189106. lajstromszámú szabadalom • Csatlakozó erősáramú kábelekhez, valamint eljárás erősáramú kábelvégek ellátására a fenti csatlakozóval

1 189 106 2 belső felületén előónozott. A 9. ábrán kábelvégeket összekötő 100 csatlakozónak két 102 hüvelye van, melyek egyike fém 104 betéttel rendelkezik. A 104 betét belső felülete forraszanyagból készült 106 for­raszbevonattal van ellátva. A 104 betét a 102 hü­velyben forgathatóan van szerelve. Mint a 10. áb­rán látható, a 104 betét körtől eltérő keresztmetsze­tű. Ez lehetővé teszi, hogy a 100 csatlakozó körtől eltérő keresztmetszetű kábelek esetén is, különösen szektorokra bontott erősáramú kábelek esetében is alkalmazható. A 9. és 10. ábrán látható csatlakozó lényeges jellemzője, hogy a 104 betét forgathatóan van elhe­lyezve. Ez lehetővé teszi, hogy a 104 betétet és a 16 csupaszított kábelvéget összeigazítsuk és a kábelvé­get előre behelyezzük a 104 betétbe. Ha a 104 betét nem forgatható, a csatlakozás esetleg nem jöhet létre, mivel a 100 csatlakozó egyik 18 hüvelyébe már behelyeztük az egyik 16 csupaszított kábelvé­get és abban rögzítettük. Ezután az első csatlakozás után a 100 csatlakozó többé nem forgatható, és gyakran a másik kábel, illetve 16 csupaszított ká­belvég sem forgatható. A találmány szerinti csatlakozó különböző kivi­teli alakjainak jellemzői önmagukban vagy kombi­nálva is alkalmazhatók. Például a 104 betét, a nyo­mást kifejtő eszközök, a tekercselt 96 réteg és a 48 kémlelőnyílások külön-külön vagy egyetlen csatla­kozón is kialakíthatók, illetve elhelyezhetők, amely csatlakozó úgy kábelvégelzáró csatlakozó, mint összekötő csatlakozó lehet. A találmány szerinti csatlakozó előállításához szükséges alkatrészek készlet alakjában is előállít­hatok. így például egy ilyen készlet tartalmazhatja az előónozott hüvelyt a benne elhelyezett forrasz­anyag tömbbel, vagy a forraszanyag tömböt külön is mellékelhetjük a készletben. A készlet továbbá különböző méretű forraszanyag tömböt tartalmaz­hat az eltérő méretű kábeleknek megfelelően. A készletben adható ezen kívül fémszalag tekercs a csupaszított kábelvég körbetekercseléséhez, ad­hatók különböző méretű és alakú betétek, valamint a kábelvéget a hüvelyben rögzítő rögzítőelemek. A hüvely zárt vége tartományában elhelyezett válaszlap lehet:- a hüvely fala önmaga, lásd 1A ábrán,- szerelt válaszlap, mint a 46 válaszlap a 2. áb­rán,- maga a dugattyú. Ez utóbbi alátámasztására gondoljunk olyan ká­beleket összekötő csatlakozóra, amelyben nincs kü­lön 46 válaszlap elhelyezve, mint a 2. ábrán, hanem a nyomást kifejtő eszköz egy 82 rugó, amely a hüvelyekben elhelyezkedő egy-egy dugattyú belső falán fekszik fel. A találmány szerinti eljárást a következő példák segítségével magyarázzuk részletesebben. 1. példa 1A ábrán látható kábelvégelzáró csatlakozót 6061 típusú alumínium ötvözetből gyártott 115 mm hosszú csőből állítunk elő, amelynek egyik végét laposra sajtoljuk és ezzel egy kb. 50-60 mm hosszú 18 hüvelyt alakítunk ki. A 18 hüvely belső átmérője 14 mm, míg külső átmérőja 19 mm. A 18 hüvely belső felületét kb. 0,13 mm vastagságban forraszanyaggal előónozzuk, valamint a 18 hüvely zárt 20 végébe 16 g forraszanyagot 28 forraszanyag tömbként elhelyezünk. Az említett 10 csatlakozót 16 mm2 keresztmet­szetű többvezetékű alumíniumkábel csatlakoztatá­sára használjuk, melynek során annak 16 csupaszí­tott kábelvégét 18 hüvely zárt 20 vége felé toljuk, miközben a 28 forraszanyag tömböt megolvaszt­juk. Az említett alumíniumkábel másik végét hagyo­mányos krimp csatlakozással láttuk el. A szerelt kábelt ezután húzószilárdsági vizsgálatnak vetettük alá, melynek során a roppantott csatlakozás szét­esett, míg a találmány szerinti csatlakozó hibátlan maradt. 2. példa Vezetékek összekötésére alkalmas 42 csatlako­zót, mely a 2. ábrán látható és csupán a 48 kémlelő­nyílást hagytuk el róla, kb. 120 mm hosszú, 6061 típusú alumínium ötvözetből készült csőből alakí­tunk ki. A cső belső átmérője 14 mm, külső átmérő­je 19 mm. 12,7 mm vastagságú hengeres elemet a cső középső részébe sajtolunk, miáltal két 44 hü­velyt alakítunk ki, melyek mindegyikét forrasz­anyaggal előónozunk. Az azonos forraszanyagból készült, 16 g súlyú 28 forraszanyag tömböket a 44 hüvelyek zárt végébe helyezzük el. Egy első 16 mm2 keresztmetszetű alumíniumkábelt az egyik 44 hü­velybe tolunk, annak zárt vége felé, miközben a benne lévő 28 forraszanyag tömböt megolvasztjuk. Ezután egy második, ugyancsak 16 mm2 kereszt­metszetű alumíniumkábelt csatlakoztatunk a 42 csatlakozó másik 44 hüvelyébe, azaz a 16 csupaszí­tott kábelvéget a 44 hüvely zárt vége felé nyomjuk, miközben az abban lévő 28 forraszanyag tömböt megolvasztjuk. 3. példa Az első és második példában leírt módon létre­hozunk egy kábelvégelzáró csatlakozást és egy ká­belösszekötő csatlakozást, csupán a felhasznált többvezetős alumíniumkábel keresztmetszete 500 mm2, és a kábelvégelzáró csatlakozó és az ösz­­szekötő csatlakozó értelemszerűen nagyobb. Az így elkészített csatlakozásokon hőterhelési vizsgálatot végezünk, amelynél a melegítési periódus 4 óráig tart, majd 2 óra szünetet tartunk, és a kábelen 1100 Amper áramot engedünk át, mellyel maximum 130 C hőmérsékletet érünk el minden egyes perió­dusban. Az említett tesztet három hétig végeztük, és a találmány szerinti csatlakozók kiállták a pró­bát annyiban, hogy a csatlakozók hőmérsékletnö­­vekedése gyakorlatilag azonos volt az erősáramú kábel hőmérsékletnövekedésével. A fent elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy a találmány szerinti csatlakozó az ismert mű­szaki megoldásokhoz képest jelentős előnyökkel rendelkezik; az erősáramú kábelvégek ilyen csatla­kozókkal való ellátására vonatkozó eljárás bizton­i i 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents