189058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háztartási szennyvizek aerob és/vagy anaerob lebontása útján keletkezett iszapok víztelentésére

3 189 058 4 szennyezésekkel oldhatatlan sókat képez és így az oldott anyagok számottevő része is koagulálódik és/ vagy kicsapódik. Előnyös, ha az említett vegyszerek­kel a leírt módon kezelt iszaphoz valamely az olajos­zsíros anyagok adszorbeálására és így a még jelenlévő emulziók megbontására is képes nagyfelületű adszor­­bens anyagot, például duzzasztott perlitet, koksz­őrleményt vagy szénport keverünk, akkor ez könnyen adszorbeálja felületén az említett zsírokat és a vegy­szeres kezeléssel módosított egyéb lebegő szennyezé­seket, valamint a nagyobb molekulájú oldott anyago­kat is; így a szilárd részecskék nemcsak könnyen ülc­­píthetőkké válnak, hanem kedvezőbb felületi tulaj­donságaik folytán nem kötnek meg a felületükön vi­zet, ami szintén megkönnyíti a vizes fázistól való elkü­lönítésüket. Az iszapnak az említett vegyszerekkel és adott eset­ben adszorbenssel történő kezelésével elért kedvező hatást a találmány szerinti eljárásban még azzal is elősegítjük, hogy az iszaphoz az említett vegyszeres kezelés után vagy azt megelőzően - önmagában is­mert módon - flokkulálószert is adunk. Flokkuláló­­szerként a találmány szerinti eljárásban különösen vízben oldódó, 100 000 feletti, előnyösen 2-3 millió molakulasúlyú nem-ionos vagy kationos polimert, vagy anionos és kationos csoportot tartalmazó kopo­­limer elektrolitot alkalmazunk ; erre a célra elsősor­ban poliakrilamidok, poliakrílsavak, akrilamid-akril­­sav-kopolimerek, akril-savak trietanol-aminnal el­­szappanosított termékeinek polimerjeí, hidrolizált ke­ményítőszármazékok szulfát- és foszfátsói és módosí­tott karboximelil-cellulóz-származékok jönnek tekin­tetbe. A találmány szerinti eljárásban az iszap kezelésére alkalmazott műveleteknek, a pH-érték kalcium- vagy magnéziumoxiddal vagy -hidroxiddal történő beállí­tásának, a formaldehid és/vagy dimetilol-karbamid hozzákeverésének, a flokkulálószer és adott esetben az adszorbens hozzáadásának a sorrendje az iszap minőségétől és a technológiai körülményektől függő­en változtatható is. Az eljárás első lépéseként többnyi­re a pH-értéket állítjuk be, hozzákeverjük a formalde­hidet és/vagy dimetilol-karbamidot, majd szükséghez képest az adszorbenst, végül keveréssel történő kondi­cionálás után a flokkulálószert adjuk az iszaphoz és ülepedni hagyjuk az így leválasztott szilárd részeket; egyes esetekben azonban célszerű lehet legelőször a flokkulálószert adni az 1-2 % szárazanyagtartalomra hígított iszaphoz, majd ezután állítani be a pH-értéket és keverni hozzá a formaldehidet és/vagy dimetilol­­karbamidot. ilyenkora kezdetben kivált flokkulumok is elősegítik a vegyszer hatására képződő csapadék tömörülését és így külön adszorbens hozzákeverése mellőzhető is lehet. Ugyancsak az iszap fajtájától vagy konzisztenciájától függően mellőzhető lehet az említett kezdeti hígításí művelet is és adott esetben felcserélhető a pH-beállítás és a formaldehid-hozzá­keverés sorrendje is. Függ az iszap minőségétől a hozzáadandó formaldehid, illetőleg dimetilol-karba­mid és a flokkulálószer legkedvezőbb mennyisége is. A formaldehidet és/vagy dimetilol-karbamidot általá­ban 50 g/m3 és 5000 g/m3 közötti, a flokkulálószert pedig 20 g/m3 és 500 g/m3 közötti mennyiségben