189197. lajstromszámú szabadalom • Rezgéscsillapító szerkezet csavarbehajtó készülékekhez
1 2 189 97 A találmány tárgya rezgéscsillapító szerkezet főleg csavarbehajtó készülékekhez, melynek célja, hogy a készülék rezgését csillapítsa, ezt úgy érjük el, hogy a csavarbehajtó készüléket egy célszerűen kialakított fogantyúval ellátott henger gyűrűbe 5 függesztjük fel, a hengerből egy szeletet kihasítunk, hogy a munkára való rálátást biztosítsuk. Az ipar nagyarányú fejlődésével szükségszerűen együtt jár, hogy egyes munkafázist mindig ugyanaz a dolgozó végezze, így született meg a szalaggyár- 10 tás, ezzel egyidőben a monoton, egyhangú munkafolyamat, amely önmagában is káros, súlyosbítja a körülményeket, ha a dolgozó zaj- vagy rezgésártalomnak is ki van téve. Ismeretes, hogy a zajártalom megelőzésére a szabványban előírt decibelt egy-egy 15 munkafolyamat nem haladhatja meg, ugyanez vonatkozik olyan munkafolyamatokra is, amelyek rezgést idéznek elő. A dolgozó kezére átadódó rezgés foglalkozási megbetegedéshez vezet. Raynaud syndroma, érrendszeri és ízületi elváltozásokat okoz. Az ártalmat szenvedett dolgozóval szemben a munkáltató jelentős összegű kártérítésre kötelezett. Ismeretes a 174 202 magyar lajstromszámú svéd szabadalom', amely más területen keletkezett rezgé- 25 sek csillapítására hidraulikát alkalmaz, hasonló megoldás 171 141 magyar lajstromszámú NDK bejelentésü szabadalmi leírás is. Általában a hidraulikus és a rugós lengéscsillapítók terjedtek el. A rugós megoldást az ipar előnyben részesíti, de a meg- 30 oldások kizárólag spirál- vagy laprugók egyszerű alkalmazását ismeri, ilyenek pl. a légkalapácsok vagy az autóiparban a lengéscsillapítók. A 171 940 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás egy ütve csavarozó gépet ismertet különösen sínrögzítő csavarokhoz, amely csupán nyomatékátvivő szerkezettel van ellátva, de sem zaj-, sem pedig rezgéscsillapítóval nem rendelkezik. A mindenki által ismertté vált légkalapácsok a rezgések, ill. a dolgozóra ható ütések csökkentését a szerszámba épített spirálrugóval párosított pneumatikát használják fel, kevés eredménnyel, mert a dolgozóra ható rezgések a szabványban előírt értéket messze meghaladják. A folyadékcsillapító rendszer általában egy zárt, 45 folyadékkal feltöltött házból áll, amelybe egy dugattyú nyúlik be. A dugattyú egy belső perforált szeleptányérral rendelkezik. A dugattyú a külső erő hatására elmozdul, és a folyadékot a behatoló dugattyú térfogatának megfelelően összenyomja, e komprimálást a perforált szeleptányérok csillapítják. A rezgéscsillapító képesség csökkentése végett szokás a rugókat egymással sorosan vagy párhuzamosan kapcsolva rugórendszerekké összeépíteni. Az ismertetett megoldások közös hátránya, hogy a csavarbehajtás során a dolgozó kezére átadódó rezgés erőssége 384 mm/s, mely jelentősen meghaladja a KGST szabványosítási tervben foglalt határértéket, amely maximálisan 28 mm/s lehet 8 órai 60 munkaidőre vonatkoztatva. A dolgozóra ható káros rezgéstartalmak megelőzését mind ez ideig nem tudták megoldani. A találmányunk azon a felismerésen alapszik, hogy előrefeszített rugósort alkalmazunk, amely- 65 nek legfőbb előnye, hogy a rezgéscsillapítás szempontjából a gumi-, az acélspirál vagy a laprugó rendszerek oly módon való alkalmazása, hogy azok előnyös tulajdonságai összegeződnek és így sokkal nagyobb csillapítást tudnak elérni. Az elvégzett kísérletek eredménye, hogy az általunk kialakított rugós rezgéscsillapító fogantyú szerkezet használatával a kézre ható rezgés erőssége 10,8 mm/s értéket kielégíti, és megakadályozza a rezgésártalom kialakulását. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a rugók mint összekötők szerepelnek a csavarhajtó készülék és egy célszerűen kialakított fogantyúra felszerelt, felhasított acélhenger között. A találmányt egy kiviteli példa kapcsán a rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti csavarbehajtó készülék a rezgéscsillapító fogantyúval elölnézetben. 2. ábra a rezgéscsillapító fogantyú oldalnézetben. 3. ábra a rezgéscsillapító fogantyú metszetben látható. A találmányunk lényege, hogy az 5 csavarbehajtó készülékhez egy célszerűen megtervezett 2 fogantyú tartozik, amelynek tömege (02-4 kg) célszerűen 1,3 kg. A 2 fogantyú fixen vagy rugalmasan csatlakozik az 1 felhasított acélhengerhez, a 2 fogantyú elhelyezése a felhasított 1 acélhengerhez viszonyítva lehet az 1. ábra szerint, de elhelyezhető az 1 felhasított acélhengeren belül, illetve a felhasználás szempontjából a legkedvezőbb szögben, a fogantyú fel van szerelve a szükséges kezelőszervekkel. A felhasított 1 acélhenger tömege 0,7 kg-20 kg-ig terjedhet, előnyösen 3,1 kg, az 1 acélhenger középátmérője (50 m-től-400 m-ig) célszerűen 190 m. Az 1 acélhenger felhasítására azért van szükség, hogy az 5 csavarbehajtó készülék eredeti nyelének helyet adjon, továbbá azért, hogy a munkára való rálátást biztosítsunk. A gyűrű ívszöge: = 285°, mely 190°-tól 360°-ig változhat. A felhasított 1 acélhenger a 3 rugóelemek közbeiktatásával csatlakozik az 5 csavarbehajtó készülékhez. A 4 csavaros szorító alkalmazásával a 3 gumirugók acél laprugók, spirál- vagy huzalrugók is, vagy ezekből alkotott köteg pászma rugót rögzítjük az 1 felhasított acélhengerhez. Találmányunk lényege tehát az, hogy a rezgő gép és a kéz közé egy rugóból és járulékos tömegből (járulékos tehetetlenségi nyomatékből) álló komplexum kerül. Az így kialakult rugó tömeg-rendszer mechanikai csillapítóként működik. A csillapítás nagyságát jelentősen befolyásolja a járulékos tömeg nagysága. A korábbi próbálkozásoknál ezt a tényt nem vették kellően figyelembe, így - bár rugalmas elemet alkalmaztak - a tehetetlen tömeg mellőzése miatt nem volt jelentős a rezgéscsillapítás. A megoldásunkat képező rezgéscsillapító fogantyúnál ezt a hiányosságot kiküszöböltük, a járulékos tehetetlen tömegről gondoskodtunk, és így jelentős rezgéscsillapítást értünk el. A találmányt képező rezgéscsillapító fogantyú alkalmazásával a dolgozóra ható rezgés értéke 2