189157. lajstromszámú szabadalom • Labdaadogató szerkezet
1 189 157 2 A 162 825 számú magyar szabadalmi leírásból ismert olyan pingponglabda adogatógép, amelynek labdatároló edénye, labdaejtőnyílása, labdafészke és állítható rugós ütőszerkezete van, amelyhez a labda pörgését és irányát beállító változtatható, állítószerkezet csatlakozik. A megoldás hiányossága, hogy tengelyekből, feszítőrudakból, kulisszákból és csuklókból felépített bonyolult hajtásátvitelt igényel, továbbá a labda kirepítéséhez - az ütőszerkezet rugójának ismételt megfeszítéséhez - külön hajtóegységre van szükség. A 156 731 számú magyar szabadalmi leírásban olyan megoldást ismertetnek, amelynek labdatároló doboza, bütyköstárcsás, rugós labdaadogató szerkezete, és szabályozható fordulatszámú, ellentétesen forgó, egymáshoz képest elliptikus forgó tárcsa segítségével állíthatóan elrendezett korongokból kialakított labdakirepítő szerve van. A labdaki repítés szempontjából hasonló megoldást ismertet a 4 280 697 számú USA-beli szabadalmi leírás. Ennek a szerkezetnek gumiabronccsal bevont alsó és felső labdakirepítő korongjai vannak, amelyekhez hengeres labdavezető cső csatlakozik. A labdakirepítő korongokat külön villanymotorokkal hajtják meg, amelyek a labdakirepítés sebességének, valamint excentricitásának beállítása céljából vezérlőegységgel vannak összekapcsolva. Hasonló elven működnek a hazánkban is ismert, kiváló minőségű és „nagy tudású” STIGA gyártmányú adogatógépek is. A fenti megoldások hiányossága, hogy versenyzők igényeit is kielégítő labdatovábbítási rendszerük és ennek megfelelő bonyolult hajtásátvitelük következtében előállításuk igen költséges. Az igény azonban, hogy a sportoló közvetlen edzői részvétel nélkül is gyakorolhasson, kezdők esetében - azok viszonylag magas száma miatt - különösen nagy. Ilyen célra viszont az ismert, drága megoldások által biztosított lehetőségekre nincs szükség. A találmánnyal célunk olyan megoldás kifejlesztése, amely egyszerű felépitésű, ennélfogva egyszerűen és gazdaságosan megvalósítható. Célunk továbbá a bonyolult hajtásátvitel kiküszöbölése a labdatovábbítás egyszerű, külön hajtóegységet nem igénylő megoldásával. A kitűzött feladatot olyan labdaadogató szerkezet kialakításával oldottuk meg, amelynek tartóállványon rögzített labdatárolója és hajtóegységgel összekapcsolt adagolóegysége van, amely a tartóállványhoz tartószerkezeten keresztül forgathatóan csatlakozik, és a labdatároló úgy van elrendezve, hogy kivezetőnyílása és az adagolóegység külső kerületi felszíne közötti távolság egy labdaátmérőnél kisebb. A megoldás lényege, hogy az adagolóegységet a találmány szerint fészkestárcsaként alakítottuk ki, amelyet pingpongasztal felszíne, illetve teniszpálya talaja fölött megfelelő magasságban rendeztünk el. A fészkestárcsa korongszerü geometriai test, amelynek kerületi felszínén egy, illetve több, egyetlen labda befogadására alkalmas fészek van kiképezve. A fenti labdaadogató szerkezet a találmány szerint kiegészíthető adogatóegységgel, amelynek vízszintessel szöget bezáró labdatovábbító felülete van. Az adogatóegység a fészkestárcsa alatt úgy van elrendezve, hogy a fészekből a fészkestárcsa adott helyzetében kihulló labda a labdatovábbító felületre érkezzen. A találmány szerint célszerű az adogatóegységet hajtóegységgel összekapcsolt adogatókorongként megvalósítani, amely a tartóállványhoz korongtartón keresztül forgathatóan csatlakozik. A labdatovábbító felület ekkor az adogatókorong kerületi felszíne. Az adogatóegység labdatovábbító felületét célszerű rugalmas és/vagy érdes labdatovábbító réteggel bevonni. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakjait tüntettük fel, vázlatosan : 1. ábra : a találmány szerinti szerkezet legáltalánosabb megvalósítása; 2-3. ábra: az 1. ábra szerinti megoldás labdatovábbító egységgel kiegészített változatai. Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti szerkezet lényegében 2 tartóállványból, 4 fészkestárcsából, annak 6 tartószerkezetéből és 7 labdatárolóból, valamint a rajzon külön nem jelölt hajtócgységből épül fel, amely előnyösen kisteljesítményű villanymotor, és a 4 fészkestárcsa tengelyével van összekapcsolva. A 2 tartóállvány 1 pingpongasztal szélén 3 állványrögzítő segítségével van rögzítve. A 7 labdatároló és a 6 tartószerkezet a 2 tartóállványon állíthatóan van rögzítve. A 4 fészkestárcsa a 6 tartószerkezethez forgathatóan csatlakozik. A 7 labdatároló előnyösen átlátszó merev műanyag cső. Amint a 2. ábrán látható, a találmány szerinti szerkezet kiegészíthető 9 labdatovábbító egységgel, amelynek a vízszintessel szöget bezáró labdatovábbító felülete 10 labdatovábbító réteggel van bevonva. A 9 labdatovábbító egység az 1 pingpongasztabn úgy van elhelyezve, hogy az 5 fészekből kihulló 8 pingponglabda a 10 labdatovábbító rétegre érkezzen, és onnan közelítőleg a szaggatott vonallal jelölt pályán pattanjon tovább. Az adott labda sebessége a 4 fészkestárcsa függőleges irányú helyzetének állításával változtatható. A 3. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a 9 labdatovábbító egység 11 korongként van kialakítva, amelynek tengelye a rajzon külön nem ábrázolt hajtóegységgel van összekapcsolva. A 11 korong az 1 tartóállványon rögzített 13 korongtartón forgathatóan van elrendezve úgy, hogy az 5 fészekből kihulló 8 pingponglabda a 11 korong kerületi felszínére felvitt 12 labdatovábbító rétegre érkezzen. A 11 korongot a hajtóegység - előnyösen villanymotor - viszonylag nagy fordulatszámmal forgatja az ábrán nyíllal jelölt irányban, így a 12 labdatovábbító rétegről lepattanó 8 pingponglabda nagyobb sebességű, úgynevezett „nyesett” labda. A 11 korong helyzetének és forgási sebességének változtatásával módosítható az adott labda íve, sebessége és pörgése. A 10 és 12 labdatovábbító rétegek előnyösen pingpongütő-bevonatból, például szoft-borításból alakíthatók ki. A szerkezet a következőképpen működik : A hajtóegység a 4 fészkestárcsát lassan - mintegy IC fordulat/perc sebességgel - forgatja az 1. ábrán 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
