189149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-aril-piperazinamidok előállítására

1 189 149 2 N-(2,6-dimetil-4-nitro-fenil)-tetrahidro-3,3- dimetil-3H-oxazolo-[3,4-a]pirazin-7(8H)-acetamid, olajos maradékként (122. intermedier); N-(2,6-diklór-fenil)-tetrahidro-3,3-dimetil-3H- oxazolo[3,4-a]pirazin-7(8H)-acetamid, olajos ma­radékként (123. intermedier); valamint N-(2-klór-6-metil-fenil)-tetrahidro-3,3-dimetil- 3H-oxazolo[3,4-a]pirazin-7(8H)-acetamid, olajos maradékként (124. intermedier). 33. Példa 23,8 rész N-(2,6-diklór-fenil)-hexahidro-3,3- dimetil-l-oxo-imidazo[l,5-a]pirazin-7(8H)-acet­­amid és 256 rész 0,5 N sósavoldat elegyét 2 órán át keverjük és refluxáltatjuk. A reakcióelegyet éjsza­kán át szobahőmérsékletre hűtjük, majd lúgosítást és kisózást végzünk nátrium-karbonáttal. A termé­ket triklór-metánnal extraháljuk. Az extraktumot szűrjük, a szűrletet szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot acetonitrilbőí kristályosítva 13,6 rész (64%) 3-(amino-karbonil)-N-(2,6-diklór-fenil)­­piperazin-1 -acetamidot - o. p. : 180,4-182,8 °C - kapunk (125. intermedier). Ugyanezzel a hirolízissel a megfelelő imida­­zo[l,5-a]pirazinokból kiindulva a következő, (XLVII) általános képletű vegyületeket állítjuk még elő : Inter­medier X aril o. p. •c 126 co—nhch3 2,6-(CHj)2^C„Hj­-127 co—nh2 2,6-(CHj)2 C6Hj 190,1 128 co—NHCH(CHj)2 2,6-(CHj)-C6Hj­-129 CO—NHCH(CHj)2 2,6-Cl2—C0Hj—-130 co—nhch2-ch2oh 2,6-CIí-QHj—-131 co—NHCHj 2,6-Cl2—C6Hj— 167,6 132 co—nh2 2,4,6-(CHj)j C6H2-133 co—nh2 2,6-[CH(CH,)2]2 C6Hj-134 co—NHCHj 2-C1-6-CH,—C6Hj— 146,2 135 co—nh2 2-CHj-6-C2H5—C6Hj—-136 CO—NHCHj 2,6-(CHj)2, 4-N02—C6H2 203,2 137 CO—NHCHj 2,4,6-(CHj)j C6Hj 202,3 138 co—nh2 2-CONH2—C6H4-139 CO—NHCHj 2-COCHj—C6H4—-140 co—nh2 2-COOCHj—C6H4—-141 CO—NHCHj 2-CHj, 4-N02—C6Hj—-142 CO—NHCHj 5-Cl-2-CHj—C6Hj— 132,6 143 • CO—NHCHj 2-OCHj—C6Hj— 169,9 34. Példa 8,5 rész N-(5-fluor-2-metil-fenil)-tetrahidro-3,3- dimetil-3H-oxazolo-[3,4-a]pirazin-7-(8H)-acet­­amid és 105,6 rész 0,5 N sósavoldat elegyét 2 órán át keverjük és refluxáltatjuk. A reakcióelegyet szo­bahőmérsékletre hűtjük, majd lúgosítást és kisózást végzünk nátrium-karbonáttal. A terméket triklór­­metánnal extraháljuk, az extraktumot vízzel mos­suk, majd szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A mara­dékot szilikagélen oszlopkromatografálással tisztít­juk, eluensként triklór-metán és metanol (85 : 15 térfogat) ammóniával telített elegyét használjuk. A tiszta frakciókat összegyűjtjük és az eluenst elpá­roljuk. A maradékot diizopropil-éterben triturál­­juk. A terméket kiszűrve és megszárítva 4,4 rész (59,4%) N-(5-fluor-2-metil-fenil)-3-(hidroxi-metil)­­piperazin-1 -acetamidot - o. p. : 127,7 °C - kapunk (145. intermedier). Ugyanezzel a hidrolízissel, a megfelelő oxazo­­lo[3,4-a]pirazinokból kiindulva előállítunk még: N-(2,6-dimetil-4-nitro-fenil)-3-(hidroxi-metil)­­piperazin-1-acetamidot, o. p. : 161,8 °C (146. inter­medier) ; N-(2,6-diklór-fenil)-3-(hidroxi-metil)-piperazin-1-acetamidot, o. p.: 117,2 °C (147. intermedier); valamint N-(2-klór-6-metil-fenil)-3-(hidroxi-metil)-pipe­­razin-12-acetamidot, o. p.: 116,3 °C (148. interme­dier). Bj A célvegyületek előállítása 35. Példa 4,56 rész N-(2,6-dimetil-fenil)-3-(metil-amino­­karbonil)-piperazin-l-acetamid, 3,2 rész nátrium­karbonát és 36 rész N,N-dimetil-formamid elegyé­hez keverés közben 6,7 rész 1,l’-bisz(4-fluor-fenil)-4-jód-butánt adunk. A reakcióelegyet egy órán át 75 °C-on keverjük, majd lehűtjük és 400 rész vízre öntjük. A kivált csapadékot kiszűrjük és 360 rész diklór-metánban feloldjuk. Az oldatot 100 rész víz­zel mossuk, majd szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot 2-propanolban sósavas addíciós sóvá alakítjuk. A reakcióelegyet bepároljuk és az olajos maradékot háromszor szuszpendáljuk dietil-éter­­ben. Az oldószert dekantáljuk és a maradékot ace­­tonitrillel egy órán át állni hagyjuk. A szilárd csa­padékot kiszűrjük és meleg acetonitrillel mossuk, majd megszárítjuk. így 7,44 rész (79,8%) 4-[4,4- bisz(4-fluor-fenil)-butil]-N-(2,6-dimetil-fenil)-3- (metil-amino-karbonil)-piperazin-1 -acetamid-só­­sav-(l :2)-at - o. p. : 228,1 °C - kapunk (1. vegyület). Ugyanezzel az N-alkilezési eljárással, a megfele­lő, ekvivalens mennyiségű kiindulási anyagokból a (XLVIII) és (XLIX) általános képletű vegyületeket állítjuk még elő: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 17

Next

/
Thumbnails
Contents