189173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammóniában dúsított takarmány továbbkezelésére
1 189 173 2 A termés betakarítása - gombák leszedése - után tehát a magas fehérjetartalmú tápanyag darabolás után azonnal is alkalmaható állati takarmányozásra. Az ilyen azonnali felhasználás esetén szárítás nem szükséges. Nagyobb mennyiségű táptalaj esetén, amikor az azonnali felhasználás nem biztosítható, az aprítást szárítás, esetleg őrlés vagy granulálás követheti. Az így nyert dúsított táp különböző kiszerelésben esetleg takarmányízesítők hozzáadásával önálló vagy kiegészítő takarmányként vagy száraz tápként hasznosítható. A találmány szerinti eljárás segítségével a kiindulási anyagban lévő fehérje tartalommal szemben nagyobb emészthető fehérjetartalommal rendelkező végtermék - takarmány - állítható elő. Több ammóniás dúsító berendezés alkalmazása esetén állandóan biztosítható a 24 órán keresztül történő fűtés, amelynek következtében a keletkező hőenergia a dúsító berendezések kéményeinek öszszekötésével elvezethető és hasznosítható. Az így nyert energia pl. talajok, melegágyak, fóliasátrak, állattartó épületek fűtésére vagy melegvíz ellátására hasznosítható. A találmány szerinti eljárás lényeges előnyei tehát úgy foglalhatók össze, hogy az eljárás lehetővé teszi az ismert módon ammóniával dúsított takarmány gombatermesztésre való alkalmazását és ezután azt további, takarmányként való hasznosítására is alkalmazzuk, sőt javított minőségű anyagot kapunk a gombatermesztési lépés után. A dúsítóból nyert anyag enyhén karamell színű, helyenként kissé fémesen csillogó. Szaga enyhén szalmaszag, ammónia és egyéb gázok szaga nem érződik rajta. Nedvességtartalma alacsony, pattanva törik. Vízfelvevő képessége jó. Ezt az anyagot védeni kell a szennyeződéstől. Meg kell óvni a portól, nedvességtől. Erre azért van szükség, hogy a nem kívánt mikroszervezetek nedvesség híján ne találjanak megfelelő táptalajt. Tehát a tárolást lehetőleg fedett helyen, a dúsítóba még be nem került anyagtól jól elkülönítve kell végezni. Az anyagot lehetőleg legfeljebb 3 napig tároljuk, mert a légköri nedvességből esetleg nedvességet vesz fel és a penészgombák megtelepednek rajta. Amennyiben a dúsítóba bálázva lett behelyezve az anyag, azt a gombatermesztéshez fel kell aprítani. Az aprítás nem elengedhetetlen feltétele az eljárásnak, de elmulasztása befolyásolja a gombatermés mennyiségét. A nedvesítés ugyçnis nehezebben megy végbe szálas anyag esetében, mint a szecskázott vagy őrölt szalmánál. További hátrány, hogy a gépi feldolgozást is zavarja a szálas anyag, valamint, hogy rosszabbul tömöríthető, és a gombatenyészetnek az a tulajdonsága, hogy a „birtokba” vett élettér minden apró részét micéliummal igyekszik kitölteni, szintén a gombatermés mennyiségének rovására irható. Nem célszerű azonban' az anyagot túl apró részecskékké aprítani, mert ekkor a szellőzés csökken és így az aeorob szervezetek elszaporodnak a túltömörített anyagban. Az. aprítás tehát 4-5 cm legnagyobb méretű szecskázott szalmától az 1-2 cm hosszúságú, 1-2 mm szélesre szaggatott őrlésig kell, hogy változzon. A nedvesítés többféle módon elvégezhető. Legegyszerűbb, ha az anyagot egy tiszta felületen szétterítve villával forgatjuk és locsoljuk közben. Az aprított növényi anyagot legalább háromszor át kell forgatni és a nedvesítést addig kell fokozni, mig kézi szorítással 1-2 csepp vizet ki tudunk sajtolni belőle. Ajánlatos az így benedvesített anyagot kb. egy fél órára kupacba rakva tárolni és fóliával letakarni, annak érdekében, hogy a nedvességtartalom kiegyenlítődjön. Nagytömegű anyag nedvesítését gépesítve végezhetjük el a legegyszerűbben. Erre a célra számításba jöhet a betonkeverőtől a takarmánykeverőig minden olyan berendezés, amivel egyszerűen és praktikusan elvégezhető ez a művelet. Itt is nagyon fontos, hogy a nedvesítés nagyon rövid idő alatt menjen végbe, a kívánt nedvességtartalom eléréséig, mert a hosszabb ideig tartó nedvesítés során a szalmából kiázó tápanyag vizes oldata kitűnő baktérium tápoldat, ami tönkre teheti az alapanyagot. A fölösleges vizet ezért ajánlatos például rácsos padlón eltávolítani, vagy valamilyen, egyenértékű módon ezt kiküszöbölni. A nedvesítéshez lehetőleg 22-24 °C hőmérsékletű vi/et alkalmazunk. Ez a nedvesített anyag már kitűnő gombatáptalaj. Szívesen tenyészik rajta több gomba és több penészkultúra is. A cél az, hogy csak a tenyészteni és termeszteni kívánt gomba szaporodjon el ezen a táptalajon. Ezért az alapanyaghoz- i termeszteni kívánt gomba oltóanyagán kívül - hozzá kell keverni olyan anyagokat is, amik más gombák növekedését gátolják; továbbá valamely, a termesztett gombának táptalajjal szemben támasztott igényeit pozitív irányba befolyásoló anyagot is. A más gombák növekedését gátló szer például laskagomba esetében a Fundazol 50 WP. Ennek koncentrációja a locsolóvízben 0,001°/. Ilyen anyag alkalmazására különösen fertőzésnek kitett anyag használata esetén van szükség. Növekedést serkentő körülmény, ha a táptalaj pH-értéke be van állítva puffer anyaggal arra a kedvező intervallumra, amely laskagombánál pH 5,5-5,8-nak felel meg. Kedvezőtlen befolyásolják továbbá a micélium fejlődését az ásványisók és a Bi- vitamin. Ha az alapanyagot kézi keveréssel állítjuk elő, a már említett higiéniai követelményeken túlmenően a fenti anyagok egyenletes bekeverésére kell törekedni. Ezt úgy érjük el, hogy az anyagot villával legalább ötször átrázogatva átforgatjuk. A gépi keverés egyenletes jó minőségű keveréket biztosít, amely szennyeződésnek nincs kitéve. A gép teljesen kiküszöböli a fizikai munkát és az adalékanyagok is az előre meghatározott mennyiségben keverhetők be. A bekevert alapanyagot lehetőleg egyenletes nagyságú tartályokba kell tölteni. A tartályok oldalát perforációval kell ellátni'. Az egymástól 5x5 cm-re lévő 1 mm átmérőjű lyukak például megfelelőek erre a célra. Az ilyen lyukakon egyenletesen szellőzik a táptalaj. Ha perforáción kívánunk gombát termeszteni, akkor egymástól 10 x 10 cm-re 5-6 mm átmérőjű lyukakat kell kialakítani a termesztési felületen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
