188967. lajstromszámú szabadalom • Mikroprocesszoros kapcsolás nyomtató vezérlésére
1 188 967 2 mikroprocesszor olyan kialakítása, hogy a memóriaelcmek kapacitásának megfelelő illesztőkapcsolót tartalmaz. A nyomtatófej helyzetének érzékelését előnyösen egyetlen elemmel oldjuk meg, amely az alaphelyzetet érzékeli és hozzá a mikroprocesszorban olyan számláló van elrendezve, amely a léptetőmotor vezérlésével van kapcsolatban. A papírhiányt érzékelő kapcsolóegységet előnyösen olyan optocsatolóval alakítjuk ki, amelynek infravörös LED-je a papírtovábbító felület egy meghatározott pontjára van irányítva és ugyanerre a pontra, azonos beesési szög mellett, van a fényérzékeny fototranzisztor is beállítva. Mátrixnybmtatók esetében célszerű a találmány szerinti kapcsolásban a mikroprocesszorral vezérelt kiegészítő programozható karaktéigcnerátor(oka)t alkalmazni. A találmány szerinti kapcsolást a továbbiakban példaként kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra a nyomtatók vezérlési rendszerének általános blokkvázlata, a 2. ábra a vezérlési rendszer meghajtó logikájának tömbvázlata, a 3. ábra a memóriaelemek átkapcsolását biztosító elrendezés, míg a 4. ábra a papírhiányt érzékelő kapcsolóegység elvi vázlata. A találmány szerinti mikroprocesszoros elektronikus kapcsolás a nyomtató vezérlését biztosító ismert elrendezés továbbfejlesztett változata (1. ábra). A vezérlés alapja 1 mikroprocesszor, amely 9 kezelői panelről, 10 érzékelőktől és 11 vezérelt kapcsolóról 12 adatkiválasztón át kapott bemeneti adatok alapján működik, és D adatsínre, valamint A címsínre csatlakozik. Ezekre a sínekre 1, 8 tárolók (RAM és EPROM elemek)? 6 címdekóder, 5 párhuzamos interface és lekapcsolható 4 soros interface csatlakozik. \z 1 mikroprocesszor kimeneti jelei 3 meghajtó logikát hoznak működésbe, amelyről 2 teljesítményelekttronikaí egység biztosítja a nyomtatást végző nyomtatófej, papírtovábbítást biztosító első motor és a nyomtató-, fejet hordozó kocsit mozgató második motor hajtását, és ezzel a megfelelő íráskép létrehozását. A 3 meghajtó logika (2. ábra) az 1 mikroprocesszorhoz tartozó párhuzamos kimeneti egységként működő 13 vezérlőre csatlakoztatott, a 2 teljesítményelektronikai egység .teljesítménytranzisztorainak bemenetére meghajtó jelet juttató interface jellegű 16, 17 és 18 illesztőt tartalmaz. A 16 illesztő a nyomtatást végző fej meghajtását, a 17 illesztő a papírtovábbítást biztosító első motor, a 18 illesztő a fejet hordozó kocsit mozgató második motor meghajtását biztosítja. A 13 vezérlő és a 17 illesztő között 14 astabil multivibrátor van elrendezve, amely változtatható kitöltési tényezőjű jeleket állít elő. Ugyancsak a 13 vezérlőelem és a 16 illesztő között 15 monostabil multivibrátor van. Szükség szerint a 7, 8 tárolóelemek kiválasztását teszi lehetővé a 3. ábrán bemutatott elrendezésben kialakított illesztőkapcsoló, amelynek bemenetén tárolókapacitás nagyságát meghatározó 20, 21 kapcsolók, valamint a RAM- és EPROM-elemek közül a megfelelőt meghatározó 22 kiválasztó demultiplexer vannak. A 20, és 21 kapcsoló a szükséges elemek címzését biztosító 23 és 24 demultiplexerekre vannak csatlakoztatva. A 20 és 21 kapcsolót az alkalmazott memórialemek kapacitása szerint kell beállítani. A 23 demultiplexer EPROM-elemekre, a 24 demultiplexer RAM-clemekre van vezetve és közülük a kívánt típusúakat a 22 kiválasztó