189221. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények és eljárás az ezek hatóanyagaként is alkalmazható tiadiazol-származékok előállítására

1 189 221 2 A találmány herbicid hatású tiadiazol-származé­­kokat tartalmazó készítményekre és a hatóanyag­ként alkalmazott vegyületek előállítására vonatko­zik. Számos karbamid-származék ismert, melyek gyomirtó aktivitással rendelkeznek, de ezeknek sem szelektivitása, sem aktivitása nem megfelelő. Ilyen típusú herbicid például az „isoproturon”, il­letve „tebuthiuron”, melyet az 1 407 587 számú, illetve 1 266 172 számú brit szabadalmi leírás is­mertet. A találmány tárgya tehát herbicid készítmény, melynek, hatóanyaga olyan (I) általános képletü vegyület, melynek képletében R1 jelentése adott esetben 1-5 halogénatommal szubsztituált 1-6 szénatomos alkilcsoport vagy (1-6 szénatomos alkil)-szulfonil-csoport, X jelentése oxigénatom, Z jelentése (1-6 szénatomos alkil)-amino­­csoport, Y jelentése aminocsoport vagy —N=CReRf ál­talános képletü csoport, mely képletben Re hidro­génatom, Rf 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy adott esetben ciano-, nitro-, 1-4. szénatomos alko­­xi- vagy di(l—4 szénatomos alkil)-amino-csoporttal egyszeresen vagy halogénatommal legfeljebb két­szeresen szubsztituált fenilcsoport. Az R1 jelentése előnyösen adott esetben egy vagy több halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatom­számú alkilcsoport, például metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, tere.budi-, triklór-metil-, triflu­­or-metil-, klórozott terc-butil-, metil-szulfonil-, etil-szulfonil-, n-propil-szulfonil- és izopropil-szul­­fonil-csoport. Különösen előnyös a trifluor-metil-, terc-butil- és izopropil-szulfonil-csoport. Z jelentése előnyösen metil-amino-csoport, pél­dául etil-amino-n-propil-amino-, vagy dimedl­­amino-csoport. Y szubsztituensként előnyösek az olyan —N=CHRf általános képletü csoportok, melyek­ben Rf jelentése metil-, fenil-, 4-klór-fenil-, 4-meto­­xi-fenil-, 4-etoxi-fenil-, 4-ciano-fenil-, 4-nitro-fenil-, 4-dimetil-amino-fenil, vagy 3,4-diklór-fenil­­csoport. Az (I) általános képletü vegyületek egy előnyös csoportjában R1 jelentése trifluor-metil-, terc-butil­­vagy 1-4 szénatomszámú alkil-szulfonil-csoport, Y jelentése amino- vagy —N=CHRf csoport, ahol Rr metil-, fenil-, 4-metoxi-fenil-, 4-etoxi-fenih, 4-ciano-fenil-, 4-nitro-fenil- vagy 4-dimetil-amino­­fenil-csoportot jelent, Z jelentése pedig metil­­amino-csoport. A találmány szerinti vegyületek közül különösen előnyösek azok, melyeket a későbbi példákban írunk le. Külön megemlítjük azonban a 4-metil-2- (5-terc-butil-l,3,4-tiadiazol-2-il)-szemikarbazidot. A találmány tárgya továbbá eljárás az (I) általá­nos képletü tiadiazol-származékok előállítására, ahol a képletben R1, X, Z és Y jelentése a fentiek­ben megadott, valamint Re és Rf jelentése 1-4 szén­atomos alkilcsoport is lehet. Az eljárás abból áll, hogy egy (II) általános képletü hidrazont, melyben R1, R* és Rf jelentése a fent megadott, egy izocia­­náttal vagy egy C6H5C(CN)=NOCXZ általános képletü vegyülettel erős bázis, például nátrium­­hidrid jelenlétében reagál tatunk, ahol X és Z jelen­tése a fenti, s így megkapjuk a kívánt vegyületet. Az izocianáttal végbemenő reakciót célszerűen egy megfelelő, hidroxilcsoporttól mentes oldószer­ben - például észterben, így etil-acetátban; nitril­­ben, így acetonitrilben; éterben, így tetrahidrofu­­ránban vagy díoxánban, vagy valamilyen amidban, így dimetil-formamidban - hajtjuk végre. Előnyös valamely bázis jelenléte, mely lehet szer­vetlen, például nátrium-hidroxid, nátrium- vagy kálium-karbonát vagy -hidrogén-karbonát, vagy szerves, például valamilyen tercier amin, úgymint piridin vagy trietil-amin. A reakció végrehajtható szobahőmérsékleten, vagy szükség esetén melegitéssel. A (II) általános képletü hidrazonok, melyek ma­guk is új vegyületek, úgy állíthatók elő, hogy egy (III) általános képletü hidrazin-tiadiazolt, melyben R1 jelentése a fenti, egy R*CORf áltafános képletü aldehiddel vagy ketonnal reagáltatunk. A reakciót megfelelő oldószeres közegben, pél­dául vízben vagy valamilyen alifás alkoholban, pél­dául metanolban hajtjuk végre. A (III) általános képletü hidrazin-tiadiazolokat hagyományos módszerekkel állíthatjuk elő, példá­ul hidrazint reagáltatunk a megfelelő 2-halogén­­tiadiazollal. Azokat az (I) általános képletü tiadiazolokat, melyekben Y jelentése —NH2 csoport, előállíthat­juk olymódon, hogy a megfelelő (I) általános képle­­tű vegyületet, melyben Y jelentése —N=CR'Rf általános képletü csoport, vizes közegben savval, előnyösen valamilyen hidrogén-halogeniddel, pél­dául sósavval vagy hidrogén-bromiddal, vagy pe­dig hidrazinnal reagáltatjuk. Az (I) általános képletü vegyületek herbicid ha­tással rendelkeznek, különösen hatásosak vadzab­bal ( A vena faíua), feketefűvel (Alopecurus myosur­­cides) és széleslevelű gyomnövényekkel szemben. A találmány szerinti készítmények 0,5-85% ha­tóanyagot tartalmaznak. Általában a készítménye­ket először koncentrátumok formájában állítjuk elő, majd ezeket vízzel vagy valamilyen szénhidro­génnel, rendszerint vízzel hígítjuk a felhasználáshoz úgy, hogy a hatóanyag koncentrációja 0,05-5% legyen. A %-ok - hacsak másképp nem jelezzük - súly%-ot jelentenek. ' A készítmények általában felületaktív anyagot és/vagy hordozóanyagot tartalmaznak. A hordozóanyag lehet folyadék, például víz (pél­dául az a víz, amit a koncentrátum hígításához használunk). Ha egy koncentrátumban vizet hasz­nálunk hordozóanyagként, akkor amellett szerves oldószer is lehet jelen, bár ezt a módszert általában nem alkalmazzuk. Felületaktív anyag jelenléte rendszerint előnyös. A hordozóanyag lehet víztől eltérő, például vala­mely szerves oldószer, ami lehet vízzel nem elegye­dő. például olyan szénhidrogén, melynek forrás­pont-tartománya 130 °C és 270 °C közé esik, s amelyben a hatóanyag oldott vagy szuszupendált állapotban van jelen. A vízzel nem elegyedő oldó­szerrel készült koncentrátum célszerűen felületak-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents