189120. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felvonók fékezésének vezérlésére

1 189 120 _ 2 i Dl és D3 távolságainak értékeiből egy minden emeletre érvényes DO középértéket képezünk és tárolunk. A RAM2 fékúttáblázatban SF fékutakat, vala­* r c mint az ezekhez rendelt, a fékezés kezdetekor mert sebességi értékeket tároljuk külön-külön mindkét menetirányban. A RAM2 fékúttáblázatot az első­ként végrehajtott fékezés alkalmával képezzük, ahol a fellépő fékútból és a hozzá tartozó sebesség­ből kiindulva további értékpárokat képezünk. Ez 10 oly módon történik, hogy a mért sebesség például 75-125% tartományában az elsőként mért fékútból levezetett és a sebességgel növekvő fékutakat szá­mítunk ki és tárolunk. A 6 felvonófülke további menetei után ezeket a SF fékutakat a ténylegesen 15 fellépő fékutakkal összehasonlítjuk és eltérés esetén korrigáljuk. A 6 felvonófülke RAM2 fékúttáblázat alkalma­zásához szükséges sebességét az alábbi módon kap- „n juk: Röviddel a fékezés kezdete előtt - ez a 2. ábrán a I számmal jelölt pont - megmérjük a 26 impulzus­adó által keltett két impulzus közötti időt és annak reciprokát képezzük. Ezt a felvonó pillanatnyi se­bességének megfelelő értéket járulékos szűrés után a C4 sebességregiszterbe töltjük. A 26 impulzusadó impulzusainak időbeni távolságát például a T óra­jelgenerátor impulzusainak számlálásaival mérhet­jük, ahol a 26 impulzusadó első, a mérési parancs lehívása után fellépő impulzusa a CPU mikropro­cesszor egy további számlálóját indítja és a követ­kező impulzus ezt a számlálót leállítja. Mivel a súrlódási viszonyok nagy valószínűség­gel nem azonosak a 14 felvonóakna teljes hosszá­­ban, megtörténhet, hogy meghatározott sebesség- b nél a ténylegesen fellépő fékút az egyes emeleteken eltér. Ez ahhoz vezethet, hogy egy már többszörö­sen korrigált pontos értékeket tartalmazó RAM2 fékúttáblázat az átlagostól eltérő súrlódási viszo­nyokkal rendelkező emeleteken hamissá válik. Ezáltal a 6 felvonófülke megállási pontossága a többi emeleten ugyancsak romlik, úgyhogy a szük­séges korrekciókat ismételten el kellene végezni. Ennek elkerülésére a RAM2 fékúttáblázatban tá­rolt SF fékutat a RAM3 emeletkorrekciós táblázat- 45 ban emeletekre és menetirányra vonatkoztatva tá­rolt ks korrekciós értékkel kiegészítjük. A ks kor­rekciós értéket oly módon képezzük, hogy aszerint, hogy eltérő súrlódási viszonyokkal rendelkező emeletnél fellépő fékúthiba pozitív vagy negatív, a ks korrekciós értéket egy-egy útimpulzussal növel­jük vagy csökkentjük, mindenesetre egy maximális értéket túl nem lépve. A felvonóberendezés első üzembehelyezésekor Cg egy úgynevezett tanulómenet során meghatározzuk a 6 felvonófülke pozícióit és a Cl szelektorba Írjuk. További menetek során feltöltjük a RAM1 távol­ságtáblázatot, RAM2 fékúttáblázatot és RAM3 emeletkorrekciós táblázatot, amíg a tárolt értékek kielégítő pontosságot mutatnak. Az ily módon be- 0 állított és előkészített berendezés működését az 1. és 2. ábra alapján ismertetjük a fékezési időpont kezdetének meghatározásához: Tegyük fel, hogy a 6 felvonófülke indítóutasítást kap, és a Eli emeletről megindul lefelé. Az Eil emelet negyedik M4 jelölése mellett történő elha­­ladtakor a Cl szelektor az E10 emeletre kapcsoló­dik. Erre a 16 vezérlőberendezés sorra vizsgálja a SP1-SP12 emeleti jelfogókkal összekötött bemene­téit, aholis például az E10 emeletre szóló hívást talál és a hozzárendelt emeletszámot beírja a C2 célemeletregiszterbe. A 6 felvonófülke mozgása alatt a 16 vezérlőberendezés 26 impulzusadóval összekötött bemenete aktiválódik és a 16 vezérlőbe­rendezés folyamatosan kiszámítja a pillanatnyi se­bességet. Egy lényegesen már nem változó érték elérésekor ezt az értéket a fent leírtak szerint beírja a C4 sebességregiszterbe. Ezt követően indul a fé­kezési időpont kezdetét meghatározó program, amelynek során legelőször SFi induló fékutat számí­tunk ki a képlet alapján, ahol Ss névleges út a RAM 1 távol­ságtáblázatban tárolt első és második Dl, D2 tá­volságokból határozható meg a következő össze­függés alapján: A Ss névleges út annak az útnak felel meg, amelyet a 6 felvonófülkének az első Ml jelöléstől a pontos megállási helyzetig, azaz a 2. ábra III számmal jelölt pontjáig még meg kell tennie. Ha a 6 felvonó­­fülke először érint egy emeletet, akkor a Ss névleges út a példaképpen választott Dl = 2xD2 arány ese­tén a Ss = DO+ s 4 összefüggés alapján számítható ki. Utolsó M12 emelet esetén, vagy olyan emeletnél, amelyen a 6 felvonófülke még egyszer sem haladt keresztül és ezért a D2 távolság értéke nem ismeretes, a Ss névleges utat a példaképpen választott D1 = 2xD2 arány esetén az összefüggés alapján számítjuk ki. A Dl, D2 távolság, a DO középérték lehívása a RAM1 távolságtáblázatból, valamint a ks korrek­ciós érték lehívása a RAM3 emeletkorrekciós táb­lázatból a Cl szelektorban tárolt emeletszámhoz hozzárendelt címen és a 16 vezérlőberendezés meg­felelő bemenetén lekérdezett menetirány figyelem­­bevételével történik. A SF fékút lekérdezése a RAM2 fékúttáblázatból a C4 sebességregiszterben tárolt sebességértéktől, valamint a 6 felvonófülke menetirányától függő címen történik. A számítás elvégzése után a SFi induló fékút érté­két tároljuk és aktiváljuk a 16 vezérlőberendezés 15 mágneskapcsolóval összekötött bemenetét. A E10 emelet első Ml jelölése, azaz mágnese által előidé­zett első jelváltozás fellépésekor a C3 útszámláló tartalmát a 26 impulzusadó impulzusaitól függően növeljük. A C3 útszámláló tartalmát folyamatosan összehasonlítjuk a kiszámított SFi induló fékút érté­kével. A két érték azonossága, valamint megállási 5

Next

/
Thumbnails
Contents