189016. lajstromszámú szabadalom • Hermetikus fermentáló vagy kondicionáló telep, különösen biogáz előállítására és/vagy tárolására
1 189 016 2 I 48 takarószoknya a 47 tartóköteleken kívül van elhelyezve. Az 1., 2. ábrán látható, hogy a 4 reaktor felett, az 1 takaró teljes hosszában 29 gerinctartócső helyezkedik el. Ezt hossza mentén távközökkel elhelyezkedő 3 tartóoszlopok, valamint 3a kereszttartók hordozzák. A 3 tartóoszlopok - ezt a 11. ábrán szemléltetjük — 23 alátámasztócsövekből és azok felső végébe betolható 23a állítható toldatokból állnak. A 23a állítható toldatokban 23b furatok vannak, s ezekbe illeszthető a 23 alátámasztócsőben lévő 23c rögzítőcsap. Ily módon lehet a 3 tartóoszlop magasságát változtatni. A 3 tartóoszlopok egyébként a süllyeszett 4 tárolómedence - reaktor — 26 betonágyában kiképzett üregekbe — ezeket nem ábrázoltuk - állíthatók, ilyenkor a 23 alátámasztócsövek alsó vége lezárt. Amennyiben felszíni tárolómedencéről van szó, akkor a 6, illetve 11. ábrán látható 23d merevítőtalpakkal ellátott 23 alátámasztócsöveket alkalmazzuk, melyek a 4 tárolómedence fenekére állíthatók. Ez a megoldás biztosítja, hogy a 4 tárolómedence gépi úton történő ürítéséhez a 23 alátámasztócsöveket el lehet távolítani. A 4 reaktor, illetve tárolómedence befelé lejtő 4a széllel van ellátva, mint ez a 2. ábrán látható. Ugyanezen ábrán mutatjuk be a 4 tárolómedence aljába süllyesztett 5 perforált műanyagcsöveket, valamint a 6a négyzetes kifolyócsatornákat. Ezek funkcióját majd a 13. és 14. ábrával kapcsolatban magyarázzuk el. A 3. ábra jobboldalán a 48 takarószoknya mechanikus zárókészülékkel van tömítve. Ezt a 15. ábrán részletesebben mutatjuk és magyarázzuk. A 48 takarószoknya alsó szegélyének hermetikus lezárásáról a 4 reaktor kerülete mentén körbefutó 28 rugalmas gumikötél gondoskodik, amely a 26 betonágyba beépített 24 alsó sínben fekszik fel, s a 27 felső sín útján van a helyén rögzítve. A 27 felső sínre a 30 nyomókarba erősített 32 nyomótaggal lehet nyomóerőt kifejteni a 34 menetes rúd, illetve a rajta elhelyezkedő 35 szorítóanya segítségével. A 30 nyomótag másik vége a 33 rúd csuklópontjához kapcsolódik, s ily módon fordulhat el. A 33 rúd és a 34 menetes rúd a 31 beágyazott lábak útján van a 26 betonágyhoz erősítve. A 32 nyomótag és a 27 felső sín közvetítésével nyomást gyakorolva a 28 rugalmas kötélre — amely célszerűen körkeresztmetszetű és anyaga gumi - az teljes hosszában deformálódik és hermetikus zárást biztosító módon rászorul a 48 takarószoknyára. A 27 felső sín és a 24 alsó sín profilja a 28 rugalmas kötél keresztmetszetét követi. A 15. ábrán látható fém zárószerkezet helyett pneumatikus vagy hidraulikus zárókészüléket is alkalmazhatunk. Egy lehetséges kiviteli alakot a 16-20. ábrákon mutatunk be. A pneumatikus zárószerkezet részére mindenek előtt ki kell alakítani a 26 betonágy szélén körbefutó 50 alakos üreget. Erre a célra szolgál a 20. ábrán látható 51 alakos műanyagcső, amely hajlékony, de nem íáguló. Ezt a hajlékony 51 alakos műanyagcsövet elhelyezzük a megfelelő helyre, ezt követően nyomás alá