189155. lajstromszámú szabadalom • Háromdimenziós összehajtható információhordozó
1 189 155 2 A találmány tárgya háromdimenziós összehajtható információhordozó, amely egymással legalább egy élük mentén hajlíthatóan Összekapcsolt négyzetes hasábokból, különösen kockákból van felépítve, amelyek felületén vizuális információ van elhelyezve. Felületükön információt hordozó szabályos testek mozaikszerű összerakás útján vizuális hatást keltő megoldása régóta ismert. Közismert kiviteli alak a klasszikus kockajáték, ahol az ismert, általában 16, 24, vagy 32 kockából álló készlet úgy van kialakítva, hogy a különálló kockák minden egyes felületén egy-egy képtöredék van felrajzolva, vagy matricákon felragasztva. A különálló kockák megfelelőképpen egymás mellé helyezve felső sík felületükön összefüggő képet adnak, ugyanakkor a kockák alsó vízszintes felületén is összefüggő kép jelenik meg, ha az összerakott mozaikot a használó megfordítja. A kockák lapjai számának megfelelően összesen hat összefüggő kép rakható ki. Ennek a régi kirakós kockajátéknak továbbfejlesztése - elsősorban grafikai és reklám célokra - a „Novum Gebrauchsgraphik” című svájci grafikai művészeti folyóirat 1979. 04. 04-i számában publikált négyzethálós műanyagdoboz, amelynek a négyzethálók által meghatározott falakkal elválasztott rekeszeibe egy-egy olyan kocka helyezhető, amelyeknek egyik felületén a felső sorban a hét napjainak két kezdőbetűje, majd a második sortól kezdődően a hónap számjegyekkel írt napjai vannak felírva. Ha az egymást követő napok kockáit a rekeszből kivesszük és azokat megfordítjuk, egyegy képtöredéket kapunk. Ezek a képtöredékek a hónap napjainak fogytával mindjobban kiegészítik egymást, a hó végén pedig összefüggő képet - rendszerint valamilyen művészi reprodukciót, vagy előre nem várt ábrázolást - jelenítenek meg. Ezeknek a megoldásoknak a hiányossága, hogy az információhordozó részeit különálló elemek, kockák alkotják, melyek egyrészt könnyen elkallódhatnak, másrészt alkalmazásuk eredményessége függ a felhasználó intellektusától is, hiszen a különálló kockák gyakorlatilag tetszőleges sorrendben is összerakhatok, esetleg értelmes vizuális eredmény nélkül. A 3 550 310 sz. USA-beli szabadalmi leírás egymáshoz képest hajlítható hasábokból álló elrendezést ismertet, amely legkevesebb hat hasábból van összeállítva. Ennek a kiviteli alaknak az a tulajdonsága, hogy a hasáboknak az őket összekötő zsanérokon át történő áthajtása változó formát eredményez. Ahhoz, hogy számos alak jöhessen létre, legkevesebb hat, de inkább jóval több hasáb szükséges. Az említett megoldás lényeges tulajdonsága, hogy legalább egy zsanérral ellátott hasábéi nem áll merőleges, határos helyzetben egy másik szomszédos zsanérral. Az említett megoldás hiányossága, hogy bár a kockák egymáson, illetve egymáshoz képest szét, illetve elhajíthatok, a változtatás minden esetben tömör mértani testet eredményez, amely egyrészt az emberi szem számára nem nyújt kellő esztétikai élményt, másrészt nem szolgál a figyelemfelkeltés kellő eszközéül. A 2 949 635 számú német közrebocsátási irat hasábokból-, különösen kockákból összeállítható hajtogatható elrendezést, előnyösen játékot ismertet, amely legkevesebb négy hasábból áll, és az a jellegzetessége, hogy minden egyes hasáb derékszögben zsanérokkal össze van kapcsolva a másik két szomszédos hasábbal, ahol a zsanérok a hasábok egymással nem határos merőleges élein vannak elhelyezve. Az adott elrendezés tulajdonsága, hogy a hasábok minden egyes oldala oly módon van képtöredékekkel ellátva, hogy az elrendezés különböző formációiban a képtöredékek különböző, összefüggő képet alkotnak. Ez a megoldás igen jól használható gyermekjátékként; reklámcélokra vagy naptár céljára korlátozott variációszáma miatt nem alkalmazható előnyösen. A 3 201 894 számú USA-beli szabadalmi leírás olyan mértani eszközt ír le, amely hasábokból, előnyösen kockákból van oly módon összeállítva, hogy az egyes kockák, melyek két, illetve három egymással párhuzamos élük mentén vannak mindig a szomszédos kockával behajthatóan összeerősítve, zárt alakzat esetén tömör négyszöghasábot alkotnak, míg teljesen szétnyitott alakzat esetén sakktáblaszerűen helyezkednek el, azaz négy kocka egy kockahelyet fog közre. Hátránya a fenti megoldásnak, hogy az elrendezés csupán a zárt alakzat és a nyitott alakzat közötti pozíciókat veheti fel, azaz variálhatósága igen csekély. A 7 105 569 számú német használati minta ugyancsak olyan, nyolc kockából felépített elrendezést ismertet, ahol négy-négy kocka van egy sorban átlós élei mentén csuklósán, illetve behajthatóan összeerősítve, míg a két középső kocka egy-egy szomszédos, az előzőre merőleges élével ugyancsak össze van erősítve az elsőhöz hasonlóan felépített második négy kockából álló elrendezés középső két kockájának egy-egy szomszédos élével. Az ismertetett kockaelrendezés hiányossága, hogy összehajthatósága csupán egy kockatest és egy téglatest közötti átmeneti alakzatok létrehozását teszi lehetővé. A találmánnyal célom a felsorolt hiányosságok kiküszöbölésével olyan háromdimenziós összehajtható információhordozó létrehozása, amely kialakításából adódóan tetszéá szerinti méretekkel előállítható, utólagosan is tetszőlegesen bővíthető, és az előállítható alakzatok számát az információhordozó felépítése nem korlátozza, ugyanakkor olcsón, egyszerűen, nagy sorozatban gyártható. Találmányom alapja az a felismerés, hogy olyan egymásba hajtható, illeszkedő három vagy többtagú elemeket, például kockát, téglát, egyenlő szárú háromszöget kell egy alaplapon vagy négyzethálós alaplappá összeállítható szelvényeken elhelyezni, amelyeknél a hajtás különféle variációival új alakzatok keletkeznek és ezzel együtt, új, mozaikszerűen összeálló képek válnak láthatóvá, ha az elemek minden egyes oldala vizuális információt, képi vagy szöveges közlést tartalmaz, ugyanakkor az elrendezés nem széteső elemekből, kockákból áll, mint a hasonló elven készülő mesekocka, hanem szervesen összeillő egyetlen szerkezetet alkot. A kitűzött feladatot háromdimenziós összehajtható információhordozóval oldottam meg, amely egymással legalább egy élük mentén behajthatóan összekapcsolt négyzetes hasábokból, különösen kockákból van felépítve, melyek felületükön vizuális információt tartalmaznak. Ezt a találmány értel5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 ?