demultiplexer vezérli. A nyomtatóban 25 gumihenger egy adott felületelemére a 10 optikai érzékelők között szereplő optocsatoló 26 fénykibocsátó eleme és 27 fototranzisztora van irányítva. A találmány szerinti kapcsoláshoz a 11 vezérelt kapcsolók között olyan beállítókapcsolók is csatlakoztathatók, amelyekkel a nyomtatófej helyzete szabályozható. Ezek a beállításkapcsolók előnyösen integrált áramkör tokozású elemekként, a szokásos elnevezés szerint DIP-kapcsolóként (Dual In-Line Pack) vannak kialakítva és a helyzettől függő mértékben képesek a nyomtatófej helyzetét változtatni A találmány szerinti kapcsolással kialakított nyomtató működése a következő. Bekapcsolás után néhány sor próbanyomtatásával kell ellenőrizni, vajon a nyomtatófej a szükséges helyzetben van-e. Ha igen, akkor all vezérelt kapcsoló alkalmazása szükségtelen. Ellenkező esetben viszont a kijelölt alaphelyzethez viszonyítva a szükséges nagyságú kompenzálást all vezérelt kapcsolókkal, például beállítókapcsolókkal beállítjuk, azaz programozási eszközökkel biztosítjuk, hogy a nyomtatás a kijelölt pontban kezdődjék. A 11 vezérelt kapcsolók beállítása az 1 mikroprocesszoron keresztül biztosítja a nyomtatófej kívánt helyzetét. Bekapcsolás után a mikroprocesszoros vezérlés elvégzi a kijelölt ellenőrzési feladatokat. Előnyösen ezt oly módon szervezzük meg, hogy az állapotellenőrzéseken túlmenően a program megállapítja, hány szabad bit áll rendelkezésre RAM-tárolókban a kinyomtatandó információ részére. Ez azért célszerű, mert így a RAM-tárolck számának módosítása után a nyomtató automatikusan tudomásul veszi, hogy a tárolható információ mennyisége az előzőektől eltérő számú sornak felel meg. További előny az is, hogy ily módon a hibás tárolómezők automatikusan kizáródnak a munkából és ezeket a soronkénti információk bevételekor a nyomtató nem is veszi figyelembe, Ha a bekapcsolást követően nem áll rendelkezésre a kinyomtatandó információ, a 14 astabil multivibrátor az első motor olyan mértékű működtetését biztosítja, hogy ezzel a továbbítandó papír megfogása lehetséges legyen. A 14 astabil multivibrátort úgy kell beállítani, hogy kimenő jelének kitöltési tényezője a nem túl szoros, de csúszásmentes papírmegfogást lehetővé tegye (2. és 4. ábra). Ha a papírmozgatásra van szükség, akkor az 1 mikroprocesszor a párhuzamos kimeneti egységen, vagyis a 13 vezérlőn keresztül letiltja a 14 astabil multivibrátort és'így a papírmozgató első motor állandó vezérlést kap. Ha van kinyomtatandó információ, a 15 monostabil multivibrátor biztosítja a nyomtatást. A nyomtatófej az ismert elveknek megfelelően mátrixnyomtató esetén egymás alatt elhelyezett, általában hét-kilenc tűt tartalmaz, amelyeket megfelelő elektromágnesek mozgatnak. Egyetlen elektromágnes elegendő betűkerék alkalmazása esetén, ilyenkor ugyanis a kerék egyik karját kell csak előretolni a kinyomtatandó karakté? létrehozásához. Mátrixnyomtató esetében a kinyomtatandó karakter oszloponként alakul ki és nyomtatáskor egy lépésben az egy oszlopba tartozó pontok jönnek létre. Ez utóbbi esetben célszerű lehet az EPROM-típusú 7 tárolók mellett karaktergencrátorokat megvalósító olyan RAM-típusú 8 tárolókat alkalmazni, amelyek a felhasználó által meghatározható karakterek kinyomtatását képesek elvégezni. Ilyenkor a 4 soros vagy az 5 párhuzamos inter-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
