189217. lajstromszámú szabadalom • 4,5-Dimetoxi-piridazon-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 189 217 2 sóval és 60 sr. porított kovasavgéllel jól összekeve­rünk és kalapácsos malomban megőröljük. Az ele­­gyet 20 000 sr. vízben egyenletesen eloszlatva olyan permetlevet kapunk, amelynek hatóanyagtartalma: 0,1 súlyszázalék. VI. példa 3 sr. 20. számú hatóanyagot 97 sr. finomszem­csés kaolinnal összekeverünk. így olyan porozó; szert kapunk, amelynek hatóanyagtartalma: 3 súly­százalék. VII. példa 8 sr. parafinolajat 92 sr. porított kovasavgél felü­letére poriasztunk és az így kapott elegyet 30 sr. 1. számú hatóanyaggal jól összekeverjük. Ez jó tapa­dóképességű készítményt eredményez. VIII. példa 20 sr. 2. számú-hatóanyagot 2 sr. dodecil-benzol­­szulfonsav kálcium sóval, 8 sr. zsíralkohol-poligli­­kol-éterrel, 2 sr. fenol - karbamid - formaldehid kondenzátum nátrium sójával és 68 sr. parafin jel­legű ásványolajjal összekeverünk. Stabil, olajos diszperziót kapunk. Az (I) általános képletű 4,5-dimetoxi-piridazon származékokat hatóanyagokként tartalmazó gyomirtószerek alkalmazása történhet kikelés előt­ti vagy kikelés utáni eljárásban. A hatóanyagokat tartalmazó gyomirtószereket előnyösen a gyomnö­vények kikelése után juttatjuk ki mind a megművelt talajra, mind pedig az ugarra. Ha bizonyos haszon­­növények a hatóanyagokat kevéssé tűrik, akkor olyan kijuttatási technikát alkalmazhatunk, ame­lyiknél a gyomirtószert megfelelő készülékkel úgy juttatjuk ki, hogy lehetőség szerint az az érzékeny haszonnövények leveleit ne érje, miközben a ható­anyagok az alul növekvő gyomnövények leveleire vagy a puszta földre jutnak (post-directed, lay-by). A hatóanyagok felhasználási mennyisége célnö­vénytől, a növekedési stádiumtól és az időjárási viszonyoktól függően 0,5-10 kg/ha és több, elő­nyösen 0,1-4 kg/ha. Az (I) általános képletű 4,5-dimetoxi-piridazon származékoknak a kívánt és nem kívánt növények növekedésére gyakorolt hatását az üvegházi kísér­letek mutatják: A növények tenyészedényeként 300cm3-es mű­anyag virágcserepek szolgáltak, amelyekben agya­gos homok volt 1,5% humusszal, mint szubsztrá­­tummal. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva sekélyen elvetettük. A kikelés előtti ke­zelésnél közvetlenül ezután a szereket a talaj felüle­tére juttattuk. Ehhez a szereket (készültek az I—VIII. példák bármelyike szerint) vízben, mint diszperziós közegben szuszpendáltuk vagy emulge­­áltuk és egy finoman porlasztó permetezővel juttat­tuk ki. A hatóanyag felhasználási mennyisége 3 kg/ ha volt. A szer kijuttatása után a tenyészedényeket enyhén megöntöztük, hogy a csírázást és a növeke­dést megindítsuk. Ezután a tenyészedényeket be­fedtük egy átlátszó műanyagtetővel, amíg a növé­nyek fel nem nőttek. A tenyészedények befedése a vizsgált növények egyenletes csírázását biztosítot­ta, amennyiben a hatóanyagok ezt nem korlátoz­ták. A kikelés utáni kezelésnél a vizsgált növényeket jellegüktől függően csak 3-15cm-es növekedési magasságig termesztettük. A kikelés utáni kezelés­nél vagy a tenyészedénybe elvetett és benne felne­velt növényeket választottuk ki, vagy a növényeket először csíranövényekként elválasztva külön felne­veltük és néhány nappal a kezelés előtt a kísérleti tenyészedénybe átültettük. A kikelés utáni kezelés­nél a felhasználási mennyiségek a hatóanyagoktól függően változtak. Ez esetenként 0,25, 0,5, 0,1 ill., 3,0 kg hatóanyag/ha-t jelentett. A kikelés utáni ke­zelésnél elmarad a lefedés. A melegkedvelő fajoknak 20-35 °C-ot, a mérsé­kelt klímájúaknak pedig 10-25 °C-ot biztosítot­tunk. A kísérlet időtartama: 2-4 hét. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondoztuk és az egyedi kezelé­sekre adott reakcióikat kiértékeltük. A kiértékelés egy 0-100 fok beosztású skála alapján történt, ahol a 0 azt jelenti, hogy a növénynél semmiféle károso­dás nincs, ill., normálisan növekszik és a 100 pedig azt, hogy a növény nem kel ki, illetve, hogy a növénynek legalább a talaj fölötti részei teljesen elpusztultak. A szántóföldi kísérleteknél szójababbal bevetett kisparcellákat vizsgáltunk, amelyeknél az adott he­lyen természetes körülmények között előforduló gyomnövények szerepeltek. A gyomirtószereket itt kikelés utáni eljárásban vizsgáltuk és traktorra sze­relt parcellapermetezővel juttattuk ki. A kiértékelés ugyanúgy történt, mint az üvegházi kísérleteknél. Az üvegházi- és a szántóföldi kísérleteknél a kö­vetkező növényfajtákat vizsgáltuk': Abutilon theophrasti (selyemmályva), Amaran­­thus retroflexus (szőrös disznóparéj), Amaranthus spp. (amaránt félék), Arachis hypogaea (földi mo­gyoró), Cassia tora, Centaurea cyanus (kék búzavi­rág), Chenopodium album (fehér libatop), Desmo­­dium tortuosum, Echinochloa crus-gallis (közönsé­ges kakaslábfű), Galinsoga parviflora (kicsiny gombvirág), Galium aparine (ragadós galaj), Glycine max (szójabab), Ipomoea spp. (hajnalka félék), Lolium multiflorum (olaszperje), Polygo­num spp. (keserűfű félék), Sinapis alba (fehér mus­tár), Solanum nigrum (fekete csucsor), Triticum aestivum (búza), Viola spp. (ibolya félék), Zea ma­ys (kukorica), Stellaria media (tyúkhúr), Avena fatua (héla zab), Mercurialis annua (egynyári szél­fű), Oryza sativa (rizs), Sorghum bicolor (tarka cirok). Az üvegházban kikelés előtti alkalmazásban pl. a 2., 7., 10. vagy 20. számú hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerek mutatnak gyomirtó hatást. Az üvegházban kikelés utáni alkalmazásban pl. az 1., 2., 7., 10., 20. vagy 29. számú hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerek mutatnak gyomirtó ha­tást. A szelektív gyomirtó hatásra való vizsgálatok­nál, azonkívül azoknak a gyomirtószereknek, ame­lyek az 1. számú hatóanyagot tartalmazzák 0,25 kg hatóanyag/ha dózisban, a nem kívánt, széles levelű növényekkel szemben jó gyomirtó hatásuk van, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents