189206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-epi- 3-exometilén-cefám-származékok előállítására

1 189 206 2 ráshoz szükséges potenciálértéket a rendszer vol­­tammogramjából határozzuk meg, és a munka­­elektród és a segédelektród közötti potenciált úgy állítjuk be, hogy az összehasonlító elektród és a munkaelektród között a kívánt állandó potenciál­­különbség lépjen fel. A szabályozásnak ez a módja sokkal hatékonyabb, mint a munkaelektród és a segédelektród közötti teljes feszültségesés szabályo­zása, ugyanis a teljes feszültségesés függ a cellát kamrákra osztó válaszfalak állapotától, amennyi­ben ilyen válaszfalak vannak; továbbá a savnak a munkafolyadékban mérhető koncentrációjától és a redukálni kívánt vegyületnek a munkafolyadékban mérhető koncentrációjától. Hasonló módon, viszonylag kevéssé hatékony, ha a rendszert a segédelektród és a munkaelektród közötti áram erősségének szabályozásával kíván­juk szabályozni, ugyanis az áramerősség közvetle­nül függ a redukálni kívánt yegyület koncentráció­jától, valamint az elektródok és a válaszfalak fizikai állapotától. Ha azonban egy adott vegyület reduk­cióját már kellően kiismertük, és ismerjük az áram­erősség, idő és koncentráció összefüggéseit, akkor az eljárás sorozatos ismétlésénél már végezhetjük az elektrolízist úgy, hogy az áramerősséget szabá­lyozzuk. így tehát a legjobb módszer abban áll, hogy a rendszert az összehasonlító elektród és a munka­elektród között fellépő potenciál segítségével sza­bályozzuk. Ezt a szabályozást legkényelmesebben egy automatikus műszerrel végezhetjük el, e műszer folyamatosan érzékeli a potenciált, és ennek megfe­lelően állítja be a munkaelektród és a segédelektród közötti feszültségkülönbséget. Ilyen műszerek ma már beszerezhetők, ilyeneket gyárt például a Prin­ceton Applied Research, Inc., Princeton, N. J., USA. Amint ezt a fentiekben röviden tárgyaltuk, az elektródok, munkafolyadék és valamely adott ve­gyület együttesére úgy határozhatjuk meg az eljá­ráshoz szükséges potenciálértéket, hogy - az elekt­rokémiában szokásos módon - felvesszük a rend­szer voltammogramját. Nem lehet pontosan megadni valamely olyan potenciál-tartományt, amelyben a jelen találmány szerinti eljárást végre lehet hajtani, ugyanis a po­tenciál minden egyes rendszerre nézve szükségsze­rűen különböző lesz. A rendszerek legnagyobb ré­szének esetében azonban a jelen találmány szerinti redukciót a munkaelektródnak a telített kalomel­­elektródhoz, mint összehasonlító elektródhoz vi­szonyított, körülbelül -1 V és - 2 V közötti po­tenciálja mellett hajtjuk végre. Azelektrolizáló cellákban lévő folyadékot általá­ban hatékonyan kell kevernünk, ez érvényes a jelen találmány szerinti eljárásban is. Célszerű a munka­folyadékot erélyesen keverni, hogy ezáltal a mun­kafolyadék állandóan mozogjon az elektród felüle­tén, és ezáltal a redukálni kívánt vegyületnek min­dig újabb részlete jusson a munkaelektródhoz. To­vábbá, ha a munkafolyadékban valamely, vízzel nem elegyíthető oldószer is van jelen, akkor azért is kell a munkafolyadékot kevernünk, hogy a két fázis állandóan bensőségesen érrintkezzen, az egyik folyadék finom cseppecskék formájában oszoljon el a másikban. Az elektrokémiában már régóta ismeretes, hogy az elektrolitikus eljárásokat általában jobban és könnyebben végrehajthatjuk az átáramlásos cellák­ban, mint a szakaszos cellákban. Az átáramlásos cella olyan elektrolizáló cella, amelyen át a munka­­folyadék folyamatosan halad át. A cella térfogata lehet egészen kicsiny, és az áramsűrűség meglehető­sen nagy, és így el lehet érni, hogy a reakció már a cellán való egyszeri áthaladás során kellő mérték­ben lejátszódjon; vagy beállíthatjuk az átáramlási sebességet kisebb értékre, és megnövelhetjük a tér­fogatot, ekkor szükséges, hogy egy adott folyadék­mennyiséget többször átáramoltassunk a cellán. Ha az elektrolízist átáramlásos cellában végezzük, akkor e cellát folyamatosan működtetjük, tehát nem állítjuk le a cella megtöltése, majd kiürítése céljából, és a termék elkülönítését, valamint a hő­mérséklet szabályozását a cellán kívül végezzük el. Az átáramlásos cellák felépítése ugyanolyan, mint a szakaszos celláké, azzal az eltéréssel, hogy a munkafolyadék bevezetésére és kivezetésére szol­gáló csatlakozókkal vannak ellátva. Szükség esetén az átáramlásos cellákat is kamrákra oszthatjuk, a szokásos módon. Gyakran igen előnyösen, úgy le­het megtervezni az átáramlásos cellákat, hogy az elektródok előnyös módon nagyon közel kerülnek egymáshoz, ugyanis a munkafolyadék keverését saját áramlási sebessége biztosítja, és nem szüksé­ges a munkafolyadékot mechanikus úton keverni. Az átáramlásos cellákat gyakran a keretes szűrő­­prések mintájára építik fel, ahol az elektródok ké­pezik a lemezeket, amelyeket keretek közé fognak be. A redukálni kívánt vegyületnek a munkafolya­dékban való koncentrációja széles határok között változhat, és csak a vegyület oldhatósága korlátoz­za. Természetesen az a leggazdaságosabb, ha vi­szonylag nagy koncentrációjú oldatokat haszná­lunk, azonban a töményebb munkafolyadékok ese­tében a folyadék feldolgozása és a termék elkülöní­tése gyakran nehezebb. Ennek megfelelően gyakor­lati okokból nem célszerű 20 vegyes%-osnál tömé­nyebb koncentrációkat alkalmazni. A jelen találmány szerinti eljárásban használt 7-epi-3-acetoxi-metil-cefem-származékokat a cefa­­losporinok kémiájában járatos szakemberek előtt régóta ismeretes módszerekkel állíthatjuk elő. Kim és McGregor [J. Antibiotics, 27, 831-833 (1974)] kimutatta, hogy a természetes konfigurációjú 3-acetoxi-metil-cefem-észter epimerizálódik, to­vábbá azt is kimutatta, hogy a 7-aminocsoport a-konfigurációjú maradt, miközben az oldallánc dezacileződöit és újra megacileződött, továbbá, mi­alatt az észteresítő csoport lehasadt. így az említett szerzők epimerizációs eljárása, amely abban áll, hogy valamely (IV) képletü Schiff-bázist szobahő­mérsékleten, tetrahidro-furánban, diizopropil­­aminnal kezelnek, alkalmas bármely kívánt, olyan 7-epi-konfigurációjú 3-acetoxi-metií-származék, mint kiindulási anyag előállítására, amely a kívánt R és R1 csoportokat tartalmazza, vagy pedig kí­vánt esetben a megfelelő csoportok bevitele céljá­ból az ilyen típusú kiindulási anyagokat dezacilez-5 10 1b 20 25 30 35 40 45 50 55 60 85 4

Next

/
Thumbnails
Contents