al­kalmazzuk; az adott iszap esetében legkedvezőbb mennyiségeket célszerű esetenkint, kis méretű előkí­­sérletben meghatározni. Az eljárás során alkalmazott adalékok (például kal­­cium-hidroxid, formaldehid, adszorbens, flokkuláló­szer) hozzáadásakor általában bizonyos idő kívána­tos ahhoz, hogy az illető adalék hatása teljes mérték­ben érvényesüljön. Ezért célszerű, ha az egyes adalék hozzáadása után néhány, például 1-15 percig tartó keveréssel kondicionáljuk a keveréket. A flokkuláló­szer hozzáadása után azonban célszerű ügyelni arra, hogy az iszap túlságosan élénk keverése vagy egyéb számottevő nyíró hatásnak való kitétele már a lazán kötött flokkulumok újbóli szétesését eredményezheti és ezt az irreverzíbilis folyamatot csak újabb flokkulá­lószer hozzáadásával lehetne ellensúlyozni. Ezért - különösen, ha a flokkulálószert az eljárás elején adjuk az iszaphoz-, ezt követően már csak kíméletes keve­rést alkalmazzunk az említett hátrányos következ­mény elkerülése érdekében. A flokkulálószer nyíró igénybevételt lehetőleg kerülő hozzáadása oly módon is történhet, hogy az iszapot csúszdára visszük és a vékony rétegben lefelé csúszó iszapra rápermetezzük a flokkulálószer vizes oldatát. Az iszapnak a találmány szerinti víztelenítése le­folytatható folytonos eljárással is ; ebben az esetben az iszapot egy hosszabb, keverőlapátokkal felszerelt cső­vezetéken keresztül vezetjük megfelelő sebességgel egy ülepítőtartályba, miközben az említett adalékokat a csővezeték különböző helyein vezetjük oldat alakjá­ban az iszaphoz, amelyet az egyes hozzávezetések közötti cső-szakaszokban keveréssel kondicionálunk. Célszerű figyelembe venni azt is, hogy az iszaphoz adagolt vegyszerek, nevezetesen a formaldehid és/ vagy dimetilol-karbamid, valamint a flokkulálószer és az iszapban jelenlevő kolloidos-emulziós rendszer komponensei közötti reakció létrejötte szempontjából előnyös, ha az iszap hígítása meghaladja az úgyneve­zett kompressziós zónahatárnak megfelelő hígítást fo­kot. A kompressziós zónahatárnál nagyobb koncent­rációjú rendszerekben ugyanis a rendszer diszperciós részei különböző helyeken egymáshoz kapcsolódva lazán kötött összefüggő rendszert képeznek, ami aka­dályozza a kemikáliák szabad mozgását a közegben és ezáltal gátolja ezeknek a felületi molekulákkal való érintkezését is. Kolloidális rendszereknél ez a komp­­ressziós zónahatár már viszonylag alacsony, 2-5 %-os szárazanyag-tartalomnál van ezért ha a kezelendő iszap szárazanyag-tartalma ezt az értéket meghaladja, célszerű az iszapot közönséges vízzel például 1-2 % szárazanyag-tartalomig hígítani. A fentiek értelmében tehát a találmány olyan új eljárás a háztartási és egyéb szerves szennyezéseket tartalmazó szennyvizek aerob és/vagy anaerob lebon­tása útján keletkezett iszapok víztelenítésére vegysze­res kezelés Ca- vagy Mgoxid.-hidroxid, formaldehid és/vagy metilezett karbamid és polimerflokkulálósze­­rtk alkalmazásával, amelynek során az adott esetben 1- 2 % szárazanyag-tartalomra hígított iszap pH-érté­­két kalcium- vagy magnézium-oxid vagy -hidroxid hozzáadása útján 10 és 12 közöttire állítjuk be és ezt követően vagy ezt megelőzően 50-5000 g/m3 formal­dehidet és/vagy dimetilol-karbamidot, valamint 20-500 g/m3 polimer vagy kopolimcr elektrolit flok­­k jlálószert keverünk az iszaphoz, célszerűen 100 000 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents