189028. lajstromszámú szabadalom • Folyadékelvezető berendezés
1 189 028 2 A találmány folyadékelvezetö berendezés túlnyomás alatt álló szennyvizek összegyűjtésére és recipiens vagy más rendeltetési helyre való továbbításra, amely gerincvezetéket és legalább egy mellékágat tartalmaz. A szennyvízelvezetésben az utóbbi évtizedekben merőben új lehetőségek tárultak fel. A gravitációs csatornázás évezredes fejlődése először a századforduló környékén hozott újat: az elektromosság világméretű térhódítása és a gépgyártás fejlődése lehetővé tette a megbízható szennyvízátemelést. A szennyvíz elvesztett helyzeti energiáját ezáltal vissza lehetett nyerni, vagy éppen fokozni, a gravitációs elvezetés először mentesült bizonyos mértékig a magassági kötöttségektől. Megjelentek a szennyvízelvezetés célvezetékei is, amelyek többnyire már a túlságosan mélyre került gravitációs csatorna szennyvizét juttatják a további rácsatlakozás igénye, lehetősége és most már kötött hosszszelvény nélkül a tisztítótelepre. A gravitációs csatornázás fejlődésének ez. az eseménye előre vetítette és technikailag megalapozta a kizárólag mesterséges energiával működő szennyvízelvezető rendszerek megjelenését. A mesterséges energiát felhasználó rendszerek nem váltják fel a gravitációsokat, alternatívát jelentenek csupán. A megfelelően alkalmazott új rendszerek beruházási költsége és komplex gazdasági hatékonysága is kedvezőbb az elődeiknél. A következő főbb körülmények indokolták az új fajta szennyvízelvezetést :-A csatornaépítések iránti igény nagymértékű megnövekedése a csatornázás elavulása vagy hiánya miatt.- A gazdaság fejlődését egyik előfeltételének, az infrastruktúra fejlődésének meg kell előznie.- A környezetvédelem előtérbe helyezi a szennyvíztisztítást és annak regionális centralizálását.- Egyre gyakoribb a nem, vagy csak nagyon költségesen csatornázható területek beépítése.- A vízellátás általánossá válásával a ritkán lakott területen is jelentős mennyiségű szennyvíz keletkezik.- Az üdülőterületek csatornázásának hatékonysága az időszakos használat miatt, családi házas beépítésű lakóterületeknél is kedvezőtlenebb.- Valamennyi terület gravitációs csatornázása rendszerint csak nagyösszegű beruházással (a főgyűjtő megépítése) lenne elkezdhető, a mesterséges energiával működő csatornarendszerek beruházása sokkal jobban szakaszolható, a kényszerű provizóriumok (szikkasztás, kihordás) helyett a csatornarendszer első szakasza megépítésének is van pénzügyi realitása. A szennyvízcsatornázás ma ismert főbb lehetőségei: gravitációs rendszerek:- átemelés nélkül- átemeléssel nyomás alatti rendszerek:- alacsony nyomású, aprítás nélkül- alacsony nyomású, aprítással- magas nyomású vákuumos rendszerek:- fekete-szürke- szétválasztás nélkül vegyes rendszerek:- nyomás alatti és vákuumos- gravitációs és meslerséges'energiával működő. Nyomás alatti szennyvízelvezetésre két főbb ismert megoldás létezik. Az egyik az USA-ban kifejlesztett LPS (Low Presure Sewer) rendszer, míg a másik az NSZK-ból származó Zander-féle csatornahálózat. Az LPS rendszer műszaki lényege, hogy a szennyvizet fogyasztókként gyűjtik össze, és aprító szivattyúval közös nyomócsőhálózat útján juttatják a befogadóba vagy szennyvíztelepre. A csővezetékek öntisztulása érdekében azokat a meglévő szennyvízterhelésre hidraulikailag méretezik. A német elgondolás szerint a szennyvizet ugyancsak fogyasztókként gyűjtik össze, de aprítás nélkül szivattyúzzák bele a nyomócsővezeték hálózatba. A csőhálózatot empirikusan méretezik, és a lerakódások és eltömődések elkerülésére (sűrített levegővel üzemelő) öblítő állomásokat telepítenek. A sűrített levegő oxigénnel látja el a vizet, azt turbulálja és áramlási sebességét nyomásával szabályozza. Az LPS jellegű rendszer hátránya, hogy a csatornaközmü fogyasztóinak köre a megépítés után jelentősen már nem bővíthető. Ezzel szemben a német megoldás azért kedvezőtlen, mert az öblítéshez erre a célra külön telepített és folyamatos üzemeltetést igénylő állomások szükségesek. Hátrány továbbá, hogy amennyiben az elvezető hálózat létesítésekor a fogyasztóknak még csak egy szűkebb köre alakult ki, akkor nincs benne elegendő szennyvíz az öblítési folyamat lejátszódásához. Ily módon a hosszú ún. „tartózkodási idő” miatt a szennyvíz az alkalmazott levegőztetés ellenére is berothad. A találmány célja a gravitációs csatornázásnak olyan műszaki alternatíváját kifejleszteni, amely gravitációs rendszerben nem vagy csak drágán és késedelemmel megvalósítható közcsatornázási feladatok megoldását teszi lehetővé. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy kombinált víz-levegő öblítő átemelőt kell a csatornamű üzemébe beépíteni. A közcsatorna hálózat ily módon továbbfejleszthető a fogyasztói kör bővülésének bármely időszakában. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
