189004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolószerkezet álló helyzetű előregyártott vasbeton lemezelem vasbeton testhez való hajlításmerev és vízzáró csatlakozására
1 189 004 2 A találmány álló helyzetű előregyártóit vasbeton lemezelemek másik vasbetontesthez, pl. vasbetonszerkezethez vagy vasbetonelemhez való vízzáró és hajlításmerev csatlakoztatására szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek során a lemezelem és vasbetontest között azokba bebetonozott szerelvények, valamint kötőelemek segítségével erőátadó mechanikai kapcsolatot hozunk létre, és a szerelvények és kötőelemek környezetét utószilárduló, megszilárdult állapotában vízzáró anyaggal töltjük ki. A találmány tárgyát képezik az eljárás foganatosítására szolgáló kapcsolószerkezetek is. Az előregyártóit vasbetoneiemes építési módszereket a magasépítésben évtizedek óla elterjedten alkalmazzák, de egyre jobban tért hódítanak a mélyépítés területén is, inert a rendelkezésre álló munkaerő csökkenésével előtérbe kerülnek a korszerűbb, termelékenyebb építési rendszerek, ami együtt jár a telepített üzemi munkák részarányának jelentős növelésével, és a helyszíni élőmunka-ráfordítás minimálisra csökkentésével. Az üzemi körülmények között előállított vasbetonelemek minősége lényegesen jobb, mint a helyszínen betonozott vasbetonszerkezeteké, problémát jeleni azonban közöttük a kapcsolatok kialakítása mind erőlani, mind - ha ez követelmény — vízzárósági szempontból. Eisösorban ezzel magyarázható az előregyártott vasbetonelemeknek kisebb mértékű elterjedtsége a mélyépítés területén. Függőleges síkú előregyártóit vasbelonelemek között, a függőleges illeszkedő síkok mentén vízzárósági igényeket is kielégítő a 163 338. számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett ragasztott kapcsolat, amelyet vassal erősített epoxigyantahabarcs alkalmazásával hoznak létre. A 176 238. számú magyar szabadalmi leírás szerint pedig vízszintes feszílőrudakkal összefogott, előregyártott vasbetonelemek közötti hézagokban injektálással kitöltött, hornyokba feszülő gumitömlő biztosítja a vízzárást. A fenti megoldásokkal létesített építményekkel szerzett tapasztalatok mind erőtani, mind vízzárósági szempontból kifejezetten kedvezőek. A medenceszerű műtárgyak építése során előfordul, hogy az előregyártóit vasbeton falelemek közötti hézagokat utószilárduló anyaggal (pl. kavicsbeton, cementhabarcs) töltik ki, és a falszerkczeleket utólag feszítik meg. A dobozszerű műtárgyak előregyártóit falszerkezetei az esetek döntő többségében monolit vasbeton fenéklemezhez csatlakoznak, rendszerint sarokmereven, ritkábban csuklósán. A 178.773 számú magyar szabadalmi leírás szerint mélyépítési lemezszerkezetek előregyártóit elemei között, egyoldali hozzáférés mellett is létesíthető erőtanilag és vízzáróság szempontjából is megfelelő kapcsolat. A gyakorlatban általában víztároló medencék fenéklemezei készülnek a 178 773 számú magyar szabadalmi leírás szerinti kapcsolatokkal. E megoldásnál a helyszíni betonozás szükségessége - ami az élőmunka csökkentésének és a termelékenység növelésének legfontosabb tényezője — gyakorlatilag teljesen ki van küszöbölve. A jelenleg ismert, mélyépítésben alkalmazott, előregyártott vasbetonelemes medenceépítési megoldásoknál a falelemeket rendszerint mély, és a szerelési-állítási követelményeknek is megfelelő szélességű hornyokba fogták be. A falelemek bizo- 5 nyos esetekben talpas kialakításúak, más esetekben talp nélküliek, jellemzően síkelemek. A talpas elemek térbeli kialakításának az az előnye, hogy azok szerelés közben külön — ideiglenes — megtámasztó szerkezetek nélkül is állékonyak, viszont gyár- 10 tástechnológiai, szállítási és tárolási szempontból nem előnyösek. A rendeltetésszerű erőhatások felvétele céljából a talpas elemeket rendszerint hegesztett kapcsolatokkal kötik be a már elkészült fenéklemezbe, majd a szabadon maradt horonyrészek betonnal történő kitöltése után válnak a talpas elemek befogottá. A megfelelő teherátadás és feltámaszkodás érdekében a talp alatti meglehetősen széles szerelési hézagot injektálással töltik ki. A falszerkezeti elemek alsó végén a kapcsolati kénysze- 20 rek miatt fellépő hajlítónyomatékot egy függőleges irányú erőpár ellensúlyozza. Szokásos megoldás az is, amely szerint — mind monolitikus, mind előregyártott elemekből készült fenéklemezek esetén — az oldalfal alsó vége vastagságának megfelelő mélységű, az előregyártott falelemek befogásához előirányzott hornyot készítenek a fenéklemezben, és a falelemek befogása a szerelési horonyrészek kitöltésével jön létre. Ebben 30 az esetben vízszintes irányú erőpár egyensúlyozza a 'satiakozás hajlitónyomatékát. Alapvető követelmény viszont, hogy a horony (befogás) alatti keresztmetszet is megfelelően hajlításmerev legyen, amiből következően változó vastagságú, és a pere- 35 mek mentén jelentős anyagigényű fenéklerriezek adódnak, amelyek gyakorlatilag csak monolitikus kivitelben készülhetnek. E szerkezeti csomópont erőjátékát és a várható repedezett állapotot alapvetően meghatározza az a feszegető hatás, amely a 40 fcileiemek horonybeli elfordulásából, vagyis a külpontos húzásból származik. Elméletileg csuklós kapcsolatok is létesíthetők a függőleges és vízszintes lemezszerkezeti elemek között, amikoris a vízzáróság rugalmas tömítőkittek 45 alkalmazásával lenne biztosítható; ez azonban a gyakorlatban - különösen nagyobb műtárgyaknál - nem alkalmazott megoldás, mert egyrészt erőtanilag hátrányos, másrészt - különösen a terhelésváltozás okozta mozgások miatt — vízzárási elégteienségek adódnak, A találmány feladata, hogy álló helyzetű előregyártott vasbelonelemek és fekvő helyzetű vasbetonszerkezetek, vagy vasbetonelemek között olyan 55 kapcsolatok kialakítását tegye lehetővé, amelyek egyszerű és gyors, külön megtámasztó segédszerkezetet nem igénylő szerelési művelettel alakíthatók ki, gyakorlatilag az elemek elhelyezésének a pillanatától merevek, és amelyeknek köszönhetően 0Q mind a vízzárás szempontjából, mind erőtanilag a monolitikus vasbeton lemezszerkezetekkel egyénéi tékű, vagy azoknál előnyösebb szerkezetek építhetők. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy 65 amennyiben a lemezelem mindkét oldalán erőátadó 2
