189152. lajstromszámú szabadalom • 1,2,4-triazol- és imidazol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás 1,2,4-triazol- és imidazol származékok előállítására

1

. 189 152

2

XIV. táblázat (folytatás)

1 Rí

R.

2,4-diklór-fenil

2,4-diklór-fenil-C2H5

3-(trifluor-metil)-3-(trifluor-metil)i-C4H9

fenil

fenil

2-metoxi-fenil

2-metoxi-fenil

H

2-klór-fenil

4-fluor-fenil

H

3-(trifluor-metil)-4-terc-butil-fenil

n-C4H,

fenil

2-fluor-4-klór-fenil

4-bróm-fenil

i-CjH,

2,3-dimetil-fenil

4-(metil-tio)-fenil-c2h5

2,6-dimetoxi-feni!

4-metoxi-fenil

H

3,4-diklór-fenil

4-metil-fenil

i-C4H,

4-fluor-fenil

4-fluor-fenil

H

op. 114-116*C

XV. táblázat

A (XXIX) általános képletben

r;

r2

R6

Q,

q2

n-G|gH37

n-C6Hu

terc-QH—CHj

H

l-naftil

—CHj

i-C3H7

— CHj

H

4-fenil-fenil

—CHj

terc-C4H,

—ch3

H

4-klór-fenil

—CH,

terc-C4H,

—CHj

H

4-fluor-fenil

—ch3

terc-C4H,

H

—C

H3

4-fluor-fenil

fenil

terc-C4Hç

—ch3

H

4-klór-fenil

fenil

1-C.H,

—ch3

H

2,4-diklór-fenil enil

H

—ch3

H

4-fluor-fenil

4-fluor-fenil

terc-C4H9

—ch3

H

2-metoxi-fenil

2-metoxi-fenil

C2Hs

—ch3

H

3-metil-fenil

3-metil-fenil

i-C4H,

—ch3

H

45. példa

( 1 H-Imidazol-l-il-metil)-fenil-bisz( 2-propoxi)szilán előállítása

A cím szerinti vegyületet úgy állíthatjuk elő, hogy a 36. példában leírt módszert klór-metil(fenil)-bisz(2-propoxi)-szilánra alkalmazzuk, n“ = 1,4971.

NMR spektrum (deutero-kloroform): 1,2 (12H, d, J = 6), 3,6 (2H, s),4,2(2H,szeptett, J = 6), 6,8-7,6 (8H, m).

Hasonló módon állíthatjuk elő a XVI. táblázatban felsorolt vegyületeket.

XVI. táblázat

A (XXX) általános képletben

R'.

R«

Qi

Q,

n-C|aH37

—ch3

H

H

ciktohexil

n-C3H7

H

H

t-naftil

i-C4H,

H

H

4-fenil-fenil

— C2Hj

H

H

4-fluor-fenil

— CHj

—CHj

H

4-fluor-fenil

—CjH,

H

H

4-klór-fenil

—CjH,

H

H

4-klór-fenil

i-C3H7

H

H

2-metoxi-fenil

n-C3H7

—CH,

H

2,3-dimetil-fenil

i-C4H,

H

H

2,4-diklór-fenil

— CHj

H

H

2,4-diklór-fenil-c3h5

H

H

2-metoxi-5-fluor-fenil

í-C3H7

H

H

2,6-dimetoxi«fenil

—CHj

H

H

3,4-diklór-fenil

—CjH,

H

H

3,5-diklór-fenil

n-C4H,

H

H

A találmány szerinti fungicid készítményeket önmagában ismert módon állíthatjuk elő az (I) és (II) általános képletű vegyületekböl. A találmány szerinti készítmények lehetnek porok, granulátumok, szemcsék, oldatok, emulziók, nedvesíthető porok, emulgeálható koncentrátumok stb. Ezek egy részét közvetlenül felhasználhatjuk. A permetezhető készítményeket alkalmas közeggel hígíthatjuk, és így használhatjuk fel permetezéshez, általában hektáronként néhány liter és több száz liter közötti mennyiségben.

A koncentráltabb készítmények elsősorban közbenső termékekként szolgálnak további készítmények előállításához.

A találmány szerinti készítmények általában

1-95 súly% hatóanyagot/hatóanyagokat és legalább egy felületaktív anyagot tartalmaznak 0,1-20 súly % mennyiségben és/vagy legalább egy közömbös, szilárd vagy folyékony hígítószert tartalmaznak 5-99 súly% mennyiségben.

Közelebbről, az egyes találmány szerinti készítményformák hozzávetőleg az alábbi mennyiségű alkotórészeket tartalmazzák :

!

Hatóanyag

mennyisége

Hígítószer(ek)

súlyszázalék

Felületaktív

anyagok

Nedvesíthető porok

20-90

0-74

1-10

Olajos szuszpenziók, emulziók,

oldatok (az emulgeálható

koncentrátumokkal együtt)

5-50

40-95

0-15

Vizes szuszpenziók

10-50

40-84

1-20

Porok

1-25

70-99

0-5

Granulátumok és szemcsék

1-95

5-99

0-15

Koncentrált készítmények

90-95

5-10

0,1-2

Természetesen a hatóanyag a megadottnál kisebb vagy nagyobb koncentrációban is jelen lehet, a felhasználástól és az illető vegyület fizikai tulajdonságaitól függően. Néha szükség van arra, hogy a felületaktív anyag nagyobb mennyiségben legyen jelen a hatóanyaghoz képest. Ilyenkor a készítmény eleve többet tartalmaz a felületaktív anyagból vagy a felhasználás előtt keverik hozzá a további felületaktív anyagot.

A szokásosan alkalmazható szilárd hígítószereket a következő kézikönyv ismerteti: Watkins és munkatársai, Handbook of Insecticide Dust Diluents and Carriers, 2. kiadás, Dorland Books, Caldwell, New Jersey. A nedvszívóbb hígítószerek a nedvesíthető poroknál előnyösebbek, a nagyobb sűrűségű hígítószerek pedig a porokhoz.

A szokásosan alkalmazható folyékony hígítószereket és oldószereket az alábbi munka ismerteti: Marsden, Solvents Guide, 2. kiadás, Interscience, New York, 1950.

A szuszpenziós koncentrátumoknál előnyös a 0,1% alatti oldhatóság. Az oldat koncentrátumoknál előnyös, ha 0 °C-on nem következik be a fázisok elkülönülése.

A felületaktív anyagokat és azok ajánlott alkalmazásait a következő kézikönyvek tárgyalják: McCutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annual, MC Publishing Corp., Ridgewood, New Jersey; Sisley és Wood, Encyclopedia of Surface Active

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

23