189219. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenil-hidroxil-amin-származékokat tartalmazó, növényi növekedést szabályozó készítmények
[ 189 219 1. TÁBLÁZAT Kezeletlen és 0-(4-nitro-fenil)-hidroxil-aminnal 40 \imól mennyiségben kezelt búza-protoplasztok fotoszintézise különböző hidrogén-karbonát-ionjo igén koncentrációarány esetén HCOj mmól A kontroll fotoszintézise (leadott pmól 02/mg 40 pmól 0-(4-nitro-fenil)-hidroxil-amin jelenlétében elért fotoszintézis 02 mól arány klorofil x óra) (leadott pmól 02/mg klorofil x óra) A kezeletlen kontroll %-ában 2,25 ■ 10'3 196 198 101 1,10- 10"3 108 122 112 6,7- 10"4 76 96 126 3,3 ■ 10“4 36 68 188 1,1 ■ 10“4 26 58 223 A táblázat adataiból látható, hogy az 0-(4-nitrofenil)-hidroxil-amin nagymértékben csökkenti az oxigénnek a fotoszintézisre kifejtett toxicitását. Ez 2Q látható abból, hogy a kezelt búza-protoplasztoknál z nagyobb a fotoszintézis mértéke, különösen akkor, ha a hidrogén-karbonát-ionok és az oxigén koncentrációja akkora, hogy a fotoszintézis gátolt („Warburg-hatás”). 25 8. példa Az 0-(4-nitro-fenil)-hidroxil~amin hatása a búzalevélből extrahált intakt kloroplasztok fotoszintézisénél fellépő oxigén-toxicitásra 3Q Az intakt kloroplasztok, azaz D. O. Hall [Nature 235, 125-126 (1978)] szerint „A” kloroplasztok megkötik a szén-dioxidot és oxigént adnak le olyan mértékben, ami megfelel egy levél szén-dioxidfelvételének, illetve oxigén-leadásának (50-250 pmól leadott oxigén/mg klorofil x óra). A vizsgálatban alkalmazott kloroplasztokat búzalevél-protoplasztokból nyertük, a sejtfalakat ozmózis nyomással roncsoltuk szét, szűrtük, majd sűrűség-gradiens mellett centrifugáltuk. A fotoszintézist az intakt kloroplasztok szuszpenziója által megvilágítás közben, különböző mennyiségű HC03~-ion és 02 jelenlétében, 0-(4- nitro-fenil)-hidroxil-amin jelenlétében vagy jelenléte nélkül leadott oxigén mennyiségének mérésével é lékeltük ki. A hatóanyag-oldat 40 mmól/1 hatóanyagot tartalmazott. Az eredményeket a 2. táblázatban adjuk meg. 2. TÁBLÁZAT Kezeletlen és 40 \unól 0-(4-nitro~fenil)-hidroxi!-aminnai kezelt búza-kloroplasztok fotoszintézise különböző hidrogén-karbonát-ionjoxigén koncentrációarány esetén HCOj mmól 02 mól arány A kontroll fotoszintézise (leadott pmól 02/mg 40 pmól 0-(4-nitro-fenil)-hidroxil-amin jelenlétében elért fotoszintézis klorofil x óra) (leadott pmól 02/mg klorofil x óra) A kezeletlen kontroll %-ában 10“3 114 120 105,2 4- 10"3 76 100 131,5 3,2- 10"3 36 70 194,4 1,1 • 10"4 26 56 215,4 Az 0-(4-nitro-fenil)-hidroxil-amin - különösen 50 abban az esetben, ha a hidrogén-karbonát-ionok és az oxigén koncentrációja alacsony - növeli az intakt kloroplasztok fotoszintézisének sebességét, tehát az 0-(4-nitro-fenil)-hidroxil-amin elnyomja az oxigénnek a fotoszintézisre kifejtett toxikus hatá- 55 sát, ez a hatás a kezelt kloroplasztoknál nagyobb, mint a kezeletlen kontroll esetén. 9. példa 60 Az O- (4-nitro-fenil) -hidroxil-amin hatása a növények szénegyensúlyára Az 0-(4-nitro-fenil)-hidroxil-amin a kontrolihoz képest serkenti a kloroplasztok, a protoplasztok és 65 a kezelt levelek fotoszintézisét, azaz csökkenti az oxigénnek a fotoszintézisre kifejtett gátló hatását. Ennék eredményeképpen az egész növény fotoszintézisét serkenthetjük, ha a növényt gyökéren vagy levélen keresztül 0-(4-nitro-fenil)-hidroxil-aminnal kezeljük. A kísérletben a fotoszintézist kompenzációs módszerrel mértük, a vonatkoztatási érték 350 ppm C02. A vizsgálatban M. Andre et al. szerinti berendezést [Ann. Agron. 30 (2), 139-151 (1979)] alkalmaztunk. A növényeket 6,250 1 belső térfogatú kamrákba helyeztük, amelyeken folyamatosan 0,5 m/sec"1 sebességgel 70% nedvességtartalmú levegőt vezettünk át. A növényeket 12 órás nappali időszak alatt 5 darab 250 W teljesítményű OSRAM (HQI) lámpá-4
