189207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfortart L-prolinn-származékok előállításásra

1 189 207 2 fát oldattal rázzuk össze. Az etil-acetátos réteget alaposan mossuk 5%-os kálium-hidrogén-szulfát oldattal, 5%-os nátrium-hidrogén-foszfát oldattal (pH 4,5 puffer) és telített vizes nátrium-klorid ol­dattal, majd nátrium-szulfáton szárítjuk, és bepá­roljuk. Az 1,14 g nyersterméket 55 g szilikagélen ecetsav : metanol : diklór-metán (1 : 1 : 26) eluáló­­szerrel kromatografálva tisztítjuk, így 0,9 g l-[{[(benzoil-amino)-4-fenil-butil]-hidroxi-foszfinil }-acetil]-L-prolin-benzil-észtert kapunk fehér hab­ként. Rf = 0,19 (ecetsav : metanol : diklór­metán = 1:1: 20); Rf = 0,76 (izopropanol : tömény ammónium­­hidroxid oldat : víz = 7 : 2 : 1). f) 1 -[{[2-(benzoil-amino)-4-fenil-butil]-hidroxi­­-foszfinil}-acetil]-L-prolin-dilítiumsó. kze) pontban előállított észterszármazék 60 ml vízmentes metanollal készített oldatához 0,3 g 10%-os palládiumosszén katalizátort adunk, és az elegyet Parr-készülékben 3,5 bar (50 psi) nyomáson 2,5 óra hosszáig hidrogénezzük. Az elegyet Celiten át szűrjük, és szárazra pároljuk. A maradékot 3 ml 1 n lítium-hidroxid oldattal oldjuk, 4 ml vízzel hí­gítjuk, és 40 ml lítium-ciklusú AG50W-X8 gyantá­val töltött oszlopon engedjük át vízzel eluálva. A kívánt terméket tartalmazó frakciókat egyesít­jük, és liofilizáljuk. A nyers liofilizátumot 2,54 cm (1 inch) átmérőjű 200 ml töltetű HP-20 oszlopon kromatografáljuk víz-acetonitril (0 -* 100%) lineá­ris gradienssel 5 ml/perc sebességgel eluálva; 5 ml­es frakciókat szedünk. A kívánt terméket tartalma­zó frakciókat egyesítjük, bepároljuk, vízzel oldjuk, millipore szűrőn szűrjük, és liofilizáljuk, így l-[{[2-(benzoil-amino)-4-fenil-butil]-hidroxi-foszfinil}­­acetil]-L-prolin-dilítiumsót kapunk. 4. példa: 1 -[{[2- Benzoil-ami no)-etil]-hidroxi-foszfinil}-ace­­til]-L-prolin-dilítiumsó. a) 4-Toluolszulfonsav-[2-(4-toluolszulfonil-ami­­no)-etil]-észter. 3,05 g (49 mmól) 2 amino-etanol 20 ml vízmentes piridinnel készített oldatához 0 °C-on (jeges fürdő) 15 perc alatt apró adagokban 20 g (105 mmól) 4-to­­luolszulfonil-kloridot adunk. Az elegyet hagyjuk lassan szobahőmmérsékletre melegedni. 3 óra múl­va a reakcióelegyet 100 ml etil-acetáttal és 100-ml 1 n sósavoldattal rázzuk össze. Az etil-acetátos réteget alaposan mossuk 1 n sósavoldattal, telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal és telített vizes nátrium-klorid oldattal, nátrium-szulfáton szárítjuk, és bepároljuk. A narancsszínű maradékot 75 g szilikagélen diklór-metánnal eluálva kroma­tografáljuk. A diklór-metán eldesztillálása és a ma­radék dietil-éterrel való eldörzsölése után 15,8 g 4-toluolszulfonsav[2-(4-toluolszulfonil-amino)-etiI]­­észtert kapunk fehér kristályos anyagként, amely­nek olvadáspontja 89-90 °C. Rf = 0,27 (etil-acetát : hexán = 1:2). A diizopropil-éterből átkristályosított minta ol­vadáspontja 89-90 °C. b) Metil-[2-(4-tulolszulfinil-amino)-etil]­­-foszfinsav-etil-észter. 3,8 g (35,2 mmól) metil-foszfinsav-etil-észter 50 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatá­hoz 1,45 g (30,2 mmól) 50%-os olajos nátrium­­hidrid diszperziót adunk, és argongáz atmoszférá­ban 25 percig forraljuk visszafolyó hütő alatt. A kapott tiszta oldatot hagyjuk szobahőmérséklet­re lehűlni, majd 3,7 g (10,0 mmól) 4-toluolszuIfon­­sav-[2-(4-toluolszulfonil-amino)-etil]-észtert adunk hozzá, és szobahőmérsékleten argongáz alatt ke­verjük. A reakcióelegyet 5 óra múlva 50 ml etil­­acetáttal és 50 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát oldattal rázzuk össze. Az etil-acetátos fázist alapo­san mossuk telített vizes nátrium-hidrogén-karbo­nát oldattal és telített vizes nátrium-klorid oldattal, majd nátrium-szulfáton szárítjuk, és bepároljuk. A maradékot diizopropil-éterrel eldörzsölve 2,56 g metil-[2-(4-toluolszulfonil-amino)-etil]-foszfinsav­­etil-észtert kapunk fehér kristályos anyagként, amelynek olvadáspontja 124-126 °C. Rf = 0,54 (10% metanolt tartalmazó diklór­­metán). Az etil-acetát/hexán elegyből átkristályosított minta olvadáspontja 126-127 °C. c) [(2-Amino-etil)-hidroxi-foszfinil]-ecetsav. 3,4 ml (24,3 mmól) diizopropil-amin 40 ml víz­mentes tetrahidrofuránnal készített oldatához 0 °C-on (jeges fürdő) argongáz alatt fecskendővel 12 ml (19,2 mmól) 1,6 mólos hexános butil-lítium oldatot adunk. A reakcióelegyet 0 °C-on 20 percig keverjük, majd lehűtjük -78°C-ra (szárazjeges acetonos fürdő), és motorikus mozgatású fecsken­dővel 1,5 ml/perc sebességgel hozzáadjuk 2,44 g (8,0 mmól) metil-[2-(4-toluolszulfonil-amino)-etil]­­foszfinsav-etil-észter 55 ml tetrahidrofuránnal ké­szült oldatát. A kapott reakcióelegyet -78°C-on további 45 percig keverjük, és utána 5 Â méretű molekulaszitán átengedve szárított szén-dioxidot vezetünk bele 30 percig. Utána az elegyet hagyjuk szobahőmérsékletre felmelegedni, 30 peercig kever­jük, majd 100 ml etil-acetáttal és 100 ml 1 n sósav­oldattal rázzuk össze. A vizes fázist 3 x 50 ml etil­­acetáttal visszaextraháljuk, és az egyesített etil­­acetátos extraktumokat nátrium-szulfáton szárít­juk, és bepároljuk. A nyersterméket 50 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldatban oldjuk, és etil-acetáttal mossuk. A vizes fázist tömény só­­savaldattal pH 1-re savanyítjuk, és etil-acetáttal alaposan extraháljuk. Az egyesített extraktumokat nátrium-szulfáton szárítjuk, és bepároljuk. így 2,53 g nyers monosavat kapunk fehér habként. Rf = 0,24 (ecetsav : metanol : diklór­metán = 1:1: 20). Egy kisminta állás közben megkristályosodolt, és diizopropil-éterrel eldörzsölve fehér kristályos monosavvá alakult, amelynek olvadáspontja 85-90 “C. A 2,53 g (7,25 mmól) nyers monosav, 3,0 g (32 mmól) fenő és 30 ml 48%-os vizes hidrogén­­bromid oldat elegyét 2,25 óra hosszáig forraljuk visszafolyó hűtő alatt. A lehűtött elegyet 30 ml vízzel hígítjuk, és 2 x 30 ml etil-acetáttal mossuk. A vizes fázist szárazra pároljuk, 30 ml vízzel old­juk, és ismét bepároljuk. Ezt a műveletet még két-5 ' í 10 I 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents