189131. lajstromszámú szabadalom • Hidastraktorokra és címerezőgépekre szerelhető sorkivágógép, főleg közbevetett és apaterület nélküli hibridkukorica-vetőmag előállítások apasorainak kivágására
1 .189 131. 2 A találmány a hibridkukorica-vetőmag előállításokban használatos hidastraktorokra és címerezőgépekre szerelhető apasor kivágógépre vonatkozik, mellyel a közbevetett és az apaterület nélküli hibridkukorica-vetőmag előállítások apasorait lehet kivágni. Amint ismeretes, a vetőmagkukorica előállításban a kukorica fejlett állapotában a kukorica anyasorok cimereinek eltávolítását hidastraktorokkal, un. címerezőgépekkel végzik, melyek a kukoricasorok között és azok fölött haladnak munkavégzés közben. A találmány feladata, hogy a csak kukorica címerezési munkákra használt hidastraktorokkal és címerezőgépekkel a találmány tárgyát képező berendezést a címerezési időszakon kívül is üzemeltetni lehessen, így az igen drága önjáró, magasépítésü gépek éves kihasználtsága megsokszorozható. A találmány feladata továbbá, hogy az előnyösen kialakított apasorkivágó gép az anyanövény sorok közé fél sortávolságra vetett apasorokat megbízhatóan kivágja, s a növényeket a sorközökben elfektesse. Amint ismeretes a hibridkukorica-vetőmag előállítása - sok hasonlósága mellett - bizonyos fokig eltér, nagyobb és körültekintőbb munkát igényel, mint az árukukorica-termesztés. A hibridkükorica-vetőmag vetése, az anya- és apasorok váltakozása miatt alapvetően különbözik az árukukorica vetésétől. Mivel a címer tömegesen hullat virágport és egy-egy apasor virágpora több anyasort is megtermékenyít, a gyakorlatban az anya- és apasorok aránya 2:1, vagy 3:1, elrendezése pedig 4 : 2, 6 : 3 vagy 8 : 3, 8 : 4, illetve 12:4. Az apasorok számát megszabja az is, hogy az elvirágzás, tehát a megtermékenyítés után, az apasorok kivágásához a vetőmagelőállító üzemnek milyen járvaszecskázógép áll rendelkezésére. Legalább annyi apasort kell elvetni, hogy a járvaszecskázógép az anyasorok megsértése nélkül tudja kivágni az apasorokat, mert egyébként ezt a munkát kézzel kellene elvégezni, ami a munkaerőhelyzet miatt ma már elképzelhetetlen. Ezért terjed nehezen az a kétségtelenül jónak mondható módszer, amikor az anyasorok közé is vetnek 1-1 apasort, fél sortávolságra. Ez a módszer különösen hasznos lenne abban az esetben, amikor az anyasorok száma 6, 8 vagy ennél több, mert ilyenkor az apasoroktól legtávolabb eső anyanövények megtermékenyülése nem mindig tökéletes. Mint ismeretes, ezt a közbevetéses módszert - ott ahol a kézimunkaerő-helyzet megengedi (pl. Jugoszlávia) - kiterjedten alkalmazzák. A hibridkukorica-vetőmag termesztésben ismeretes továbbá az ún. apaterület nélküli, vagy „0” apasoros előállítás is. Az apaterület nélküli hibridkukorica-vetőmag előállításoknál a beporzást végző apasorokat minden második anyasor közé, fél sortávolságra vetik. Az 1. ábrán feltüntetett közbevetéses módszerek - anyasorok közé vetett apasorok 12 : 4, 8 :4, illetve 8 : 3 anya-apa elrendezési arány esetén - előnyei a következők :- a közbevetett apasorok területtöbbletet nem igényelnek,-javul a megtermékenyítés, így várhatóan nagyobb lesz a termés,- gazdaságos előállítási mód. A 2. ábrán vázolt apaterület nélküli, vagy „0” apás hibridkukorica-vetőmag előállítás előnyei :- az anyasorok közé vetett apasorok területtöbbletet nem igényelnek, külön területet nem foglalnak el, az anyanövények így teljes területen vethetők el, tehát a területkihasználás 100%-os,- adott területen 8 : 4 és 6 : 3 anya-apa arányú előállításoknál ugyanazon a területen 50%-kai, 8 : 3 arányú előállítás esetén 37,5%-kal több termés várható a területkihasználás révén,- a megtermékenyülés javul,- a keskeny sorokban megfelelő sűrűséggel elhelyezett növényállomány gyorsan beárnyékolja a talajt, csökkenti a nedvesség elpárolgását, ezzel gátolja a gyomnövények csírázását és növekedését,- gazdaságos előállítási mód. Az apasorokat - miután azok hibái megtermékenyítették az anyanövényeket - időben el kell távolítani. Mint ismeretes, az apasorokat önjáró (3-4 soros) szecskázógépekkel távolítják el, vágják ki. A közbevetéses és az apaterület nélküli előállítások fél sortávolságra vetett apasorait csak hidastraktorokra vagy címerezőgépekre szerelt apasorkivágó géppel lehet eltávolítani, melyek alkalmasak arra, hogy a kivágást fejlett anyanövény állomány esetében végezzék úgy, hogy a kukoricasorok fölött, a sorközökben haladnak. Címerezőgépekre szerelt apasorkivágó gépek ismeretesek, ilyenek például a Békéscsabai Mezőgép Vállalat által gyártott HKC-06 címerezőgépre szerelt forgókéses apasorkivágó adapter, valamint a W. F. LARSON Inc. Box 1967 Plainview, Texas, USA által gyártott VERSA TRAC címerezőgépre szerelhető VERSA 4200 típusú apasorkivágó gép. Az említett apasorkivágó gépek működési elve a következő. A menesztőszerkezetként felhasznált hidastraktorról, vagy címerezőgéprőí az apasorok vonalában a talajtól kb. 30 cm magasságban felfüggesztett, hidromotor által meghajtott, vízszintesen elhelyezett forgókések vágják ki az apasorokat. A forgókéses apasor kivágás hátrányai a következők- a forgókések által kivágott apanövények részben a mellettük lévő anyasorokra esnek, a forgókések nem fektetik el az apanövényeket a sorközökben az anyasorokkal párhuzamosan, így az anyanövények betakarítása esetén az anyanövények az apanövényekkel keveredhetnek, mivel a betakarítógép csőtörő adaptere az apanövényeket is felszedheti, vagy azokat a gép előtt összetúrja,- a tökéletes vágáshoz szükséges kerületi sebesség kb. 65 m/sec, a 70-76 cm-es sorközökben alkalmazható forgókés átmérője kb. 0,4 m, így a meghajtást végző hidromotorok üzemi fordulatszáma kb. 3000 1/min. Az állandóan magas üzemi fordulatszám az alkalmazott fogaskerekes hidromotorok élettartamát csökkenti, továbbá a hidromotorok nagy folyadéknyelése miatt nagyobb névleges folyadékáramú szivattyúval vagy szivattyúkkal kell azokat üzemeltetni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 ?