helyezzük, majd körülbetonozzuk. Az 51 alakos műanyagcső tehát itt tulajdonképpen a zsaluzat szerepét tölti be, amely a 26 betonágy megkötése után a nyomás megszüntetésével eltávolítható az 50 alakos üregből. Az 50 alakos üregben visszamarad az 52 műanyag védőszalag, amelyet az 51 alakos műanyagcsővel együtt helyeztünk be és amely a 48 takarószoknyának az 50 alakos üregben lévő részét, annak felületét védi. A 17. ábra mutatja, hogy az 50 alakos üregbe való behelyezése után a 48 takarószoknya 48a alsó széle vissza van hajtva, majd a 48b hegesztéssel rögzítve (lásd 18. ábrát). Hegesztés előtt behelyezzük a hajlékony 53 műanyag nyomócsövet, melynek átmérője valamivel nagyobb, mint az 50 alakos üreg átmérője (lásd 19. ábrát). Az így beszerelt 48 takarószoknyát ezek után úgy tömítjük, hogy az 53 műanyag nyomócsövet nyomás alá helyezzük. A nyomás történhet levegővel vagy — célszerűen fagyálló - folyadékkal. A nyomás a 48 takarószoknyának az 50 alakos üreg és az 53 műanyag nyomócső között lévő részét az 50 alakos üreg falához préseli és ezáltal megbízható, műszerrel is ellenőrizhető zárást biztosít. Természetesen a 4 reaktorban lévő és az 1 takaróra ható nyomást ebben az esetben is a 47 tartókötelek viselik. A 48 takarószoknya szélessége kicsiny — legfeljebb 20 cm — ezért a rá ható erő is igen kicsi. A pneumatikus lezárás a mechanikus zárószerkezethez képest olcsó, az 51 alakos műanyagcső a zsaluzáshoz ismételten felhasználható. További előnye, hogy az 53 műanyag nyomócsőből a nyomást kiengedve, az 1 takaró könnyen lebontható. Az 1 takaró anyagával szemben támasztott követelményeket a mindenkori igénybevétel módja határozza meg. Biogázfejlesztő telep esetén az 1 takaró alatt fejlődő gáznyomás természetesen erőt fejt ki az 1 takaróra. Ez a nyomás azonban legfeljebb 0,03 bar lehet. Ezen értékkel számolva négyzetméterenként kb. 300 kg erő terheli az 1 takarót, amely erőt egyrészt az 1 takaróba beépitett textilanyagnak, másrészt a 47 tartóköteleknek kell elviselniök. Amint már az 1. és 2. ábrával kapcsolatban említettük, a 4 reaktor 2 gázterében 29 gerinctartócső helyezkedik el. Ennek kialakítását a 8. és 9. ábrán magyarázzuk el. A 29 gerinctartóső palástja 15 perforációval, azaz nyílásokkal van ellátva. Ezeknek - mint később látni fogjuk - az a szerepük, hogy rajtuk 'keresztül jut el a folyadék a 4 tárolómedencében lévő 9 biomasszára, a fermentáció gyorsítása érdekében (lásd a 13. ábrát is). A 29 gerinctartócsőre van erősítve a 36 fordítókar, amely arra szolgál, hogy a 29 gerinctartócsövet hossztengelye körül bizonyos szögben elforgathassuk. A 36 fordítókar alsó végén 37 állítóív található, melyben 38 furatok vannak kialakítva. A 37 állítóív alatt helyezkedik el a 39 furattal ellátott 40 rögzítőbak, amely a 26 betonágyba van rögzítve. A 38 furatok egyikén, illetve a 39 furaton átdugott - nem ábrázolt - csap segítségével lehet állítani és rögzíteni a 29 gerinctartócső szöghelyzetét. Erre azért van szükség, hogy a folyadék kilocsolásának helyét időnként változtatni lehessen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
