188993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényvédőszer-permentlevek kijuttatására permetezéssel és csomagolási egység koncentrátumokhoz
1 188 993 2 A találmány növényvédő szer pcrmctlevck olyan szabadföldekre, különösen mezőgazdaságilag művelhető területekre vagy parlagon hagyott területekre és szántóföldekre permetezéssel való kijuttatásának új eljárására vonatkozik, amely területeken a növények növekedését meghatározott módon szabályozni vagy a kártevőket Íratni kívánják. A találmány továbbá csomagolási egységekre is vonatkozik, amelyek elkülönített tartályokban hatóanyagkoncentrátumot és foszfolipid-koncentrátumot tartalmaznak. Olyan hatóanyag-kompozíciókat, amelyek herbicidek, fungicidek, inszekticidek, nematocidek vagy akaricidek foszfolipidekkel alkotott kombinációjából, valamint szokásos hordozóanyagokból, hígítószerekből, oldószerekből és/vagy egyéb inert segédanyagokból állnak, a P 31 25 423.2, P 31 25 399.7, P 31 25 422.5, P 31 25 448.9 és P 31 25 447,0 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi bejelentések ismertetnek. Olyan szuszpenziós növényvédő szer-koncentrátumokat, amelyek oldhatatlan, illetve nehezen oldódó 40 °C-nál nagyobb olvadáspontú növényvédő szerekből, foszfolipidből és valamilyen szerves oldószerből, illetve oldószerelegyből állnak, a P 31 50 990.8 sz, német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi bejelentés ír le. A WO 80/02360 sz. szabadalmi bejelentésben ismertetik, hogy a mezőgazdasági vegyszereket adalékanyagokkal együtt kell a kezelendő felületre kijuttatni a hatás javítása érdekében. Adalékanyagokként filmképzők szolgálnak, amelyek a hatóanyagot a növények felületén rögzítik, továbbá olyan mennyiségű felületaktív anyagok, amely elegendő ahhoz, hogy a növények felületén a sejtek fizikai-kémiai szerkezetét megváltoztassa. Megfelelő felületaktív anyagként alkilén-oxidnak zsíralkoholokkal, aminekkel, hosszúszénláncú zsírsavaknak glicerinnel képezett félésztereivel, szorbitánnal, cukrokkal, pentaeritrittel alkotott kondenzációs termékeit, valamint az alkilén-oxiddal nem reagáltatott reakciópartnereket, poliakrilsavak és ligninszulfonsavak nátrium- és kalciumsóit és számos további anyagot, többek között a lecitint említik meg. A 2 907 303 sz. német szövetségi köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali iratból, illetve a 4 241 046 sz. amerikai szabadalmi leírásból ismertté vált egy eljárás biológiailag aktív anyagok bekapszulázására szintetikus poligolamelláris lipidbuborékokba (szintetikus liposzómákba), amelynél egy szerves oldószerrel alkotott foszfolipidoldatot összekevernek a bekapszulázandó anyag vizes készítményével és a víz-az-olajban emulzióvá emulgeálják. A szerves oldószer eltávolítása után viszkózus gél keletkezik, amelyet vízben szuszpendálnak. Biológiailag aktív anyagokként többek között peszticideket is megneveznek. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a biológiailag aktív anyagoknak csak vizes készítményei kapszulázhatok, az eljárás nagy műszaki ráfordítást igényel és a szerves oldószer elpárologtatása után kapott gélek csak korlátozottan és különleges körülmények között tárolhatók. Kereskedelemben szokványos hatóanyagkoncentrátumok esetében való alkalmazás céljára — a nagy ráfordítást igénylő, bonyolult technika miatt raz eljárás egyáltalán nem alkalmas. A bekapszulázott hatóanyagok szuszpendált gélek alakjában mezőgazdasági vegyszerek esetében már költség- és tartóssági okok miatt sem hozhatók forgalomba. A kártevők és gyomok irtására szolgáló növényvédő szereket jelenleg a szállításnál, tárolásnál és alkalmazásnál való egyszerű kezelés miatt hatóanyag-koncentrátumokként, emulziók (EC), szuszpenziók (SC), oldatok (LC) vagy könnyen nedvesíthető porok (WP) alakjában hozzák forgalomba és ezeket rendszerint folyékony halmazállapotban, így például oldatokként, szuszpenziókként, vagy emulziókként juttatják ki. Erre a célra a koncentrátumokat a kijuttatás előtt az előírt mennyiségű vízzel meghigítják, vagy megnedvesítik és úgynevezett pernietlevekként szokásos berendezésekkel a földről vagy a levegőből (repülőgéppel vagy helikopterrel) permetezik. A legtöbb permedének az a hátránya, hogy az ismert permetezőberendezésekkel csak olyan kis cseppecskék állíthatók elő, liogy az előállított permetköd, különösen a szél hatására, elsodródik, így a kezelendő mezőgazdasági felületeket nem nedvesíti megfelelő mértékben és egyéb területeket is bepermetez. Ismeretes továbbá a kijuttatott szerek közvetett sodródása is, amely szerek illékonyságuk következtében részben ismét elpárolognak és a légtömegekkel való kicserélődés révén a széllel a szomszédos területekre kerülnek. így a készítmények illékonyságától függően megfelelően nagyobb' adagok szükségesek, hogy a célzott felületekre még kielégítő mennyiségű hatóanyagot biztosítsanak. Ez a környezet szükségtelen szennyezését jelenti és a kijuttatott hatóanyagok révén a tulajdonképpen nem kezelendő felületeken az ott levő vegetáció és állatvilág károsodik, és így az önmagában szükséges permetező kezelések kedvezőtlen klimatikus körülmények fennállása esetén nem végezhetők el a megfelelő időpontban. Elvileg ismert, hogy a permetköd elsodródása csökkenthető a cseppecskék nagyságának növelésével. Colthurst és munkatársai „Water-in-oil Emulsions and the Control of Spray Drift” c. közleményükben (SCI Monograph No. 21, 47. és ezt követő oldalak, Soc. Éhem. Ind. 1966, London) ismertetik, hogy stabil cseppecskék állíthatók elő, amelyek nagysága a permetező fúvóka elhagyása után lényegesen nem csökken, úgy, hogy víz-az-olajban emulziókat (v/o-emulziókat) állítanak elő egy, a 944 229 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett speciális fúvóka segítségével. Ez a készülék olyan kiképzésű, hogy az olaj- és vízfázist közvetlenül a fúvóka előtt egy kis keverőkamríba vezetik és ott emulgeálják. A permetezőkészülék konstrukciós megoldása azonban a hatóanyag speciális formulázását igényli, amelynek során az olajfázist, az oldószert, és az emulgeátort úgy kell kiválasztani, hogy a keverőkamrában a rendelkezésre álló rövid idő alatt olyan v/o-emulzió képződhessen, amely a fúvókábina nyíró igénybevételnek ellenáll. A hatóanyagokat folyékony, könnyen hígítható koncentrátumok, vagy könnyen nedvesíthető porok alakjában a hatóanyagok előállítói formulázzák, akik a csomagolásokon és a gyártmányismertetőkben megadják, milyen arányban kell a mindenkori koncentrátumokat vízzel hígítani és megnedvesíteni, hogy a kívánt hatás a növényekre és talajokra való kijuttatás és rávitel után elérhető legyen. A kijuttatásnak Colthurst által javasolt formája v/o-emulzióként azért hátrányos, mivel nemcsak egy speciális készülék szükséges a kijuttatáshoz, hanem ezen túlmenően még speciálisan formulázott készítmények is kellenek, hogy stabil v/o-emulziók legyenek előállíthatok. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
