189189. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azolilalkenonokat vagy -ol-származékokat tartalmazó fungicid és növényi vegetatív növekedését gátló szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 189 189 2 ráháljuk. A további feldolgozást a szokásos módon végezzük. Abban az esetben, ha alumínium-izopropiláttal dolgozunk, hígítószerként előnyösen alkoholokat, így izopropanolt vagy inert szénhidrogéneket, így 5 benzolt használunk. A reakcióhőmérséklet széles határok között változhat, általában 20-120 °C közötti, előnyösen 50-100 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Egy mól (la) általános képletű ketonhoz mintegy 1-2 mól alumínium-izopropilátot 10 használunk. A redukált (I) általános képletü vegyületek izolálásához a felesleges oldószert vákuumban ledesztilláljuk és a keletkezett alumíniumvegyületet hígított kénsavval vagy nátronlúggal elegyítjük. A további feldolgozást a szokásos módon 15 végezzük. Az (I) általános képletű vegyületek réz-kloridkomplexei egyszerű módon előállíthatok a szokásos módszerekkel, például úgy, hogy a réz-kloridot alkoholban, például etanolban oldjuk, hozzáadjuk 20 az (I) általános képletű vegyületet, majd a kapott réz-klorid-komplexet a szokásos módon, például szűréssel elválasztjuk és adott esetben átkristályosítással tisztítjuk. A találmány szerinti szerek befolyásolják a nö- 25 vény metabolizmusát és ezért növénynövekedésszabályozóként is használhatók. A növénynövekedés-szabályozók hatásmódjával kapcsolatban az eddigi tapasztalat az, hogy valamely hatóanyag egy vagy több különböző hatást gyakorolhat a növényre. Az anyagok hatása lényegében függ az alkalmazás időpontjától - a vetőmag vagy a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatva, valamint a növényre vagy annak környezetére felvitt hatóanyag-mennyiségtől és az alkalmazás módjától. A növénynövekedésszabályozók minden esetben a kívánt módon, pozitív értelemben kell, hogy befolyásolják a kultúrnövényeket. Növénynövekedésszabályozó készítményeket alkalmazhatunk például a vegetatív növénynövekedés gátlására. Gazdasági szempontból fontos az ilyen növekedésgátlás többek között a füvek esetében, ahol is a fűnövekedés csökkentése esetén ritkábban kell füvet vágni a díszkertekben, sportpályákon vagy az utak szélén. Ugyancsak fontos a 45 növekedésgátlás gazos és fás növények esetében az utak szélén, távvezetékek mentén, vagy általában olyan helyeken, ahol nem kívánatos az erős növénynövekedés. Olyan esetben is fontos a növekedésszabályozók alkalmazása, amikor a gabona hosszirányú növekedését akarjuk gátolni, ugyanis a szárhossz-csökkenés következtében csökken vagy teljesen megszűnik annak a veszélye, hogy a gabona az aratáskor lehajlik a földre. A növekedésszabályozók a gabo- 55 na esetében továbbá azt is okozzák, hogy megerősödik a szár, ami ugyancsak csökkenti a földrehajlási veszélyt. Növekedésszabályozókkal megrövidített és megerősített szár lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű trágyát használjunk a gabona 60 elfekvésének veszélye nélkül. Számos kultúrnövénynél sűrűbb ültetést tesz lehetővé a vegetatív növekedés gátlása, aminek következtében megnő a talajterület egységére eső termés. Az így kapott kisebb növények előnye, hogy 65 azok könnyebben megmunkálhatok és érlelhetők. Ugyancsak a vegetatív növekedés csökkenésének tudható be, hogy a növekedésgátlók hatására megnő a termelési eredmény, oly módon, hogy a tápanyagok hatására a virágok és a gyümölcsök erősebben fejlődnek, mint a vegetatív növényrészek. A növekedésszabályozók segítségével gyakran elő is segithető a vegetatív növekedés. Ez akkor hasznos, ha az aratás célja a vegetatív növényrészek aratása. A vegetatív növekedés elősegítése azonban gyakran egyúttal emeli a generatív növekedést is, úgyhogy például több vagy nagyobb gyümölcsök képződnek. Néhány esetben úgy is elérhetünk termésnövekedést, hogy befolyásoljuk a növényi anyagcserét, anélkül hogy a vegetatív növekedés észrevehetően megváltozna. Növekedésszabályozók ezen kívül megváltoztathatják a növény összetételét, és ily módon jobb minőségű aratási termékek keletkeznek. Ily módon növelhetjük például a cukorrépa, cukornád, ananász és a citrusz-gyümölcsök cukortartalmát, vagy a szója és a gabona proteintartalmát. Lehetséges például a kívánt anyag, például cukornádban vagy cukorrépában a cukor, lebomlásának késleltetése is az aratás előtt vagy után. Ezen kívül pozitív irányban befolyásolható szekunder növényi anyagok termelése. Példa lehet gumifák latex termelésének stimulálása. A növekedésszabályozók hatására partenokarp gyümölcsök is képződhetnek. Ezen kívül befolyásolhatják a virág nemét, azaz hogy porzós vagy termős virág keletkezzék. Elérhető a pollen sterilitása is, aminek hibridvetőmagvak termelésekor van jelentősége. A növény növekedése közben alkalmazva a növekedésszabályozókat, azt is elérhetjük, hogy apikáldominancia kémiai megszüntetésével megnöveljük az oldalelágazást. Ez olyankor áll érdekünkben, ha meg akarjuk növelni valamely növény dugványainak a számát. De elérhetjük az oldalág növekedésének gátlását is, például a dohánynövényeknél vagy paradicsomnál. A növekedésszabályozók hatása alatt úgy irányítható a növény levélállaga, hogy valamely növény levélhullása egy kívánt időpontban következzék be. Ilyen lombtalanítás akkor válik fontossá, amikor meg akarjuk könnyíteni például a szőlő vagy a gyapot mechanikai aratását, vagy hogy megadott időpontban, a növény átültetésekor csökkenjen a transzspiráció. A növekedésszabályozók alkalmazásával megakadályozhatjuk a túl korai termés- vagy gyümölcshullást. Azt is megtehetjük azonban, hogy a gyümölcs- vagy terméshuliást - például gyümölcsök esetében - a kémiai vékonyítás értelmében bizonyos mértékben elősegítjük. Ily módon elkerülhető a termés mennyiségének egyes növényfajtáknál tapasztalt erős évenkénti ingadozása is. A növekedésszabályozókat arra is alkalmazhatjuk, hogy az aratás időpontjában, kultúrnövények esetében csökkentsük a gyümölcsök leszakitásához szükséges erőt, ily módon lehetővé téve a mechanikai aratást, illetve megkönnyítve a manuális aratást. A növekedésszabályozók segítségével gyorsíthat4
