járt kielégítő eredménnyel a következők miatt:- a vasalhatóság feltétele a lehorgonyozás jelenléte, amit viszont csak nagyobb szilárdságú anyaggal lehet megvalósitani, mivel csak a nagyobb szilárdságú beton tud kellően hozzátapadni a betonacélhoz, akkor viszont vesztünk a hőszigetelő értékéből;- a gázbeton a nagy porozítása folytán nem védi a belehelyezett betonacélt a rozsdásodás ellen, továbbá nem teszi lehetővé megfelelő mértékű lehorgonyzását a betonacélnak;- a könnyűbetonok vasalhatóságának megoldásához a porozitás csökkentése nem járható út, mert ezzel a hőszigetelő tulajdonság csökken;- a betonacélok rozsdavédelme külön védőréteg felhordását kívánja. A találmány mindezen problémákat megoldja. A találmány szerint korróziónak ellenálló acélanyagból - ámely külön rozsdavédelmet nem igényel - hegesztett hálót helyezünk a gázbeton képlékeny keverékébe, vagy e hálóra visszük fel a friss gázbeton keveréket és - bedolgozzuk, így lehetővé válik a betonacél szakaszos lehorgonyzása, de folyamatos lehorgonyzást is meg tudunk valósítani úgy, hogy a térrácsot adó hegesztett vasalást szinuszhullámnak megfelelően alakítjuk ki. Ez utóbbi esetben figyelembe vesszük annak nyomatéknövelő hatását is. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti könnyűbeton építőelem főleg egytől három szintig terjedő magasságú épületek külső határoló szerkezeteihez és tetőfödéméihez - amely építőelem vasalással van megerősítve - olymódon van kiala5 10 15 70 75 30 35 40 45 r»o 65 00 05
