189248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés televízió vevőkészülék képernyőjén térhatású kép előállítására

1 184 248 2 A találmány tárgya eljárás televízió vevőkészü­lék anaglif szemüveggel nézett képernyőjén mono képjelekből térhatású kép előállítására, amely mo­no képjelek időben egymás után következő mono képeket alkotnak olymódon, hogy egymáshoz ké­pest egy megválasztott rész képtávolsággal eltolt részképeket szuperponálunk, és az anaglif szemü­veghez illeszkedő komlementer színekké alakítjuk, amelynél az egyes részképeket ugyanabból a mono képből színkivonással állítjuk elő. A találmány tárgya továbbá az eljárás foganato­sító berendezés. Hagyományos sztereo televízió (úgynevezett „3D-televízió") adások kisugárzásánál két egymás mellett elhelyezett kamerával valódi sztereoszkópi­kus részképeket állítanak elő piros és zöld komple­menter színekben, amelyet egy hagyományos piros­zöld anaglif szemüveggel mint sztereoszkópikus fe­kete-fehér képet néznek. Ennél az ismert eljárásnál az élesre fókuszált képtartományon kívüli részeken erős életlenség, nagyon zavaró színfoltok és színké­sések jelennek meg. Ez egy fekete-fehér kép hatását kelti. A szemlélő hamar elfárad, különösen mozgó jeleneteknél. A szemlélő ilymódon az adást gyak­ran inkább anaglif szemüveg nélkül nézi, ez azon­ban csak nagyon rossz képminőséggel lehetséges, mivel anaglif szemüveg nélkül csak egy nagyon életlen kép látása lehetséges. Valamennyi valódi sztereoszkópikus eljárásnál az adások előállítási költsége nagyon magas. Már meglévő monoszkópikus felvételek csak monosz­­kópikus képekként szemlélhetők. Egy másik ismert televízió kép visszaadási eljá­rásnál (4 264 926. számú amerikai szabadalmi leí­rás) a már meglévő monoszkópikus képek is alkal­mazhatók, és amelynél megpróbálták időkülönb­séggel egymás után felvett mono képek különbségé­vel mozgó jelenetek térhatását kihasználni. Az első kép tárolása azonban jelentős költségeket igényel. Az eredmény nem volt kielégítő, mivel a kívánt eredmény csak akkor érhető el, amikor a jelenet mozgó elemei egy meghatározott sebességgel, meg­határozott vízszintes irányban (a szemlélő normális fejtartása mellett) mozognak. Régebben ismert továbbá az, hogy térhatású ké­peket részképekkel is elő lehet állítani, amelyek egyazon mono képből vannak származtatva. Ezt az alapelvet nem csak tisztán optikai berendezésekre (535 959. számú belga szabadalmi leírás), hanem televízió vevőkészülékekre vonatkozóan is leírták. A 4 151 549. számú amerikai szabadalmi leírás sze­rint egy kivetítős televízió vevőkészüléket alkal­maznak, amely a három alapszínnek megfelelő há­rom vetítőt tartalmaz. Nincs olyan eszköz részlete­sebben leírva, amellyel választhatóan az előállított kivetített részképek egyike a másik részképhez ké­pest eltolható lenne. Az egymáshoz képest eltolt részképeket polarizációs szűrőn keresztül szétvá­lasztva szemlélik. Ez az eljárás nagyon költséges, és nem alkalmas a- széles körben használt vevőkészü­lékekhez, amelyek vetítőberendezés nélkül, vagy csak egyetlen vetítővel működnek. A bevezetőben körülírt, hasonló eljárást ismertet a 11 64 467. számú NSZK közzétételi irat. Ennél egy kétsugaras képcső két komplementer színhez tartozó elektronágyú rendszeréi egyazon fekete­­fehér képjellel vezérlik, és a két elektronsugár által előállított részképet egy részletesebben nem ismer­tetett szabályozó készülékkel egymáshoz képest ol­dalirányban eltolják. Ez a megoldás a gyakorlat­ban nem vált be, valószínűleg azért, mivel a részké­pek oldalirányú eltolása nehézséget jelentett. A je­len találmány az ismert eljárásnak ebből a részéből indul ki. Az ismert eljárás szerint a két elektronsu­gár vízszintes eltérítését járulékosan egy egymáshoz képest ellentétes értelmű nem-lineáris torzításnak vetették alá, annak érdekében, hogy a kél részképet perspektivikusan különbözővé tegyék, és ilymódon a térhatást növeljék. Mivel azonban az ilymódon előállított járulékos térhatás csak esetlegesen egye­zett meg a leképzett jelenet tényleges perspektivikus képével, ilymódon kielégítő térhatás nem érhető el. Ennél a járulékos jellemzőnél biztosra vehető, hogy a bevezetőben említett valódi sztereoszkópikus te­levízió eljárás elégtelensége szempontjából el kelleti tekinteni attól az ötlettől, hogy egyszerűen ál-szte­reoszkópikus eljárást alkalmazzanak, amelytől a szabvány további lazítását lehetett várni. A találmány elé célul tűztük ki egy eljárásnak és egy berendezésnek a kidolgozását televízió vevőké­szülék anaglif szemüveggel nézeti képernyőjén tér­hatású kép előállítására, amely már meglévő mo­noszkópikus felvételekhez is alkalmazható, ugya­nakkor megvalósítása nagyon kis költséget igényel, és ennek ellenére jó minőségű térhatású képet ered­ményez. A kitűzött cél eléréséhez a találmány kidolgozá­sánál a legutóbb ismertetett eljárásból indultunk ki. A kitűzött célt a bevezetőben ismertetett eljárás­sal a találmány szerint úgy értük el, hogy a részkép­­távolságot az összetartozó részképeket alkotó rész­képjeleknek egymáshoz képesti időbeli késleltetésé­vel állítjuk elő. Ennél a találmány szerinti eljárásnál a részképeknek egymáshoz képesti oldalirányú el­tolása egyszerű módon a részképjelek időbeli kés­leltetésével állítható elő. Ez egyszerű eszközökkel és kis költséggel elérhető, sőt, már meglévő berende­zésekben utólag is alkalmazható. Ennél a megol­dásnál nincs szükség sem egy teljes képtartalom tárolására és feldolgozására, sem a részképeket író sugarak eltérítő geometriájának megváltoztatásá­ra. A találmány szerinti eljárás használata és kiikta­tása egyszerű eszközökkel átkapcsolható. Egy ilyen átkapcsolási lehetőség nagyon célszerű, annak ér­dekében, hogy a képernyő kívánság esetén anaglif szemüveg nélkül is (térhatás nélkül) szemlélhető legyen. Mivel a találmány szerinti eljárásnál lényegében egy monoszkópikus képből, illetve egy monoszkó­pikus képjelből indultunk ki, nincs szükség semmi­féle sztereo felvevő berendezésre, és már meglévő monoszkópikus felvételek is minden további nélkül felhasználhatók. Valamennyi monoszkópikus kép­­információ forrás felhasználható, mint például szokásos monoszkópikus televíziókamerák, épp­úgy, mint már meglévő monoszkópikus képfelvé­telek, fotofelvételek, videofelvételek, fényképek és diaképek, stb. Ilyen felvételeknek a járulékos előké­szítésére vagy előzetes feldolgozására nincs szük­5 10 '5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents