189128. lajstromszámú szabadalom • Fluifdizációs tüzelőberendezés, valamint eljárás a hamu hűtésére

1 189 128 2 A találmány fluidizációs tüzelőberendezés hamu­hűtővel az örvényrétegből elvezetett hamu hűtésé­re, ahol a hamuhűtő beömlőfenékkel és hőcserélő­felületekkel van ellátva. A fluidizációs tüzelőberendezéseknél a hamuhü­­tő vagy szabadbeömlésű hűtőként vagy örvényréte­ges, illetve fluidizációs hűtőként van kialakítva. Ezek a hamuhűtők azonban gazdaságosan csak egy bizonyos terheléstartományban tudnak működni. A fluidizációs tüzelésnél a hamuhűtő szempont­jából két üzemi állapotot kell megkülönböztetni. Az egyik üzemi állapot azonos terhelésű folyama­tos üzem. Ekkor hosszabb üzemidő alatt konstans örvény réteg magasságot kell betartani. Eközben keletkező hamumennyiséget az örvényrétegből el kell vonni és elszállítás előtt a hamuhűtőben le kell hűteni. A másik üzemmód terheléscsökkenéskor következik be, amikor is a fluidizációs égőkamrá­ból az örvényréteg anyagának egy részét elvonják. Ez az üzemmód a folyamatos üzemmódtól abban különbözik, hogy viszonylag rövid idő alatt na­gyobb hamumennyiséget kell elvonni és lehűteni. Ez a hamumennyiség a folyamatos üzem közben keletkező hamumennyiség többszöröse lehet. Ezt a nagyobb hamumennyiséget is le kell tudni hűteni, illetve át kell tudni vezetni a hamuhűtőn. A találmány feladata a hamuhűtő költségét és energia igényét a lehető legkisebb értéken tartani és olyan hűtőt létesíteni, amely mindkét üzemmódban gazdaságosan tud működni. A találmány szerint a kitűzött feladatot a beveze­tőben említett típusú fluidizációs tüzelőberendezés­nél úgy oldjuk meg, hogy a hamuhűtő lezárható, a fluidizációs közeg számára szolgáló bevezetőcsővel van ellátva, amely megközelítően a fluidizációs égőkamrában lévő örvényréteg szintjén van és a hamuhűtő a fluidizációs égőkamrával túlfolyócsö­vek révén össze van kötve és a hőcserélőfelületek a hamuhűtőben legalább részben alacsonyabban vannak elrendezve, mint a túlfolyócsövek. Ezzel a berendezéssel olyan üzem valósítható meg, hogy a fluidizációs tüzelőberendezés folyamatos üzeme esetén a fluidizációs közegnek a hamuhűtőbe törté­nő beáramlása leállítható és a hamu szabadon öm­lik a tüztérből a hamuhűtőbe a hőcserélőfelületek­re, viszont a tüzelés terheléscsökkenésekor a hamu­hűtőben a hamu fluidizációs közeg bevezetésével fluidizálásra kerül. A találmány szerint ugyanaz a hamuhütő sza­­badömléses hűtőként és fluidizációs hűtőként üze­meltethető. Terheléscsökkenéses üzemmódban a fluidizációs hűtés kerül alkalmazásra, amely lehető­vé teszi a nagy hőátadási tényezők révén még elfo­gadható hamuhütő nagyság alkalmazását. Folya­matos üzem esetén a hamuhűtő szabadátömléses hűtőként alkalmazható, amikor viszont a hűtéshez szükséges energia minimális értéken tartható. A találmány szerint célszerűen a túlfolyócsövek az örvényréteg beömlőfeneke fölött vannak elhe­lyezve olyan magasságban, mint amilyen a minimá­lis terheléskor beálló örvényréteg magasság. A hamuhűtő felső csatlakozása a fluidizációs égőkamrával az örvényréteg fölött lezárható csa­torna révén össze van kötve. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a fluidizációs tüzelőberendezés hossz­­metszete hamuhűtővel, amely a találmány szerint fluidizációs hűtőként van üzemeltetve. A 2. ábra az 1. ábra szerinti fluidizációs tüzelőbe­rendezés, ahol azonban a hamuhűtő szabadátömlé­ses hűtőként van kialakítva. A fluidizációs tüzelőberendezés részben ábrázolt 1 fluidizációs égőkamrával rendelkezik, amelyben 3 beömlőfenék fölött 2 örvényréteg helyezkedik el. A fludizációs közegként szolgáló égési levegőt 4 légszekrényen keresztül vezetjük be és a 3 beömlő­fenéken lévő nyílásokon keresztül fúvatjuk a 2 ör­vényrétegbe. Az 1 fludizációs égőkamrához nem ábrázolt hevítőkazán csatlakozik, amelyben fűtőfe­lületek vannak elrendezve. További fűtőfelületek lehetnek a 2 örvényrétegben és az 1 fluidizációs égőkamra szabad terében a 2 örvényréteg fölött elhelyezve. A fluidizációs égőkamra oldalfalai hű­tött csövekből készíthetők. Az égetéskor keletkező hamut a 2 örvényrétegből elszívjuk és 5 hamuhűtőbe vezetjük. Az 5 hamuhü­tő 6 elszívócsővel van ellátva, amelyben kihordó­szervként 7 cellás kerék van elrendezve. A hamu­ban lévő hőt 8 hőcserélőfelülettel vonjuk el, amely csőkötegként kialakítva az 5 hamuhűtőben van elhelyezve. Az 5 hamuhűtő 9 bevezetőcsö felett a fluidizációs közeg számára 10 beömlőfenékkel rendelkezik. A 9 bevezetőcsőben 11 zárócsappantyú van elrendezve, amellyel a fluidizációs közeg beáramlása szabaddá tehető vagy lezárható. Fluidizációs közegként leve­gőt alkalmazunk. Az 5 hamuhütő felső oldala 12 csatorna révén az 1 fluidizációs égőkamrával van összekötve. A 12 csatornában 13 zárócsappantyú van elrendezve. Az 5 hamuhütő megközelítőleg azonos szinten van, mint ahol a fluidizációs égőkamrában a 2 örvényréteg elhelyezkedik. Amellett az 5 hamuhütő 10 beömlőfeneke célszerűen valamivel mélyebben fekszik, mint a 2 örvényréteg 3 beömlőfeneke. Az 5 hamuhütő a 2 örvényréteggel egy vagy több 14 túlfolyócsövön keresztül össze van kötve. Ezen 14 túlfolyócsöveken keresztül áramlik a 2 örvényré­tegből a hamu az 5 hamuhütőbe. A 14 túlfolyócsö­vek az 1 fluidizációs égőkamra falában a 3 beömlő­fenék fölött olyan magasságban vannak elrendez­ve, amely magasság kisebb, mint a fluidizációs égő­kamrában a 2 örvényréteg magassága a legkisebb terhelésnél. A 8 hőcserélő felületek legalább egy része a 14 túlfolyócsövek belépési helye alatt he­lyezkedik el az 5 hamuhütőben. A 2. ábra szerint az 5 hamuhűtőt folyamatos fluidizációs tüzeléses üzemben, mint szabadátömléses hűtőt alkalmaz­zuk. Ebből a célból a 9 bevezetőcsőben a 11 záró­csappantyút zárjuk, és így ezen az úton fluidizáló közeg nem áramlik. Ugyancsak lezárjuk a 12 csa­tornában az 5 hamuhűtő és az 1 fluidizációs égő­kamra közötti 13 zárócsappantyút. A folyamatos fluidizációs tüzelés során keletkező hamumennyi­ség szabad átömléssel jut az 5 hamuhűtő 8 hőcseré­lő felületeire és ott kialakul a hamu hordalékkúp. Itt a hamu a kívánt hőmérsékletre hűl, majd a 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents