189029. lajstromszámú szabadalom • Botkormány különösen digitális számítógéphez
1 189 029 2 A találmány szerinti botkormány (joystick), különösen digitális számítógép képernyőjén megjelenített cursorának mozgatására, amelynek háza, a házba billenthetően befogott és abból kinyúló karja, valamint a házban, a karnak a házba benyúló vége által működtetett kapcsolói vannak. Ezeket a botkormányokat elsősorban képernyőn megjelenített számítógépes játékokhoz használják valamilyen jel vagy alak, gyűjtőnéven: cursor mozgatásának vezérlésére, irányítására. Ezek a botkormányok általában négy irányban képesek a cursor mozgását vezérelni, nevezetesen vertikális irányban felfelé és lefelé, valamint horizontális irányban jobbra és balra. A botkormányok általában alkalmasak egyszerre két, egy vertikális és egy horizontális irány egyidejű kapcsolására. Ezeknek a funkcióknak megfelelően, a hagyományosan készített botkormányok négy kapcsolót tartalmaznak, amelyeket a botkormány karjának egy a kapcsolókat magába foglaló házba benyúló vége működteti. Ezeknek a botkormányoknak a karja a házhoz képest billenthető. Ennek a kétdimenziós billentő mozgásnak a biztosítására a kar a házba egy gömbcsukló segítségével van felfüggesztve. A karnak egy középső alaphelyzete van, amely állásban egyik kapcsoló sincs működtetett helyzetben. Ennek az alaphelyzetnek a biztosítására a kart középső helyzetbe állító rugókat alkalmaznak. Azt találtuk, hogy ezek az ismert felépítésű botkormányok több hátránnyal rendelkeznek. Egyik hátrány az, hogy a kapcsolók általában mikrokapcsolók, amelyek viszonylag költséges alkatrészek. További hátrány az, hogy a botkormány karja gömbcsuklós felfüggesztésű, amely egyrészről bonyolult szerkezeti kialakítású, másrészről viszonylag hamar kikopik, sérülékeny. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan botkormány kidolgozását, amelynek felépítése jóval egyszerűbb a hagyományos botkormányok felépítéséhez képest, ugyanakkor megbízható működésű, és a játék közbeni intenzív rángatásnak is tartósan jól ellenáll. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt botkormánnyal a találmány szerint azáltal értük el, hogy a kapcsolót egyrészről a karnak a házba benyúló végén kialakított mozgó érintkező, másrészről négy, egy négyzet oldalai helyén, egymástól szigeteken elrendezett rugólap alkotja. Ezzel a találmány szerinti megoldással a mikrokapcsolók elhagyhatók, és az érintkezés az egyes rugólapok, illetve a kar végén kialakított mozgó érintkező között jön létre. A találmány szerint továbbá a kar billenthető befogását egy hengeres gumigyűrű alkotja, amely a karra szorosan fel van húzva, és külső palástja a házhoz van rögzítve. A hengeres gumigyűrűvel történő felfüggesztéssel elértük azt, hogy a felfüggesztés helyén egymáshoz képest súrlódó alkatrész nincs. A kar elmozdulását a gumigyűrű rugalmassága biztosítja. További előnye ennek a megoldásnak az, hogy maga a gumigyűrű biztosítja a kar középső alaphelyzetét, így külön alaphelyzetbe visszaállító rugókról gondoskodni nem kell. A találmány szerinti botkormány egy előnyös kiviteli alakja szerint a mozgó érintkező egy fémtárcsa. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a féntárcsa egyszerre két rugólappal is képes érintkezni; ily módon biztosítható az a követelmény, hogy egyszerre egy vertikális és egy horizontális mozgatás együttesen kapcsolható. Az árambevezetéí a fémtárcsához a billenési pont közelében bevezetett rugalmas vezeték csatlakoztatásával történhet. A fémtárcsa elektromos csatlakoztatásának egy másik lehetséges módja, hogy a gumigyűrű villamosán vezető gumiból van, amellyel a fémtárcsa villamosán össze van kötve. Tekintettel arra, hegy a kar elmozdulása a billenési pont közelében a "egkisebb, a rugalmas vezetéknek ezen a helyen tö ténő csatlakoztatása azzal az előnnyel jár, hogy maga a rugalmas vezeték minimális mozgatásnak van kitéve; ily módon annak meghibásodási valósz nűsége minimális. Ez a rugalmas vezeték is elhagyható abban az esetben, ha a kart felfüggesztő gumigyűrű villamosán vezető gumiból van kialakíva. A találmány szerint maguk a rugólapok egy négyzet csúcsaiban levő tartóbakokra vannak szigeteken rögzítve, és a bakok a ház belső felületére ve nnak szerelve, vagy azzal egybefüggően kialakítva. Ez a kialakítás rendkívüli módon leegyszerűsíti a találmány szerinti botkormány kialakítását, különösen akkor, amikor a bakok a házzal egybefüggően vannak kialakítva. Annak érdekében, hogy a találmány szerinti botkormány karja tengelyirányba ne mozdulhasson el, illetve ne eshessen ki, a találmány szerint a gumigyűrű helyén a karon egy horony van kialakítva. A találmány szerinti botkormányt az alábbiakban a mellékelt rajzon bemutatott kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti botkormány oldalirányú metszetét mutatja részben kitörve, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt Á — A nézet, amelyen a rugólapok elrendezése látható. Az 1. ábrán látható találmány szerinti botkormány két félrészből áll : úgymint az 1 házból, valamint a 3 karból. Az 1 ház felülről zárt, amelyet alulról egy 2 fenéklap zár le, amely például csavarozással rögzíthető a házhoz. A 3 kar, amely részben e'törve látható az 1. ábrán, egy hengeres 4 gumigyűrű segítségével van az 1 házhoz rögzítve. A hengeres 4 gumigyűrű külső palástjával az 1 házban kiképzett 7 nyílásba illeszkedik szorosan, amely 7 nyílást alulról egy kiugró 5 váll zár le. Ez egyben meghelyezi a 4 gumigyűrűt, összeszerelés után a 4 gumigyűrűt egy utólag felcsavarozott 8 zárólap tartja meg a 7 nyílásban. A 4 gumigyűrű belső palástja a 3 karon kiképzett 6 horonyba illeszledik. A 3 karnak az 1 házba benyúló végén fémből levő 9 mozgóérintkező van kialakítva. Ez a 9 nozgóérintkező a 3 karhoz vagy egy tengelyirányú csavarral van rögzítve, vagy a 3 karral egybefüggően van kialakítva. Ez utóbbi esetben gondoskodni kell arról, hogy a 4 gumigyűrű a nagyobb átmérőjű 9 mozgóérintkező fölött, annak rugalmasságánál 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
